{"id":3875,"date":"2022-07-06T21:43:14","date_gmt":"2022-07-06T19:43:14","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/"},"modified":"2022-07-22T15:58:05","modified_gmt":"2022-07-22T13:58:05","slug":"kaba","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/","title":{"rendered":"K\u00e1ba"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentely\/\" target=\"_self\" title=\"A jeruzs&aacute;lemi izraelita Szent&eacute;ly [b&eacute;t ha-miqd&aacute;s] jelent&eacute;se &bdquo;szents&eacute;g h&aacute;za&rdquo;, azaz &bdquo;Szent H&aacute;z&rdquo;. Az &eacute;p&uuml;let el&#337;dje a Szent S&aacute;tor, &bdquo;a tal&aacute;lkoz&aacute;s s&aacute;tra&rdquo; volt. A s&aacute;tor &eacute;s az &eacute;p&uuml;let is egy k&uuml;ls&#337; &eacute;s egy bels&#337; szent&eacute;lyre oszlott: a k&uuml;ls&#337; volt &bdquo;a Szent&eacute;ly&rdquo; [h&eacute;ber ha-miqd&aacute;s, g&ouml;r&ouml;g ta hagia], a bels&#337; &bdquo;a Legszentebb Hely&rdquo; &ndash; form&aacute;lis, r&eacute;gies ford&iacute;t&aacute;sban &bdquo;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;ly<\/a>, a kocka [<em>kaaba<\/em>] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [<em>Bajt All&aacute;h<\/em>] az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pogany\/\" target=\"_self\" title=\"A latin paganus = &bdquo;falusi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A magyar bibliaford&iacute;t&aacute;sok egyik hagyom&aacute;nyos hib&aacute;ja, hogy a nem zsid&oacute;&nbsp;n&eacute;pekre ezzel sz&oacute;val utal. A h&eacute;ber gojim &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g ethnoi jelent&eacute;se ui. egyszer&#369;en &bdquo;n&eacute;pek&rdquo; (ld. etnol&oacute;gia: n&eacute;prajz), ez&eacute;rt az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben az ethnosz a &bdquo;n&eacute;pek k&ouml;z&uuml;l val&oacute;&rdquo;, azaz nem-zsid&oacute; sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;akat jel&ouml;li, ak&aacute;r kereszt&eacute;nyek, ak&aacute;r nem. Izrael &eacute;s az Egyh&aacute;z mint&hellip;\" class=\"encyclopedia\">pog&aacute;ny<\/a> arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> legy&#337;zte a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pogany\/\" target=\"_self\" title=\"A latin paganus = &bdquo;falusi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A magyar bibliaford&iacute;t&aacute;sok egyik hagyom&aacute;nyos hib&aacute;ja, hogy a nem zsid&oacute;&nbsp;n&eacute;pekre ezzel sz&oacute;val utal. A h&eacute;ber gojim &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g ethnoi jelent&eacute;se ui. egyszer&#369;en &bdquo;n&eacute;pek&rdquo; (ld. etnol&oacute;gia: n&eacute;prajz), ez&eacute;rt az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben az ethnosz a &bdquo;n&eacute;pek k&ouml;z&uuml;l val&oacute;&rdquo;, azaz nem-zsid&oacute; sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;akat jel&ouml;li, ak&aacute;r kereszt&eacute;nyek, ak&aacute;r nem. Izrael &eacute;s az Egyh&aacute;z mint&hellip;\" class=\"encyclopedia\">pog&aacute;ny<\/a> mekkaiakat, a szent&eacute;lyt megtiszt&iacute;totta, minden <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> sz&aacute;m&aacute;ra k&ouml;telez&#337;v&eacute; tette a K&aacute;b&aacute;hoz val&oacute; val&oacute; zar&aacute;ndoklatot [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzs\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;s&rdquo;, t&aacute;gabb &eacute;rtelemben &bdquo;zar&aacute;ndoklat&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;mban a hit&eacute;leti &bdquo;oszlopok&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n], az &Ouml;t Pill&eacute;r egyike. Mohamed 630-ban elfoglalta Mekk&aacute;t, a K&aacute;ba szent&eacute;lyt a b&aacute;lv&aacute;nyokt&oacute;l megtiszt&iacute;totta, &uacute;jraszentelte, a r&iacute;tus pog&aacute;nynak tartott elemeit elt&ouml;r&ouml;lte. Magukat a pog&aacute;nyokat kitiltotta, a feln&#337;tt muszlimok sz&aacute;m&aacute;ra viszont k&ouml;telez&#337;v&eacute; [fard] tette, hogy &ndash; fizikai &eacute;s anyagi k&eacute;pess&eacute;g&uuml;kt&#337;l f&uuml;gg&#337;en &ndash;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">haddzs<\/a><\/em>], &eacute;s a zsid&oacute;kkal val&oacute; szak&iacute;t&aacute;sa ut&aacute;n Jeruzs&aacute;lem helyett a K&aacute;ba lett az im&aacute;ds&aacute;g ir&aacute;nya is [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/qibla\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ir&aacute;ny&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban az el&#337;&iacute;rt im&aacute;ds&aacute;gokat egy bizonyos ir&aacute;nyba n&eacute;zve &eacute;s leborulva kell v&eacute;gezni, &eacute;s az istentiszteleti helys&eacute;gek is ebbe az ir&aacute;nyba, azaz Mekka fel&eacute; vannak t&aacute;jolva. Mohamed idej&eacute;ben ez el&#337;sz&ouml;r Jeruzs&aacute;lem volt, a zsid&oacute;kkal val&oacute; konfliktusa ut&aacute;n a sz&uuml;l&#337;v&aacute;rosa, Mekka lett.\" class=\"encyclopedia\">qibla<\/a><\/em>]. &ndash; Az &eacute;p&uuml;letet a sz&aacute;zadok sor&aacute;n sokszor lerombolta h&aacute;bor&uacute;, t&#369;zv&eacute;sz vagy &aacute;rad&aacute;s, de mindig &uacute;jj&aacute;&eacute;p&iacute;tett&eacute;k. Az &eacute;p&uuml;let bel&uuml;l ma &uuml;res, a mennyezetet h&aacute;rom oszlop tartja. Keleti sark&aacute;ban tal&aacute;lhat&oacute; a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fekete-ko\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul al-hadzsar al-aszvad, a mekkai K&aacute;ba szent&eacute;ly k&uuml;ls&#337; fal&aacute;ba, keleti sark&aacute;ba be&eacute;p&iacute;tett k&#337;. Zar&aacute;ndoklat idej&eacute;n a muszlimok innen kezdik a szent&eacute;ly h&eacute;tszeri k&ouml;rbej&aacute;r&aacute;s&aacute;t [tavaf] az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban, &eacute;s minden k&ouml;r v&eacute;g&eacute;n igyekeznek a k&ouml;vet megcs&oacute;kolni, meg&eacute;rinteni, vagy legal&aacute;bb r&aacute;mutatnak, &eacute;s takb&iacute;r-t mondanak. Eredet&eacute;r&#337;l legend&aacute;k sora maradt fenn. Az egyik szerint &Aacute;d&aacute;m &eacute;s &Eacute;va&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Fekete K&#337;<\/a>. Az ajt&oacute;, aminek a neve &bdquo;Irgalom Kapuja&rdquo; (B&aacute;b ar-Rahm&aacute;n), kb. 2 m magasan van, mint az eg&eacute;sz bels&#337; szint; a jelenlegi ajt&oacute; 1979-ben k&eacute;sz&uuml;lt kb. 300 kg arany felhaszn&aacute;l&aacute;s&aacute;val. A zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a K&aacute;ba h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megker&uuml;l&eacute;s&rdquo; &ndash; A mekkai zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert, l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a K&aacute;ba szent&eacute;ly h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. A szok&aacute;s gy&ouml;ker&eacute;t illet&#337;en t&ouml;bb elm&eacute;let ismert. Az egyik szerint a mekkai pog&aacute;ny hagyom&aacute;nyban a K&aacute;ba a vil&aacute;g k&ouml;zep&eacute;t jelk&eacute;pezte, h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se pedig a h&eacute;t ismert &eacute;gitest kering&eacute;s&eacute;t ut&aacute;nozta. Az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a mekkaiakat legy&#337;z&#337;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tavaf<\/a><\/em>] az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. Az &eacute;p&uuml;letet f&eacute;l&eacute;vente kitakar&iacute;tj&aacute;k, &eacute;s minden &eacute;vben &uacute;j leplet kap.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201ekocka\u201d \u2013 Ar\u00e1bi\u00e1ban a mekkai szent\u00e9ly, a kocka [kaaba] alak\u00fa, kb. 11 m sz\u00e9les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart \u00e9p\u00edtm\u00e9ny neve, \u201eAllah H\u00e1z\u00e1t\u201d [Bajt All\u00e1h] az iszl\u00e1m hagyom\u00e1ny szerint m\u00e9g Ibrahim \u00e9s Iszmail (a bibliai \u00c1brah\u00e1m \u00e9s Ismael) \u00e9p\u00edtette fel, majd a pog\u00e1ny arabok 360 b\u00e1lv\u00e1nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy\u0151zte a pog\u00e1ny &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3875","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3875","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3875\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10660,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3875\/revisions\/10660"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3875"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3875"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}