{"id":3886,"date":"2022-07-06T21:43:14","date_gmt":"2022-07-06T19:43:14","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed-felesegei\/"},"modified":"2023-09-27T10:15:31","modified_gmt":"2023-09-27T08:15:31","slug":"mohamed-felesegei","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed-felesegei\/","title":{"rendered":"Mohamed feles\u00e9gei"},"content":{"rendered":"<p><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> pr&oacute;f&eacute;ta feles&eacute;gei Mohamedt&#337;l &eacute;s a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gt&#337;l egyar&aacute;nt megkapt&aacute;k &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [<em>umm al-mum&iacute;n&iacute;n<\/em>] c&iacute;met (Q 33:6). A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> csal&aacute;di &eacute;let&eacute;nek t&ouml;rt&eacute;n&eacute;sei &eacute;s konfliktusai k&ouml;zben sz&uuml;letett kor&aacute;ni rendelkez&eacute;sek mind hat&aacute;st gyakoroltak az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> vall&aacute;sjogra, a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> n&#337;k helyzet&eacute;re. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt elvesztette &eacute;desapj&aacute;t, &eacute;desanyj&aacute;t pedig hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja nevelte. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> 25 &eacute;ves volt, amikor feles&eacute;g&uuml;l vette alkalmaz&oacute;j&aacute;t, a n&aacute;la 3 vagy 15 &eacute;vvel id&#337;sebb Khad&iacute;dzs&aacute;t, akivel 25 &eacute;ven &aacute;t &eacute;lt j&oacute; h&aacute;zass&aacute;gban. &ndash; B&aacute;r a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> f&eacute;rfiak sz&aacute;m&aacute;ra legfeljebb n&eacute;gy feles&eacute;get enged&eacute;lyez (Q 4:3), <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> k&uuml;l&ouml;n enged&eacute;ly&eacute;vel &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/khadidzsa\/\" target=\"_self\" title=\"Kah&iacute;dzsa bint Khuvajlid (555-619), Mohamed alkalmaz&oacute;ja, majd els&#337; feles&eacute;ge. Mohamed 25 &eacute;ves volt, amikor a 40 &eacute;ves Khad&iacute;dzs&aacute;t feles&eacute;g&uuml;l vette. 25 &eacute;ven &aacute;t &eacute;ltek j&oacute; h&aacute;zass&aacute;gban. N&eacute;gy l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett, a fi&uacute;k kor&aacute;n elhunytak. (A s&iacute;it&aacute;k szerint csak Fatima, Ali feles&eacute;ge volt Mohamed l&aacute;nya, a t&ouml;bbi l&aacute;ny Khad&iacute;dzsa el&#337;z&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l sz&uuml;letett.) Khad&iacute;dzsa m&eacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Khad&iacute;dzsa<\/a> hal&aacute;la (619) ut&aacute;n, 53 &eacute;s 60 &eacute;ves kora k&ouml;z&ouml;tt tov&aacute;bbi 9-11 n&#337;t vett feles&eacute;g&uuml;l, illetve voltak &aacute;gyasai is (a s&iacute;it&aacute;k 21 feles&eacute;gr&#337;l tudnak, de n&aacute;luk l&eacute;tezik ideiglenes h&aacute;zass&aacute;g).<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> feles&eacute;gei a k&ouml;vetkez&#337;k voltak: sz&ouml;vets&eacute;gesei l&aacute;nyai (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aisa\/\" target=\"_self\" title=\"&Aacute;isa bint Ab&uacute; Bakr (613\/14-678), Mohamed harmadik, kedvenc feles&eacute;ge, Ab&uacute; Bakr, a k&eacute;s&#337;bbi els&#337; kalifa l&aacute;nya. Hiteles had&iacute;szok szerint a kb. 53 &eacute;ves Mohamed 6 &eacute;vesen vette feles&eacute;g&uuml;l &Aacute;is&aacute;t, a h&aacute;zass&aacute;got 9 &eacute;ves kor&aacute;ban h&aacute;lt&aacute;k el. Mohamed az &#337; karjaiban halt meg. &ndash; K&ouml;ztiszteletben &aacute;llt intellektusa &eacute;s tud&aacute;sa miatt, rengeteg had&iacute;sz komment&aacute;r f&#369;z&#337;dik a nev&eacute;hez.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&Aacute;isa<\/a> &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abu-bakr\/\" target=\"_self\" title=\"Ab&uacute; Bakr, azaz &bdquo;Ab&uacute; Bakr&rdquo; Abdullah ibn Uszm&aacute;n ab&iacute; Quh&aacute;fa&nbsp; (573-634), a szunnita iszl&aacute;mban a Mohamed ut&aacute;ni els&#337; kalifa (632-634). Mekkai qurajsita volt, ruhakeresked&#337;, Mohamed egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je, t&aacute;mogat&oacute;ja, csat&aacute;iban seg&iacute;t&#337;je, illetve l&aacute;nya (&Aacute;isa) r&eacute;v&eacute;n a veje. Tudott &iacute;rni, olvasni, kedvelte a k&ouml;lt&eacute;szetet, nagy eml&eacute;kez&#337;tehets&eacute;ge volt, &eacute;s a hagyom&aacute;ny szerint az iszl&aacute;m el&#337;tt sem volt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ab&uacute; Bakr<\/a> l&aacute;nya, Hafsza &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/omar\/\" target=\"_self\" title=\"Om&aacute;r, azaz Umar ibn al-Khatt&aacute;b (583-644), a szunnita iszl&aacute;mban a Mohamed ut&aacute;ni m&aacute;sodik kalifa (634-644). Mekkai qurajsita, pog&aacute;nyk&eacute;nt ellenezte az iszl&aacute;mot, &eacute;s Mohamedet meg akarta &ouml;lni, 616-ban muszlimm&aacute; lett csal&aacute;dtagjai hat&aacute;s&aacute;ra m&eacute;gis &aacute;tt&eacute;rt, &eacute;s &#337; volt az, aki el&#337;sz&ouml;r nyilv&aacute;nosan im&aacute;dkozott a K&aacute;ba szent&eacute;lyn&eacute;l. Tudott &iacute;rni &eacute;s olvasni, k&eacute;pzett harcos volt. Vall&aacute;soss&aacute;ga, b&ouml;lcsess&eacute;ge, akaratereje &eacute;s&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Om&aacute;r<\/a> l&aacute;nya), rokon &ouml;zvegyek (Szavda, Szalama, Zajnab, Majm&uacute;na), unokatestv&eacute;re, fogadott fia miatta elv&aacute;lt feles&eacute;ge (Zajnab), &aacute;ltala legy&#337;z&ouml;tt arab &eacute;s zsid&oacute; t&ouml;rzsi vezet&#337;k &ouml;zvegyei (Dzsuvair&iacute;jja, Szafija), mekkai politikai ellenfele &aacute;tt&eacute;rt l&aacute;nya (Umm Habiba), egy aj&aacute;nd&eacute;kba kapott egyiptomi (nem &bdquo;kopt&rdquo;) rabszolga (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/marjam\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai M&aacute;ria (pl. J&eacute;zus &eacute;desanyja) neve arabul a Kor&aacute;nban.\" class=\"encyclopedia\">Marjam<\/a>). B&aacute;r <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> igyekezett feles&eacute;geivel egyform&aacute;n b&aacute;nni, a feles&eacute;gek k&ouml;z&ouml;tti f&eacute;lt&eacute;kenyked&eacute;sr&#337;l sok <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a> maradt fenn, &eacute;s a legfiatalabb feles&eacute;g, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aisa\/\" target=\"_self\" title=\"&Aacute;isa bint Ab&uacute; Bakr (613\/14-678), Mohamed harmadik, kedvenc feles&eacute;ge, Ab&uacute; Bakr, a k&eacute;s&#337;bbi els&#337; kalifa l&aacute;nya. Hiteles had&iacute;szok szerint a kb. 53 &eacute;ves Mohamed 6 &eacute;vesen vette feles&eacute;g&uuml;l &Aacute;is&aacute;t, a h&aacute;zass&aacute;got 9 &eacute;ves kor&aacute;ban h&aacute;lt&aacute;k el. Mohamed az &#337; karjaiban halt meg. &ndash; K&ouml;ztiszteletben &aacute;llt intellektusa &eacute;s tud&aacute;sa miatt, rengeteg had&iacute;sz komment&aacute;r f&#369;z&#337;dik a nev&eacute;hez.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&Aacute;isa<\/a> volt a kedvence. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> rendelkez&eacute;se szerint (Q 33:53) &ouml;zvegyei nem mehettek &uacute;jra f&eacute;rjhez, de a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g t&aacute;mogat&aacute;s&aacute;t &eacute;lvezt&eacute;k.<\/p>\n<p>Ami <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> gyermekeit illeti, Khad&iacute;dzs&aacute;val n&eacute;gy l&aacute;nyt neveltek (a s&iacute;it&aacute;k szerint csak egyik&uuml;k, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fatima\/\" target=\"_self\" title=\"F&aacute;tima bint Muhammad (605\/15-632), Mohamed els&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l, Khad&iacute;dzs&aacute;t&oacute;l sz&uuml;letett l&aacute;nya (s&iacute;it&aacute;k szerint az egyetlen k&ouml;z&ouml;s gyermek&uuml;k). Mohamed unokatestv&eacute;r&eacute;nek, Al&iacute;nak volt a feles&eacute;ge, k&eacute;t l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett (Haszan &eacute;s Huszajn). Fatima is megkapta &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mumin&iacute;n] c&iacute;met, mint Mohamed feles&eacute;gei. Mohamed utols&oacute; &eacute;l&#337; gyermekek&eacute;nt csak k&eacute;t h&oacute;nappal &eacute;lte t&uacute;l &eacute;desapj&aacute;t. A s&iacute;it&aacute;k&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Fatima<\/a> volt k&ouml;z&ouml;s gyermek), illetve k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett, akik kisgyermek korukban elhunytak. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/khadidzsa\/\" target=\"_self\" title=\"Kah&iacute;dzsa bint Khuvajlid (555-619), Mohamed alkalmaz&oacute;ja, majd els&#337; feles&eacute;ge. Mohamed 25 &eacute;ves volt, amikor a 40 &eacute;ves Khad&iacute;dzs&aacute;t feles&eacute;g&uuml;l vette. 25 &eacute;ven &aacute;t &eacute;ltek j&oacute; h&aacute;zass&aacute;gban. N&eacute;gy l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett, a fi&uacute;k kor&aacute;n elhunytak. (A s&iacute;it&aacute;k szerint csak Fatima, Ali feles&eacute;ge volt Mohamed l&aacute;nya, a t&ouml;bbi l&aacute;ny Khad&iacute;dzsa el&#337;z&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l sz&uuml;letett.) Khad&iacute;dzsa m&eacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Khad&iacute;dzsa<\/a> megvett &eacute;s Mohamednek n&aacute;szaj&aacute;nd&eacute;kba adott egy Zajd nev&#369; fiatalembert, akit <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> felszabad&iacute;tott, &eacute;s arab szok&aacute;s szerint adopt&aacute;lt. Hozz&aacute; adta feles&eacute;g&uuml;l Zajnab nev&#369; unokah&uacute;g&aacute;t, aki azonban hamar elv&aacute;lt Zajdt&oacute;l, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> feles&eacute;ge lehessen, aki Zajdot kitagadta (Q 33:36-37). <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &ouml;sszes t&ouml;bbi feles&eacute;ge k&ouml;z&uuml;l csak Marjamt&oacute;l sz&uuml;letett egy fia (Ibrahim), de az is <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kor&aacute;n<\/a> elhunyt. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fatima\/\" target=\"_self\" title=\"F&aacute;tima bint Muhammad (605\/15-632), Mohamed els&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l, Khad&iacute;dzs&aacute;t&oacute;l sz&uuml;letett l&aacute;nya (s&iacute;it&aacute;k szerint az egyetlen k&ouml;z&ouml;s gyermek&uuml;k). Mohamed unokatestv&eacute;r&eacute;nek, Al&iacute;nak volt a feles&eacute;ge, k&eacute;t l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett (Haszan &eacute;s Huszajn). Fatima is megkapta &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mumin&iacute;n] c&iacute;met, mint Mohamed feles&eacute;gei. Mohamed utols&oacute; &eacute;l&#337; gyermekek&eacute;nt csak k&eacute;t h&oacute;nappal &eacute;lte t&uacute;l &eacute;desapj&aacute;t. A s&iacute;it&aacute;k&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Fatima<\/a> volt az utols&oacute; &eacute;l&#337; gyermeke, de &#337; is csak k&eacute;t h&oacute;nappal &eacute;lte t&uacute;l apj&aacute;t.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Mohamed iszl\u00e1m pr\u00f3f\u00e9ta feles\u00e9gei Mohamedt\u0151l \u00e9s a muszlim k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gt\u0151l egyar\u00e1nt megkapt\u00e1k \u201ea h\u00edv\u0151k anyja\u201d [umm al-mum\u00edn\u00edn] c\u00edmet (Q 33:6). A Mohamed csal\u00e1di \u00e9let\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei \u00e9s konfliktusai k\u00f6zben sz\u00fcletett kor\u00e1ni rendelkez\u00e9sek mind hat\u00e1st gyakoroltak az iszl\u00e1m vall\u00e1sjogra, a muszlim n\u0151k helyzet\u00e9re. Mohamed m\u00e9g sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt elvesztette \u00e9desapj\u00e1t, \u00e9desanyj\u00e1t pedig hat\u00e9vesen, \u00edgy anyai nagyb\u00e1tyja nevelte. Mohamed 25 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3886","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3886","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3886\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15161,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3886\/revisions\/15161"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3886"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3886"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}