{"id":3870,"date":"2022-07-06T21:43:13","date_gmt":"2022-07-06T19:43:13","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/malaika\/"},"modified":"2022-08-02T18:20:57","modified_gmt":"2022-08-02T16:20:57","slug":"malaika","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/malaika\/","title":{"rendered":"mal\u00e1ika"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;h&iacute;rn&ouml;k&ouml;k&rdquo; [e.sz. <em>mal&aacute;k<\/em>] &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hittanban az &bdquo;angyalok&rdquo; [<em>mal&aacute;ika<\/em>] f&eacute;nyb&#337;l [<em>n&uacute;r<\/em>] teremtett szellemi teremtm&eacute;nyek, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> szolg&aacute;i, akiknek nincs szabad akaratuk, &iacute;gy t&ouml;k&eacute;letesek, tiszt&aacute;k, b&#369;ntelenek. A l&eacute;tez&eacute;s&uuml;kbe vetett hit az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hat alapvet&#337; tan&iacute;t&aacute;s&aacute;nak [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aqida\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;csom&oacute;&rdquo; vagy &bdquo;k&ouml;tel&eacute;k&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban a hittan f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, ez&eacute;rt &bdquo;hitvall&aacute;s&rdquo; jelent&eacute;ssel is haszn&aacute;lj&aacute;k, amely k&ouml;tel&eacute;kk&eacute;nt szolg&aacute;l Allah &eacute;s h&iacute;vei k&ouml;z&ouml;tt. Az aqd jelent&eacute;se k&ouml;t&eacute;s vagy csom&oacute;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben szerz&#337;d&eacute;s, ami az embert k&ouml;ti. A hittan hat pontja a k&ouml;vetkez&#337;: (1) az egyistenhit [tauh&iacute;d], amely szerint nincs m&aacute;s Isten,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">aq&iacute;da<\/a><\/em>] egyike. Az angyalok ember alak&uacute;, sz&aacute;rnyas l&eacute;nyek, akik sokf&eacute;le funkci&oacute;t t&ouml;ltenek be. Allahot dics&#337;&iacute;tik, &#337;k &aacute;llnak egyes term&eacute;szeti jelens&eacute;gek m&ouml;g&ouml;tt, v&eacute;delmezik a h&iacute;v&#337;ket &eacute;s harcolnak a gonosz dzsinnekkel, feljegyzik az emberek j&oacute; &eacute;s rossz tetteit, jobb &eacute;s bal oldalukon &aacute;lland&oacute;an k&iacute;s&eacute;rve &#337;ket stb.<\/p>\n<p>A k&uuml;l&ouml;nleges angyalok [<em>karubiy&iacute;n<\/em>] k&ouml;z&uuml;l n&eacute;gynek a neve ismert: <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsibril\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai G&aacute;briel angyal nev&eacute;nek arab v&aacute;ltozata a Kor&aacute;nban (Q 2:97-98, 66:4); az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban n&eacute;vv&aacute;ltozata a Dzsibr&aacute;&iacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Dzsibr&iacute;l<\/a><\/em> (a bibliai <em>Gavri&eacute;l<\/em> = <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/gabriel\/\" target=\"_self\" title=\"Angyal neve, a Bibli&aacute;ban megnevezett k&eacute;t mennyei l&eacute;ny egyike (D&aacute;n 8:16 9:21 Lk 1:19,26). A h&eacute;ber Gavr&iacute;&eacute;l jelent&eacute;se &bdquo;Isten er&#337;s embere&rdquo; azaz &bdquo;Isten harcosa&rdquo;. G&aacute;briel egyr&eacute;szt l&aacute;zad&oacute; mennyei l&eacute;nyek ellen harcol (D&aacute;n 10:13,20), m&aacute;sr&eacute;szt Isten &eacute;s emberek k&ouml;z&ouml;tt h&iacute;rviv&#337;, azaz &bdquo;angyal&rdquo; [h&eacute;ber mal&aacute;k, g&ouml;r&ouml;g angelosz = h&iacute;rn&ouml;k). B&aacute;r a D&aacute;n 9:21 szerint k&eacute;pes rep&uuml;lni, a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">G&aacute;briel<\/a> angyal), akivel <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> lek&uuml;ldte a k&ouml;nyveket a k&uuml;ld&ouml;tteinek; <em>M&iacute;k&aacute;l<\/em> (a bibliai <em>M&iacute;ka&eacute;l<\/em> = <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mihaly\/\" target=\"_self\" title=\"A Bibli&aacute;ban megnevezett kev&eacute;s mennyei l&eacute;ny egyike, arkangyal. A h&eacute;ber M&iacute;ka&eacute;l n&eacute;v jelent&eacute;se &bdquo;Ki olyan, mint Isten?&rdquo; &eacute;rtsd: &bdquo;Nincs olyan, mint Isten.&rdquo; A &bdquo;hercegek&rdquo; [szar&iacute;m] egyike, aki l&aacute;zad&oacute; mennyi l&eacute;nyek ellen harcol (D&aacute;n 10:13,21, 12:1), m&aacute;sr&eacute;szt Isten f&#337; h&iacute;rn&ouml;keinek egyike, azaz &bdquo;f&#337;angyal&rdquo; [arkhangelosz] (J&uacute;d 9, Jel 12:7). Mih&aacute;ly a posztbiblikus izraelita &eacute;s a k&eacute;s&#337;bbi kereszt&eacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mih&aacute;ly<\/a> arkangyal), az irgalom angyala, aki fel&uuml;d&uuml;l&eacute;st hoz, de az es&#337; &eacute;s a vill&aacute;mok hoz&oacute;ja is; <em>Iszr&aacute;f&iacute;l<\/em> (a zsid&oacute; hagyom&aacute;nyban Rafael angyal], aki az &iacute;t&eacute;let napj&aacute;nak szarv-trombit&aacute;j&aacute;t megf&uacute;jja; <em>Azr&aacute;&iacute;l<\/em>, a hal&aacute;l angyala, aki (t&aacute;rsaival egy&uuml;tt) az emberi lelket a testt&#337;l elv&aacute;lasztja.<\/p>\n<p>A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> &eacute;s a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a>-hagyom&aacute;ny m&eacute;g sz&aacute;mos angyalt eml&iacute;t &eacute;s megnevez. Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> angyaltana r&eacute;szben felhaszn&aacute;lja a bibliait, de att&oacute;l jelent&#337;sen el is t&eacute;r.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsinn\/\" target=\"_self\" title=\"Az arab kult&uacute;r&aacute;ban a l&aacute;thatatlan sivatagi szellemek neve. A Kor&aacute;n szerint Allah t&#369;zb&#337;l teremtette &#337;ket (Q 15:27 55:15), hogy szolg&aacute;lj&aacute;k &#337;t (Q 51:56). Egy r&eacute;sz&uuml;k engedetlen &eacute;s a pokolban v&eacute;gzi, m&aacute;s r&eacute;sz&uuml;k viszont Mohamedet hallgatva felveszi az iszl&aacute;mot (Q 72:1-9 46:29-32). Egyes pog&aacute;nyok dzsinneket &bdquo;t&aacute;rs&iacute;tanak&rdquo; Allah mell&eacute; (Q 6:100). Az iszl&aacute;m hittanban a bibliai &bdquo;S&aacute;t&aacute;n&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">dzsinn<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201eh\u00edrn\u00f6k\u00f6k\u201d [e.sz. mal\u00e1k] \u2013 Az iszl\u00e1m hittanban az \u201eangyalok\u201d [mal\u00e1ika] f\u00e9nyb\u0151l [n\u00far] teremtett szellemi teremtm\u00e9nyek, Allah szolg\u00e1i, akiknek nincs szabad akaratuk, \u00edgy t\u00f6k\u00e9letesek, tiszt\u00e1k, b\u0171ntelenek. A l\u00e9tez\u00e9s\u00fckbe vetett hit az iszl\u00e1m hat alapvet\u0151 tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak [aq\u00edda] egyike. Az angyalok ember alak\u00fa, sz\u00e1rnyas l\u00e9nyek, akik sokf\u00e9le funkci\u00f3t t\u00f6ltenek be. Allahot dics\u0151\u00edtik, \u0151k \u00e1llnak egyes term\u00e9szeti jelens\u00e9gek &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3870","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3870","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3870\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11120,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3870\/revisions\/11120"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3870"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3870"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}