{"id":3878,"date":"2022-07-06T21:43:14","date_gmt":"2022-07-06T19:43:14","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mekka\/"},"modified":"2022-08-09T21:06:44","modified_gmt":"2022-08-09T19:06:44","slug":"mekka","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mekka\/","title":{"rendered":"Mekka"},"content":{"rendered":"<p>Arabul <em>Makka<\/em>, v&aacute;rosn&eacute;v, az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> h&aacute;rom szent v&aacute;ros&aacute;nak egyike (v&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/medina\/\" target=\"_self\" title=\"V&aacute;rosn&eacute;v, az ar&aacute;biai Jaszrib arab ragadv&aacute;nynev&eacute;b&#337;l: &bdquo;a Pr&oacute;f&eacute;ta V&aacute;rosa&rdquo; [Madinat an-Nab&iacute;]. Mohamed ide t&aacute;vozott Mekk&aacute;b&oacute;l 622-ben [hidzsra]. A v&aacute;ros hagyom&aacute;nyosan ellens&eacute;gesked&#337; kl&aacute;njait egym&aacute;ssal kib&eacute;k&iacute;tette, vall&aacute;si alapon egyes&iacute;tette (ha mind muszlimok, mind testv&eacute;rek), a pog&aacute;ny mekkaiakkal val&oacute; harcot innen ir&aacute;ny&iacute;totta. Medina Mohamed &eacute;let&eacute;nek m&aacute;sodik szakasz&aacute;t f&eacute;mjelzi (622-632), a Kor&aacute;n sz&ouml;vegeinek egy r&eacute;sze itt keletkezett [Madan&iacute;], szemben&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Medina<\/a> &eacute;s Jeruzs&aacute;lem), ui. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> sz&uuml;l&#337;v&aacute;rosa az ar&aacute;biai sivatagban, a ma Sza&uacute;d-Ar&aacute;bi&aacute;ban. B&aacute;r a v&aacute;rosr&oacute;l az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> el&#337;tti korb&oacute;l nincs adat, az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hagyom&aacute;ny szerint a 7. sz&aacute;zad el&#337;tt a t&ouml;mj&eacute;n &uacute;ton tranzitv&aacute;ros volt, illetve id&#337;szakos zar&aacute;ndokhely a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentely\/\" target=\"_self\" title=\"A jeruzs&aacute;lemi izraelita Szent&eacute;ly [b&eacute;t ha-miqd&aacute;s] jelent&eacute;se &bdquo;szents&eacute;g h&aacute;za&rdquo;, azaz &bdquo;Szent H&aacute;z&rdquo;. Az &eacute;p&uuml;let el&#337;dje a Szent S&aacute;tor, &bdquo;a tal&aacute;lkoz&aacute;s s&aacute;tra&rdquo; volt. A s&aacute;tor &eacute;s az &eacute;p&uuml;let is egy k&uuml;ls&#337; &eacute;s egy bels&#337; szent&eacute;lyre oszlott: a k&uuml;ls&#337; volt &bdquo;a Szent&eacute;ly&rdquo; [h&eacute;ber ha-miqd&aacute;s, g&ouml;r&ouml;g ta hagia], a bels&#337; &bdquo;a Legszentebb Hely&rdquo; &ndash; form&aacute;lis, r&eacute;gies ford&iacute;t&aacute;sban &bdquo;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;ly<\/a> k&ouml;r&uuml;l, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ramadan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;forr&oacute; (h&oacute;nap)&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m holdnapt&aacute;r 9. h&oacute;napj&aacute;nak a neve, illetve az ebben a h&oacute;napban tartott b&ouml;jti id&#337;szak neve (a ramad = &bdquo;sz&aacute;raz&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l). Ramad&aacute;n h&oacute;nap az iszl&aacute;m minden ir&aacute;nyzat&aacute;ban szent h&oacute;nap. Mivel had&iacute;szok szerint a Ramad&aacute;n sz&oacute; Allah egyik neve, ha a h&oacute;napr&oacute;l van sz&oacute;, hozz&aacute; kell tenni: &bdquo;Ramad&aacute;n h&oacute;nap k&ouml;zeledik&rdquo;. A Ramad&aacute;n-havi&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ramad&aacute;n<\/a> h&oacute;napban.<\/p>\n<p>Mekka <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &eacute;let&eacute;nek els&#337; szakasz&aacute;t f&eacute;mjelzi (610-622), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> sz&ouml;vegeinek egy r&eacute;sze itt keletkezett [<em>Makk&iacute;<\/em>], szemben a k&eacute;s&#337;bbi, medinai sz&ouml;vegekkel [<em>Madan&iacute;<\/em>]. Ez a k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gt&eacute;tel a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;hez elengedhetetlen. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pogany\/\" target=\"_self\" title=\"A latin paganus = &bdquo;falusi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A magyar bibliaford&iacute;t&aacute;sok egyik hagyom&aacute;nyos hib&aacute;ja, hogy a nem zsid&oacute;&nbsp;n&eacute;pekre ezzel sz&oacute;val utal. A h&eacute;ber gojim &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g ethnoi jelent&eacute;se ui. egyszer&#369;en &bdquo;n&eacute;pek&rdquo; (ld. etnol&oacute;gia: n&eacute;prajz), ez&eacute;rt az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben az ethnosz a &bdquo;n&eacute;pek k&ouml;z&uuml;l val&oacute;&rdquo;, azaz nem-zsid&oacute; sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;akat jel&ouml;li, ak&aacute;r kereszt&eacute;nyek, ak&aacute;r nem. Izrael &eacute;s az Egyh&aacute;z mint&hellip;\" class=\"encyclopedia\">pog&aacute;ny<\/a> mekkaiak legy&#337;z&eacute;se &eacute;s a zsid&oacute;kkal val&oacute; kapcsolat megroml&aacute;sa ut&aacute;n Jeruzs&aacute;lem helyett Mekk&aacute;t tette meg az el&#337;&iacute;rt im&aacute;ds&aacute;gok ir&aacute;ny&aacute;v&aacute; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/qibla\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ir&aacute;ny&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban az el&#337;&iacute;rt im&aacute;ds&aacute;gokat egy bizonyos ir&aacute;nyba n&eacute;zve &eacute;s leborulva kell v&eacute;gezni, &eacute;s az istentiszteleti helys&eacute;gek is ebbe az ir&aacute;nyba, azaz Mekka fel&eacute; vannak t&aacute;jolva. Mohamed idej&eacute;ben ez el&#337;sz&ouml;r Jeruzs&aacute;lem volt, a zsid&oacute;kkal val&oacute; konfliktusa ut&aacute;n a sz&uuml;l&#337;v&aacute;rosa, Mekka lett.\" class=\"encyclopedia\">qibla<\/a><\/em>]. B&aacute;r a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> szerint (Q 9:28) csak a &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&oacute;k&rdquo; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/musrik\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;t&aacute;rs&iacute;t&oacute;&rdquo; [t.sz. musrik&uacute;n] &ndash; Ld. sirk\" class=\"encyclopedia\">musrik<\/a><\/em>] lettek kitiltva a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> k&ouml;rny&eacute;k&eacute;r&#337;l, a v&aacute;ros eg&eacute;sz ter&uuml;let&eacute;re is csak muszlimok l&eacute;phetnek be.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul Makka, v\u00e1rosn\u00e9v, az iszl\u00e1m h\u00e1rom szent v\u00e1ros\u00e1nak egyike (v\u00f6. Medina \u00e9s Jeruzs\u00e1lem), ui. Mohamed sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa az ar\u00e1biai sivatagban, a ma Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban. B\u00e1r a v\u00e1rosr\u00f3l az iszl\u00e1m el\u0151tti korb\u00f3l nincs adat, az iszl\u00e1m hagyom\u00e1ny szerint a 7. sz\u00e1zad el\u0151tt a t\u00f6mj\u00e9n \u00faton tranzitv\u00e1ros volt, illetve id\u0151szakos zar\u00e1ndokhely a K\u00e1ba szent\u00e9ly k\u00f6r\u00fcl, Ramad\u00e1n h\u00f3napban. Mekka Mohamed &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3878","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3878","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3878\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11940,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3878\/revisions\/11940"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3878"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3878"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}