{"id":3884,"date":"2022-07-06T21:43:14","date_gmt":"2022-07-06T19:43:14","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/"},"modified":"2023-01-02T10:30:19","modified_gmt":"2023-01-02T09:30:19","slug":"mohamed","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/","title":{"rendered":"Mohamed"},"content":{"rendered":"<p>Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte.<\/p>\n<p>Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40 &eacute;vesen lett, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsibril\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai G&aacute;briel angyal nev&eacute;nek arab v&aacute;ltozata a Kor&aacute;nban (Q 2:97-98, 66:4); az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban n&eacute;vv&aacute;ltozata a Dzsibr&aacute;&iacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Dzsibr&iacute;l<\/a><\/em> (bibliai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/gabriel\/\" target=\"_self\" title=\"Angyal neve, a Bibli&aacute;ban megnevezett k&eacute;t mennyei l&eacute;ny egyike (D&aacute;n 8:16 9:21 Lk 1:19,26). A h&eacute;ber Gavr&iacute;&eacute;l jelent&eacute;se &bdquo;Isten er&#337;s embere&rdquo; azaz &bdquo;Isten harcosa&rdquo;. G&aacute;briel egyr&eacute;szt l&aacute;zad&oacute; mennyei l&eacute;nyek ellen harcol (D&aacute;n 10:13,20), m&aacute;sr&eacute;szt Isten &eacute;s emberek k&ouml;z&ouml;tt h&iacute;rviv&#337;, azaz &bdquo;angyal&rdquo; [h&eacute;ber mal&aacute;k, g&ouml;r&ouml;g angelosz = h&iacute;rn&ouml;k). B&aacute;r a D&aacute;n 9:21 szerint k&eacute;pes rep&uuml;lni, a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">G&aacute;briel<\/a>) arkangyalt&oacute;l 22 &eacute;ven &aacute;t kapott sugallatok, illetve egy-egy l&aacute;tom&aacute;s (ld. &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ejszakai-utazas\/\" target=\"_self\" title=\"A Kor&aacute;nban a 17. sz&uacute;ra c&iacute;me [Al-Iszr&aacute;], amely utal Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;j&aacute;nak egy &aacute;lm&aacute;ra vagy l&aacute;tom&aacute;s&aacute;ra [ruj&aacute;], a Jeruzs&aacute;lembe tett &eacute;jszakai utaz&aacute;sra [iszr&aacute;], illetve a mennybe val&oacute; felemelked&eacute;s&eacute;re [mir&aacute;dzs]. A Kor&aacute;nban csak 1-2 mondat utal az esem&eacute;nyre (Q 17:1 v&ouml;. 1:60), aminek a hagyom&aacute;ny szerint az a l&eacute;nyege, hogy Mohamed Mekk&aacute;b&oacute;l (&bdquo;a Szent mecsett&#337;l&rdquo;)&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&eacute;jszakai utaz&aacute;s<\/a>&rdquo;) r&eacute;v&eacute;n. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> hosszabb-r&ouml;videbb sz&ouml;vegek sor&aacute;t &bdquo;k&uuml;ldte le&rdquo; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsibril\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai G&aacute;briel angyal nev&eacute;nek arab v&aacute;ltozata a Kor&aacute;nban (Q 2:97-98, 66:4); az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban n&eacute;vv&aacute;ltozata a Dzsibr&aacute;&iacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Dzsibr&iacute;l<\/a> &aacute;ltal Mohamednek, amelyek a mai Kor&aacute;nt, az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> szent&iacute;r&aacute;s&aacute;t alkotj&aacute;k. Mohamed &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/pogany\/\" target=\"_self\" title=\"A latin paganus = &bdquo;falusi&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash;&nbsp;A magyar bibliaford&iacute;t&aacute;sok egyik hagyom&aacute;nyos hib&aacute;ja, hogy a nem zsid&oacute;&nbsp;n&eacute;pekre ezzel sz&oacute;val utal. A h&eacute;ber gojim &eacute;s a g&ouml;r&ouml;g ethnoi jelent&eacute;se ui. egyszer&#369;en &bdquo;n&eacute;pek&rdquo; (ld. etnol&oacute;gia: n&eacute;prajz), ez&eacute;rt az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben az ethnosz a &bdquo;n&eacute;pek k&ouml;z&uuml;l val&oacute;&rdquo;, azaz nem-zsid&oacute; sz&aacute;rmaz&aacute;s&uacute;akat jel&ouml;li, ak&aacute;r kereszt&eacute;nyek, ak&aacute;r nem. Izrael &eacute;s az Egyh&aacute;z mint&hellip;\" class=\"encyclopedia\">pog&aacute;ny<\/a>, sokistenh&iacute;v&#337; arab k&ouml;rnyezet&eacute;vel szemben &ndash; abszol&uacute;t egyistenhitet hirdetett, hogy az isteni parancsokat k&ouml;vetni kell, hogy az embernek van lelke, lesz felt&aacute;mad&aacute;s &eacute;s v&eacute;gs&#337; &iacute;t&eacute;let. Pr&oacute;f&eacute;tai &eacute;let&eacute;nek k&eacute;t korszaka volt, amelyekben elt&eacute;r&#337; helyzete, feladatai &eacute;s kih&iacute;v&aacute;sai voltak; pr&eacute;dik&aacute;ci&oacute;i formai &eacute;s tartalmi szempontb&oacute;l is elt&eacute;rnek, a k&uuml;l&ouml;nbs&eacute;gek ismerete pedig n&eacute;lk&uuml;l&ouml;zhetetlen a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;hez, mert a k&eacute;s&#337;bbi, medinai sz&ouml;vegek fel&uuml;l&iacute;rhatnak kor&aacute;bbi, mekkai sz&ouml;vegeket [<em>naszqh<\/em>].<\/p>\n<p>Els&#337;, mekkai korszak&aacute;ban (610-622) egy feles&eacute;ge volt (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/khadidzsa\/\" target=\"_self\" title=\"Kah&iacute;dzsa bint Khuvajlid (555-619), Mohamed alkalmaz&oacute;ja, majd els&#337; feles&eacute;ge. Mohamed 25 &eacute;ves volt, amikor a 40 &eacute;ves Khad&iacute;dzs&aacute;t feles&eacute;g&uuml;l vette. 25 &eacute;ven &aacute;t &eacute;ltek j&oacute; h&aacute;zass&aacute;gban. N&eacute;gy l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett, a fi&uacute;k kor&aacute;n elhunytak. (A s&iacute;it&aacute;k szerint csak Fatima, Ali feles&eacute;ge volt Mohamed l&aacute;nya, a t&ouml;bbi l&aacute;ny Khad&iacute;dzsa el&#337;z&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l sz&uuml;letett.) Khad&iacute;dzsa m&eacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Khad&iacute;dzsa<\/a>), akivel j&oacute; h&aacute;zass&aacute;gban &eacute;lt; kb. sz&aacute;z k&ouml;vet&#337;t siker&uuml;lt szereznie; a zsid&oacute;kban &eacute;s a kereszt&eacute;nyekben m&eacute;g sz&ouml;vets&eacute;gest rem&eacute;lt; a mekkai pog&aacute;nyokkal &aacute;lland&oacute;sult &ouml;sszet&#369;z&eacute;sek miatt v&eacute;g&uuml;l h&iacute;veivel egy&uuml;tt t&aacute;voznia kellett [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hidzsra\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;t&aacute;voz&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;kivonul&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m id&#337;sz&aacute;m&iacute;t&aacute;s kezdete, amikor Mohamed Mekk&aacute;b&oacute;l Jaszribba (a k&eacute;s&#337;bbi Medin&aacute;ba) t&aacute;vozott. D&aacute;tuma i.sz. 622. j&uacute;lius 16, azaz A.H. 1. Muharram 1.\" class=\"encyclopedia\">hidzsra<\/a><\/em>]. &ndash; M&aacute;sodik, medinai korszak&aacute;ban (622-632) egy v&aacute;ros vall&aacute;si, politikai &eacute;s katonai vezet&#337;je lett; vall&aacute;si alapon egyes&iacute;tette az arab t&ouml;rzseket, hozz&aacute;l&aacute;tott a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g megszervez&eacute;s&eacute;hez; a zsid&oacute;kkal &eacute;s kereszt&eacute;nyekkel val&oacute; kapcsolata megromlott; 9-11 feles&eacute;ge (&eacute;s &aacute;gyasa) lett; a mekkaiakkal, a hozz&aacute; h&#369;tlenekkel &eacute;s riv&aacute;lis pr&oacute;f&eacute;t&aacute;kkal kb. 80 kisebb-nagyobb csat&aacute;ja volt.<\/p>\n<p>Kilenc &ouml;zvegyet hagyott maga ut&aacute;n, de fi&uacute; ut&oacute;dot nem, ami a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g szakad&aacute;s&aacute;hoz vezetett (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> vs. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a>). &ndash; Csal&aacute;di &eacute;let&eacute;nek t&ouml;rt&eacute;n&eacute;sei hat&aacute;st gyakoroltak a k&eacute;s&#337;bbi &eacute;s mai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> csal&aacute;djogra. Ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed-felesegei\/\" target=\"_self\" title=\"Mohamed iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;ta feles&eacute;gei Mohamedt&#337;l &eacute;s a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gt&#337;l egyar&aacute;nt megkapt&aacute;k &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mum&iacute;n&iacute;n] c&iacute;met (Q 33:6). A Mohamed csal&aacute;di &eacute;let&eacute;nek t&ouml;rt&eacute;n&eacute;sei &eacute;s konfliktusai k&ouml;zben sz&uuml;letett kor&aacute;ni rendelkez&eacute;sek mind hat&aacute;st gyakoroltak az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogra, a muszlim n&#337;k helyzet&eacute;re. Mohamed m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt elvesztette &eacute;desapj&aacute;t, &eacute;desanyj&aacute;t pedig hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja nevelte. Mohamed 25&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed feles&eacute;gei<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked\u0151, majd vall\u00e1si, politikai, katonai vezet\u0151, az iszl\u00e1m pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja. Nev\u00e9nek jelent\u00e9se \u201edics\u00e9retre m\u00e9lt\u00f3\u201d. A mai Sza\u00fad-Ar\u00e1bia ter\u00fclet\u00e9n, Mekk\u00e1ban sz\u00fcletett, egy anyagi szempontb\u00f3l jelent\u00e9ktelen kl\u00e1n tagjak\u00e9nt. \u00c9desapj\u00e1t (Abdullah, azaz \u201eAllah szolg\u00e1ja\u201d) m\u00e9g sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt vesztette el, \u00e9desanyj\u00e1t (Amina) hat\u00e9vesen, \u00edgy anyai nagyb\u00e1tyja, Ab\u00fa T\u00e1lib nevelte. Az iszl\u00e1m pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja kb. 40 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3884","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3884","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3884\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14982,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3884\/revisions\/14982"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3884"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3884"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}