{"id":3876,"date":"2022-07-06T21:43:14","date_gmt":"2022-07-06T19:43:14","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/"},"modified":"2022-07-22T12:24:28","modified_gmt":"2022-07-22T10:24:28","slug":"tavaf","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/","title":{"rendered":"tavaf"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;megker&uuml;l&eacute;s&rdquo; &ndash; A mekkai zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert, l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentely\/\" target=\"_self\" title=\"A jeruzs&aacute;lemi izraelita Szent&eacute;ly [b&eacute;t ha-miqd&aacute;s] jelent&eacute;se &bdquo;szents&eacute;g h&aacute;za&rdquo;, azaz &bdquo;Szent H&aacute;z&rdquo;. Az &eacute;p&uuml;let el&#337;dje a Szent S&aacute;tor, &bdquo;a tal&aacute;lkoz&aacute;s s&aacute;tra&rdquo; volt. A s&aacute;tor &eacute;s az &eacute;p&uuml;let is egy k&uuml;ls&#337; &eacute;s egy bels&#337; szent&eacute;lyre oszlott: a k&uuml;ls&#337; volt &bdquo;a Szent&eacute;ly&rdquo; [h&eacute;ber ha-miqd&aacute;s, g&ouml;r&ouml;g ta hagia], a bels&#337; &bdquo;a Legszentebb Hely&rdquo; &ndash; form&aacute;lis, r&eacute;gies ford&iacute;t&aacute;sban &bdquo;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;ly<\/a> h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. A szok&aacute;s gy&ouml;ker&eacute;t illet&#337;en t&ouml;bb elm&eacute;let ismert. Az egyik szerint a mekkai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pogany\/\" target=\"_self\" title=\"A latin paganus = &bdquo;falusi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A magyar bibliaford&iacute;t&aacute;sok egyik hagyom&aacute;nyos hib&aacute;ja, hogy a nem zsid&oacute;&nbsp;n&eacute;pekre ezzel sz&oacute;val utal. A h&eacute;ber gojim &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g ethnoi jelent&eacute;se ui. egyszer&#369;en &bdquo;n&eacute;pek&rdquo; (ld. etnol&oacute;gia: n&eacute;prajz), ez&eacute;rt az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben az ethnosz a &bdquo;n&eacute;pek k&ouml;z&uuml;l val&oacute;&rdquo;, azaz nem-zsid&oacute; sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;akat jel&ouml;li, ak&aacute;r kereszt&eacute;nyek, ak&aacute;r nem. Izrael &eacute;s az Egyh&aacute;z mint&hellip;\" class=\"encyclopedia\">pog&aacute;ny<\/a> hagyom&aacute;nyban a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> a vil&aacute;g k&ouml;zep&eacute;t jelk&eacute;pezte, h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se pedig a h&eacute;t ismert &eacute;gitest kering&eacute;s&eacute;t ut&aacute;nozta. Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hagyom&aacute;ny szerint a mekkaiakat legy&#337;z&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> tev&eacute;j&eacute;n h&eacute;tszer ker&uuml;lte meg a K&aacute;b&aacute;t, &eacute;s botj&aacute;val mindig meg&eacute;rintette a Fekete K&#337;t.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201emegker\u00fcl\u00e9s\u201d \u2013 A mekkai zar\u00e1ndoklat k\u00f6zismert, l\u00e1tv\u00e1nyos eleme a K\u00e1ba szent\u00e9ly h\u00e9tszeri megker\u00fcl\u00e9se az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tes ir\u00e1nyban. A szok\u00e1s gy\u00f6ker\u00e9t illet\u0151en t\u00f6bb elm\u00e9let ismert. Az egyik szerint a mekkai pog\u00e1ny hagyom\u00e1nyban a K\u00e1ba a vil\u00e1g k\u00f6zep\u00e9t jelk\u00e9pezte, h\u00e9tszeri megker\u00fcl\u00e9se pedig a h\u00e9t ismert \u00e9gitest kering\u00e9s\u00e9t ut\u00e1nozta. Az iszl\u00e1m hagyom\u00e1ny szerint a mekkaiakat legy\u0151z\u0151 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3876","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3876","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3876\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10623,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3876\/revisions\/10623"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3876"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3876"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}