{"id":3877,"date":"2022-07-06T21:43:14","date_gmt":"2022-07-06T19:43:14","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fekete-ko\/"},"modified":"2022-07-21T13:15:01","modified_gmt":"2022-07-21T11:15:01","slug":"fekete-ko","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fekete-ko\/","title":{"rendered":"Fekete K\u0151"},"content":{"rendered":"<p>Arabul <em>al-hadzsar al-aszvad<\/em>, a mekkai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentely\/\" target=\"_self\" title=\"A jeruzs&aacute;lemi izraelita Szent&eacute;ly [b&eacute;t ha-miqd&aacute;s] jelent&eacute;se &bdquo;szents&eacute;g h&aacute;za&rdquo;, azaz &bdquo;Szent H&aacute;z&rdquo;. Az &eacute;p&uuml;let el&#337;dje a Szent S&aacute;tor, &bdquo;a tal&aacute;lkoz&aacute;s s&aacute;tra&rdquo; volt. A s&aacute;tor &eacute;s az &eacute;p&uuml;let is egy k&uuml;ls&#337; &eacute;s egy bels&#337; szent&eacute;lyre oszlott: a k&uuml;ls&#337; volt &bdquo;a Szent&eacute;ly&rdquo; [h&eacute;ber ha-miqd&aacute;s, g&ouml;r&ouml;g ta hagia], a bels&#337; &bdquo;a Legszentebb Hely&rdquo; &ndash; form&aacute;lis, r&eacute;gies ford&iacute;t&aacute;sban &bdquo;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;ly<\/a> k&uuml;ls&#337; fal&aacute;ba, keleti sark&aacute;ba be&eacute;p&iacute;tett k&#337;. Zar&aacute;ndoklat idej&eacute;n a muszlimok innen kezdik a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentely\/\" target=\"_self\" title=\"A jeruzs&aacute;lemi izraelita Szent&eacute;ly [b&eacute;t ha-miqd&aacute;s] jelent&eacute;se &bdquo;szents&eacute;g h&aacute;za&rdquo;, azaz &bdquo;Szent H&aacute;z&rdquo;. Az &eacute;p&uuml;let el&#337;dje a Szent S&aacute;tor, &bdquo;a tal&aacute;lkoz&aacute;s s&aacute;tra&rdquo; volt. A s&aacute;tor &eacute;s az &eacute;p&uuml;let is egy k&uuml;ls&#337; &eacute;s egy bels&#337; szent&eacute;lyre oszlott: a k&uuml;ls&#337; volt &bdquo;a Szent&eacute;ly&rdquo; [h&eacute;ber ha-miqd&aacute;s, g&ouml;r&ouml;g ta hagia], a bels&#337; &bdquo;a Legszentebb Hely&rdquo; &ndash; form&aacute;lis, r&eacute;gies ford&iacute;t&aacute;sban &bdquo;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;ly<\/a> h&eacute;tszeri k&ouml;rbej&aacute;r&aacute;s&aacute;t [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megker&uuml;l&eacute;s&rdquo; &ndash; A mekkai zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert, l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a K&aacute;ba szent&eacute;ly h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. A szok&aacute;s gy&ouml;ker&eacute;t illet&#337;en t&ouml;bb elm&eacute;let ismert. Az egyik szerint a mekkai pog&aacute;ny hagyom&aacute;nyban a K&aacute;ba a vil&aacute;g k&ouml;zep&eacute;t jelk&eacute;pezte, h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se pedig a h&eacute;t ismert &eacute;gitest kering&eacute;s&eacute;t ut&aacute;nozta. Az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a mekkaiakat legy&#337;z&#337;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tavaf<\/a><\/em>] az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban, &eacute;s minden k&ouml;r v&eacute;g&eacute;n igyekeznek a k&ouml;vet megcs&oacute;kolni, meg&eacute;rinteni, vagy legal&aacute;bb r&aacute;mutatnak, &eacute;s <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/takbir\/\" target=\"_self\" title=\"Az arab All&aacute;hu akbar! (&bdquo;Allah (a leg)nagyobb&rdquo;) muszlim hitvall&aacute;s kimond&aacute;sa, ism&eacute;telget&eacute;se. V&ouml;. baszmala, hamdala\" class=\"encyclopedia\">takb&iacute;r<\/a><\/em>-t mondanak.<\/p>\n<p>Eredet&eacute;r&#337;l legend&aacute;k sora maradt fenn. Az egyik szerint &Aacute;d&aacute;m &eacute;s &Eacute;va sz&aacute;m&aacute;ra hullott le az &eacute;gb&#337;l, hogy olt&aacute;rt &eacute;p&iacute;thessenek rajta. Feh&eacute;r volt, de a hozz&aacute; &eacute;r&#337; emberek b&#369;nei miatt lassan els&ouml;t&eacute;tedett &eacute;s m&eacute;lyv&ouml;r&ouml;s sz&iacute;n&#369; lett. A mekkaiak a b&aacute;lv&aacute;nyokkal egy&uuml;tt a k&uuml;l&ouml;nleges term&eacute;szeti k&eacute;pz&#337;dm&eacute;nyeket is tisztelt&eacute;k, &iacute;gy t&ouml;bbek k&ouml;zt ezt a k&ouml;vet is im&aacute;dt&aacute;k. Egy m&aacute;sik t&ouml;rt&eacute;net szerint a K&aacute;b&aacute;t t&#369;zv&eacute;sz rombolta le, &eacute;s amikor az &uacute;j &eacute;p&uuml;let elk&eacute;sz&uuml;lt, a kl&aacute;nok azon veszekedtek, ki&eacute; a megtiszteltet&eacute;s, hogy a k&ouml;vet a hely&eacute;re tegye. Csak abban tudtak megegyezni, hogy aki legk&ouml;zelebb arra megy, az teheti a hely&eacute;re. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> ment arra, &eacute;s hogy a kl&aacute;nvezet&#337;k meg&#337;rizhess&eacute;k m&eacute;lt&oacute;s&aacute;gukat, a k&ouml;vet egy ruh&aacute;ra tette, a kl&aacute;nok vezet&#337;i pedig sarkain&aacute;l fogva egy&uuml;tt megemelve a ruh&aacute;t, odavihett&eacute;k a k&ouml;vet a K&aacute;b&aacute;hoz. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> be&eacute;p&iacute;tette a sarokba, &eacute;s mivel el&#337;bb megcs&oacute;kolta a k&ouml;vet, a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> zar&aacute;ndokok az&oacute;ta is igyekeznek megcs&oacute;kolni, meg&eacute;rinteni, &iacute;gy a k&#337; fel&uuml;lete sim&aacute;ra csiszol&oacute;dott.<\/p>\n<p>A k&ouml;vet egyesek meteoritnak tartj&aacute;k, m&aacute;sok szerint bazalt vagy ach&aacute;t, de tudom&aacute;nyos vizsg&aacute;latra m&eacute;g nem ker&uuml;lhetett sor. Eredeti m&eacute;rete sem ismert, &aacute;ll&iacute;t&oacute;lag 683-ban, az Umajj&aacute;dokkal val&oacute; harc sor&aacute;n egy katapult l&ouml;ved&eacute;k telibe tal&aacute;lta &eacute;s sz&eacute;tt&ouml;rte. A darabokat &ouml;sszeragasztott&aacute;k, &eacute;s ez&uuml;st foglalatba tett&eacute;k, amit a kop&aacute;s miatt az&oacute;ta is id&#337;nk&eacute;nt lecser&eacute;lnek.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul al-hadzsar al-aszvad, a mekkai K\u00e1ba szent\u00e9ly k\u00fcls\u0151 fal\u00e1ba, keleti sark\u00e1ba be\u00e9p\u00edtett k\u0151. Zar\u00e1ndoklat idej\u00e9n a muszlimok innen kezdik a szent\u00e9ly h\u00e9tszeri k\u00f6rbej\u00e1r\u00e1s\u00e1t [tavaf] az \u00f3ramutat\u00f3 j\u00e1r\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tes ir\u00e1nyban, \u00e9s minden k\u00f6r v\u00e9g\u00e9n igyekeznek a k\u00f6vet megcs\u00f3kolni, meg\u00e9rinteni, vagy legal\u00e1bb r\u00e1mutatnak, \u00e9s takb\u00edr-t mondanak. Eredet\u00e9r\u0151l legend\u00e1k sora maradt fenn. Az egyik szerint \u00c1d\u00e1m \u00e9s \u00c9va &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3877","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3877","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3877\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10531,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3877\/revisions\/10531"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3877"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3877"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}