{"id":3902,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzs\/"},"modified":"2022-11-03T09:32:31","modified_gmt":"2022-11-03T08:32:31","slug":"haddzs","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzs\/","title":{"rendered":"haddzs"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;s&rdquo;, t&aacute;gabb &eacute;rtelemben &bdquo;zar&aacute;ndoklat&rdquo; &ndash; A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> iszl&aacute;mban a hit&eacute;leti &bdquo;oszlopok&rdquo; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arkan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; az ark&aacute;n = &bdquo;oszlopok&rdquo; vagy &bdquo;t&aacute;maszt&eacute;kok&rdquo; [e.sz. nukr] &eacute;s a d&iacute;n = (meg)vall&aacute;s szavakb&oacute;l &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban az &bdquo;&Ouml;t Pill&eacute;r&rdquo; a hit&eacute;let f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, amely a ritu&aacute;lis alapokat &ouml;sszegzi (ld. Q 2:177 2:285 4:136). Ezek a k&ouml;vetkez&#337;k: (1) sah&aacute;da &ndash; a hitvall&aacute;s: &bdquo;Nincs m&aacute;s Isten, csak Allah,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">ark&aacute;n ad-d&iacute;n<\/a><\/em>], az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ot-piller\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. ark&aacute;n ad-d&iacute;n\" class=\"encyclopedia\">&Ouml;t Pill&eacute;r<\/a> egyike. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> 630-ban elfoglalta Mekk&aacute;t, a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> szent&eacute;lyt a b&aacute;lv&aacute;nyokt&oacute;l megtiszt&iacute;totta, &uacute;jraszentelte, a r&iacute;tus pog&aacute;nynak tartott elemeit elt&ouml;r&ouml;lte. Magukat a pog&aacute;nyokat kitiltotta, a feln&#337;tt muszlimok sz&aacute;m&aacute;ra viszont k&ouml;telez&#337;v&eacute; [<em>fard<\/em>] tette, hogy &ndash; fizikai &eacute;s anyagi k&eacute;pess&eacute;g&uuml;kt&#337;l f&uuml;gg&#337;en &ndash; legal&aacute;bb egyszer az &eacute;let&eacute;ben elzar&aacute;ndokoljanak a mekkai Szent Mecsethez [<em>Al <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/maszdzsid\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;imahely&rdquo; vagy &bdquo;imah&aacute;z&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban istentiszteleti helys&eacute;g neve. A &bdquo;mecset&rdquo; ennek magyar, torzult kiejt&eacute;si v&aacute;ltozata. V&ouml;. dzs&aacute;mi\" class=\"encyclopedia\">Maszdzsid<\/a> al-Haram<\/em>], a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> szent&eacute;lyhez.<\/p>\n<p>A zar&aacute;ndoklat id&#337;ponthoz k&ouml;t&ouml;tt, az t&ouml;bbnapos r&iacute;tus az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> holnapt&aacute;r szerinti 12. h&oacute;nap [<em>Dz&uacute;l Hiddzs&aacute;<\/em>] 8-13 k&ouml;z&ouml;tt t&ouml;rt&eacute;nik. Aki m&aacute;skor j&aacute;r Mekk&aacute;ban, &bdquo;l&aacute;togat&aacute;st&rdquo; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/umra\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;l&aacute;togat&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban a mekkai K&aacute;ba szent&eacute;ly k&eacute;tf&eacute;le zar&aacute;ndoklat c&eacute;lpontja: a haddzs a vall&aacute;s &bdquo;oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n] k&ouml;z&uuml;l az &ouml;t&ouml;dik, az &eacute;letben egyszer minden muszlimnak k&ouml;telez&#337;, az umra viszont csak aj&aacute;nlott, b&aacute;rmikor elv&eacute;gezhet&#337;, ak&aacute;rh&aacute;nyszor ism&eacute;telhet&#337;. Az umra eset&eacute;ben is felt&eacute;tel azonban a ritu&aacute;lis tisztas&aacute;g &aacute;llapota [ihr&aacute;m]. A haddzs t&ouml;bbnapos programj&aacute;hoz k&eacute;pest az umra n&eacute;h&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">umra<\/a><\/em>] v&eacute;gezhet, ami r&ouml;videbb &eacute;s kevesebb ritu&aacute;lis elemet tartalmaz, mint a haddzs, meg is lehet ism&eacute;telni, de t&ouml;bb <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/umra\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;l&aacute;togat&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban a mekkai K&aacute;ba szent&eacute;ly k&eacute;tf&eacute;le zar&aacute;ndoklat c&eacute;lpontja: a haddzs a vall&aacute;s &bdquo;oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n] k&ouml;z&uuml;l az &ouml;t&ouml;dik, az &eacute;letben egyszer minden muszlimnak k&ouml;telez&#337;, az umra viszont csak aj&aacute;nlott, b&aacute;rmikor elv&eacute;gezhet&#337;, ak&aacute;rh&aacute;nyszor ism&eacute;telhet&#337;. Az umra eset&eacute;ben is felt&eacute;tel azonban a ritu&aacute;lis tisztas&aacute;g &aacute;llapota [ihr&aacute;m]. A haddzs t&ouml;bbnapos programj&aacute;hoz k&eacute;pest az umra n&eacute;h&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">umra<\/a> sem &eacute;r fel egy teljes zar&aacute;ndoklat &aacute;ld&aacute;saival.<\/p>\n<p>Mint minden zar&aacute;ndoklat, ez is egyszerre k&uuml;ls&#337; &eacute;s bels&#337; utaz&aacute;s: a muszlimok engedelmess&eacute;g&eacute;nek &eacute;s testv&eacute;ris&eacute;g&eacute;nek t&ouml;bb milli&oacute; f&#337;s demonstr&aacute;ci&oacute;ja, az &iacute;t&eacute;let napj&aacute;nak v&aacute;r&aacute;sa, a gonosznak val&oacute; ellentmond&aacute;s, a b&#369;n&ouml;k bocs&aacute;nat&aacute;nak elnyer&eacute;se, az arab vall&aacute;si identit&aacute;s (&bdquo;&Aacute;brah&aacute;m vall&aacute;sa&rdquo;) meger&#337;s&iacute;t&eacute;se. A zar&aacute;ndoklat legfontosabb elemei: a ritu&aacute;lis tisztas&aacute;g &aacute;llapota, amit feh&eacute;r ruha jelk&eacute;pez [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ihram\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;tisztas&aacute;g&rdquo; vagy &bdquo;szents&eacute;g&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban &ndash; a mekkai zar&aacute;ndoklat megkezd&eacute;s&eacute;hez sz&uuml;ks&eacute;ges &ndash; lelki &aacute;llapotra, illetve a minden f&eacute;rfi &aacute;ltal viselt egyszer&#369; feh&eacute;r ruh&aacute;ra&nbsp; utal. V&ouml;. har&aacute;m\" class=\"encyclopedia\">ihr&aacute;m<\/a><\/em>], a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> h&eacute;tszeri k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;sa [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megker&uuml;l&eacute;s&rdquo; &ndash; A mekkai zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert, l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a K&aacute;ba szent&eacute;ly h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. A szok&aacute;s gy&ouml;ker&eacute;t illet&#337;en t&ouml;bb elm&eacute;let ismert. Az egyik szerint a mekkai pog&aacute;ny hagyom&aacute;nyban a K&aacute;ba a vil&aacute;g k&ouml;zep&eacute;t jelk&eacute;pezte, h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se pedig a h&eacute;t ismert &eacute;gitest kering&eacute;s&eacute;t ut&aacute;nozta. Az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a mekkaiakat legy&#337;z&#337;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tavaf<\/a><\/em>], az Ibrahim l&aacute;bnyom&aacute;n&aacute;l val&oacute; im&aacute;dkoz&aacute;s, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadzsar\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai H&aacute;g&aacute;r, &Aacute;brah&aacute;m elkergetett m&aacute;sodfeles&eacute;g&eacute;nek neve arabul a Kor&aacute;nban. Az &#337; fia volt Isma&eacute;l, arabul Iszma&iacute;l, a hagyom&aacute;ny szerint t&#337;le sz&aacute;rmaznak az arabok. A haddzs egyik ritu&aacute;lis eleme, hogy az el&uuml;ld&ouml;z&ouml;tt, vizet keresve ide-oda futkos&oacute; H&aacute;g&aacute;rra eml&eacute;kezve a muszlimok a Szafa &eacute;s Marva dombok k&ouml;z&ouml;tti h&eacute;tszer s&eacute;t&aacute;lnak ide-oda [szaaj] &eacute;s isznak a Zam-Zam forr&aacute;sb&oacute;l.\" class=\"encyclopedia\">H&aacute;dzsar<\/a> k&eacute;ts&eacute;gbeesett futkos&aacute;s&aacute;ra eml&eacute;kezve a Szafa &eacute;s Marva dombok k&ouml;z&ouml;tti h&eacute;tszeri ide-oda s&eacute;ta [<em>sza&rsquo;j<\/em>] &eacute;s iv&aacute;s a Zam-Zam forr&aacute;sb&oacute;l; az Arafat fenns&iacute;kon val&oacute; b&#369;nb&aacute;nati ima &eacute;s a Muzdalifa s&aacute;tort&aacute;borban val&oacute; &eacute;jszak&aacute;z&aacute;s; a S&aacute;t&aacute;nt [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iblisz\/\" target=\"_self\" title=\"A Kor&aacute;nban egy gonosz dzsinn neve (Q 2:34 7:11-18 15:28-44 17:61-65 20:116 38:71-84 v&ouml;. 18:58 26:95 34:20), aki az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban kb. az &bdquo;&ouml;rd&ouml;g&rdquo; megfelel&#337;je. Ibl&iacute;sz &eacute;s a kor&aacute;ni &bdquo;sajt&aacute;nok&rdquo; [saj&aacute;t&iacute;n] egyar&aacute;nt k&uuml;l&ouml;nb&ouml;znek a bibliai &bdquo;S&aacute;t&aacute;n&rdquo; alakj&aacute;t&oacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Ibl&iacute;sz<\/a><\/em>] jelk&eacute;pez&#337; h&aacute;rom oszlop, illetve (2004 &oacute;ta) egy fal szimbolikus &bdquo;megk&ouml;vez&eacute;se&rdquo; [<em>rami al-dzsamar&aacute;t<\/em>]; eml&eacute;kez&eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ibrahim\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai &Aacute;brah&aacute;m neve arabul a Kor&aacute;nban [Ibr&aacute;h&iacute;m].\" class=\"encyclopedia\">Ibr&aacute;h&iacute;m<\/a> fi&aacute;nak (Iszmail) fel&aacute;ldoz&aacute;s&aacute;ra &aacute;llat&aacute;ldozattal [<em>qurban<\/em>], az ember helyett lev&aacute;gott b&aacute;r&aacute;ny v&eacute;re egy&uacute;ttal el is t&ouml;rli a b&#369;neit; a haj leborotv&aacute;l&aacute;sa (f&eacute;rfiak) vagy v&eacute;g&eacute;nek lev&aacute;g&aacute;sa (n&#337;k), v&eacute;g&uuml;l a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> &uacute;jb&oacute;li k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;s&aacute;ra [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megker&uuml;l&eacute;s&rdquo; &ndash; A mekkai zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert, l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a K&aacute;ba szent&eacute;ly h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. A szok&aacute;s gy&ouml;ker&eacute;t illet&#337;en t&ouml;bb elm&eacute;let ismert. Az egyik szerint a mekkai pog&aacute;ny hagyom&aacute;nyban a K&aacute;ba a vil&aacute;g k&ouml;zep&eacute;t jelk&eacute;pezte, h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se pedig a h&eacute;t ismert &eacute;gitest kering&eacute;s&eacute;t ut&aacute;nozta. Az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a mekkaiakat legy&#337;z&#337;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tavaf<\/a><\/em>].<\/p>\n<p>A hagyom&aacute;ny r&eacute;sze <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> s&iacute;rj&aacute;nak megl&aacute;togat&aacute;sa Medin&aacute;ban. Ezut&aacute;n j&ouml;n a t&ouml;bbnapos <em>&Iacute;d al-Adh&aacute;<\/em> &aacute;ldozati &uuml;nnep, amely <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ibrahim\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai &Aacute;brah&aacute;m neve arabul a Kor&aacute;nban [Ibr&aacute;h&iacute;m].\" class=\"encyclopedia\">Ibr&aacute;h&iacute;m<\/a> &ndash; fi&aacute;t is fel&aacute;ldozni k&eacute;pes &ndash; engedelmess&eacute;ge el&#337;tt ad&oacute;zik tisztelettel, vid&aacute;ms&aacute;ggal, sok &eacute;dess&eacute;ggel. Aki elv&eacute;gezte a haddzsot, haszn&aacute;lhatja a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzsi\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;zar&aacute;ndok&rdquo; &ndash; Olyan muszlim tiszteletbeli neve, aki teljes&iacute;tette a mekkai nagy zar&aacute;ndoklatot [haddzs].\" class=\"encyclopedia\">Haddzs&iacute;<\/a><\/em> mell&eacute;knevet.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201ek\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1s\u201d, t\u00e1gabb \u00e9rtelemben \u201ezar\u00e1ndoklat\u201d \u2013 A szunnita iszl\u00e1mban a hit\u00e9leti \u201eoszlopok\u201d [ark\u00e1n ad-d\u00edn], az \u00d6t Pill\u00e9r egyike. Mohamed 630-ban elfoglalta Mekk\u00e1t, a K\u00e1ba szent\u00e9lyt a b\u00e1lv\u00e1nyokt\u00f3l megtiszt\u00edtotta, \u00fajraszentelte, a r\u00edtus pog\u00e1nynak tartott elemeit elt\u00f6r\u00f6lte. Magukat a pog\u00e1nyokat kitiltotta, a feln\u0151tt muszlimok sz\u00e1m\u00e1ra viszont k\u00f6telez\u0151v\u00e9 [fard] tette, hogy \u2013 fizikai \u00e9s anyagi k\u00e9pess\u00e9g\u00fckt\u0151l f\u00fcgg\u0151en \u2013 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3902","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3902","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":25,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3902\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14862,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3902\/revisions\/14862"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3902"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3902"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}