{"id":3904,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/umra\/"},"modified":"2022-08-06T09:35:30","modified_gmt":"2022-08-06T07:35:30","slug":"umra","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/umra\/","title":{"rendered":"umra"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;l&aacute;togat&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban a mekkai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentely\/\" target=\"_self\" title=\"A jeruzs&aacute;lemi izraelita Szent&eacute;ly [b&eacute;t ha-miqd&aacute;s] jelent&eacute;se &bdquo;szents&eacute;g h&aacute;za&rdquo;, azaz &bdquo;Szent H&aacute;z&rdquo;. Az &eacute;p&uuml;let el&#337;dje a Szent S&aacute;tor, &bdquo;a tal&aacute;lkoz&aacute;s s&aacute;tra&rdquo; volt. A s&aacute;tor &eacute;s az &eacute;p&uuml;let is egy k&uuml;ls&#337; &eacute;s egy bels&#337; szent&eacute;lyre oszlott: a k&uuml;ls&#337; volt &bdquo;a Szent&eacute;ly&rdquo; [h&eacute;ber ha-miqd&aacute;s, g&ouml;r&ouml;g ta hagia], a bels&#337; &bdquo;a Legszentebb Hely&rdquo; &ndash; form&aacute;lis, r&eacute;gies ford&iacute;t&aacute;sban &bdquo;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;ly<\/a> k&eacute;tf&eacute;le zar&aacute;ndoklat c&eacute;lpontja: a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzs\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;s&rdquo;, t&aacute;gabb &eacute;rtelemben &bdquo;zar&aacute;ndoklat&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;mban a hit&eacute;leti &bdquo;oszlopok&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n], az &Ouml;t Pill&eacute;r egyike. Mohamed 630-ban elfoglalta Mekk&aacute;t, a K&aacute;ba szent&eacute;lyt a b&aacute;lv&aacute;nyokt&oacute;l megtiszt&iacute;totta, &uacute;jraszentelte, a r&iacute;tus pog&aacute;nynak tartott elemeit elt&ouml;r&ouml;lte. Magukat a pog&aacute;nyokat kitiltotta, a feln&#337;tt muszlimok sz&aacute;m&aacute;ra viszont k&ouml;telez&#337;v&eacute; [fard] tette, hogy &ndash; fizikai &eacute;s anyagi k&eacute;pess&eacute;g&uuml;kt&#337;l f&uuml;gg&#337;en &ndash;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">haddzs<\/a><\/em> a vall&aacute;s &bdquo;oszlopai&rdquo; [<em>ark&aacute;n<\/em>] k&ouml;z&uuml;l az &ouml;t&ouml;dik, az &eacute;letben egyszer minden muszlimnak k&ouml;telez&#337;, az <em>umra<\/em> viszont csak aj&aacute;nlott, b&aacute;rmikor elv&eacute;gezhet&#337;, ak&aacute;rh&aacute;nyszor ism&eacute;telhet&#337;. Az umra eset&eacute;ben is felt&eacute;tel azonban a ritu&aacute;lis tisztas&aacute;g &aacute;llapota [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ihram\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;tisztas&aacute;g&rdquo; vagy &bdquo;szents&eacute;g&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;mban &ndash; a mekkai zar&aacute;ndoklat megkezd&eacute;s&eacute;hez sz&uuml;ks&eacute;ges &ndash; lelki &aacute;llapotra, illetve a minden f&eacute;rfi &aacute;ltal viselt egyszer&#369; feh&eacute;r ruh&aacute;ra&nbsp; utal. V&ouml;. har&aacute;m\" class=\"encyclopedia\">ihr&aacute;m<\/a><\/em>]. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haddzs\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;s&rdquo;, t&aacute;gabb &eacute;rtelemben &bdquo;zar&aacute;ndoklat&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;mban a hit&eacute;leti &bdquo;oszlopok&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n], az &Ouml;t Pill&eacute;r egyike. Mohamed 630-ban elfoglalta Mekk&aacute;t, a K&aacute;ba szent&eacute;lyt a b&aacute;lv&aacute;nyokt&oacute;l megtiszt&iacute;totta, &uacute;jraszentelte, a r&iacute;tus pog&aacute;nynak tartott elemeit elt&ouml;r&ouml;lte. Magukat a pog&aacute;nyokat kitiltotta, a feln&#337;tt muszlimok sz&aacute;m&aacute;ra viszont k&ouml;telez&#337;v&eacute; [fard] tette, hogy &ndash; fizikai &eacute;s anyagi k&eacute;pess&eacute;g&uuml;kt&#337;l f&uuml;gg&#337;en &ndash;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">haddzs<\/a> t&ouml;bbnapos programj&aacute;hoz k&eacute;pest az umra n&eacute;h&aacute;ny &oacute;ra alatt elv&eacute;gezhet&#337;, &iacute;gy csak n&eacute;h&aacute;ny k&ouml;telez&#337; eleme van: a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> k&ouml;r&uuml;lj&aacute;r&aacute;sa [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tavaf\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megker&uuml;l&eacute;s&rdquo; &ndash; A mekkai zar&aacute;ndoklat k&ouml;zismert, l&aacute;tv&aacute;nyos eleme a K&aacute;ba szent&eacute;ly h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se az &oacute;ramutat&oacute; j&aacute;r&aacute;s&aacute;val ellent&eacute;tes ir&aacute;nyban. A szok&aacute;s gy&ouml;ker&eacute;t illet&#337;en t&ouml;bb elm&eacute;let ismert. Az egyik szerint a mekkai pog&aacute;ny hagyom&aacute;nyban a K&aacute;ba a vil&aacute;g k&ouml;zep&eacute;t jelk&eacute;pezte, h&eacute;tszeri megker&uuml;l&eacute;se pedig a h&eacute;t ismert &eacute;gitest kering&eacute;s&eacute;t ut&aacute;nozta. Az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a mekkaiakat legy&#337;z&#337;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tavaf<\/a><\/em>] &eacute;s a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadzsar\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai H&aacute;g&aacute;r, &Aacute;brah&aacute;m elkergetett m&aacute;sodfeles&eacute;g&eacute;nek neve arabul a Kor&aacute;nban. Az &#337; fia volt Isma&eacute;l, arabul Iszma&iacute;l, a hagyom&aacute;ny szerint t&#337;le sz&aacute;rmaznak az arabok. A haddzs egyik ritu&aacute;lis eleme, hogy az el&uuml;ld&ouml;z&ouml;tt, vizet keresve ide-oda futkos&oacute; H&aacute;g&aacute;rra eml&eacute;kezve a muszlimok a Szafa &eacute;s Marva dombok k&ouml;z&ouml;tti h&eacute;tszer s&eacute;t&aacute;lnak ide-oda [szaaj] &eacute;s isznak a Zam-Zam forr&aacute;sb&oacute;l.\" class=\"encyclopedia\">H&aacute;dzsar<\/a> v&iacute;zkeres&eacute;s&eacute;t id&eacute;z&#337; oda-vissza j&aacute;rk&aacute;l&aacute;s Szava &eacute;s Marva dombja k&ouml;z&ouml;tt [<em>sza&rsquo;j<\/em>], illetve a haj r&ouml;vidre vagy lev&aacute;g&aacute;sa [<em>halq<\/em>].<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201el\u00e1togat\u00e1s\u201d \u2013 Az iszl\u00e1mban a mekkai K\u00e1ba szent\u00e9ly k\u00e9tf\u00e9le zar\u00e1ndoklat c\u00e9lpontja: a haddzs a vall\u00e1s \u201eoszlopai\u201d [ark\u00e1n] k\u00f6z\u00fcl az \u00f6t\u00f6dik, az \u00e9letben egyszer minden muszlimnak k\u00f6telez\u0151, az umra viszont csak aj\u00e1nlott, b\u00e1rmikor elv\u00e9gezhet\u0151, ak\u00e1rh\u00e1nyszor ism\u00e9telhet\u0151. Az umra eset\u00e9ben is felt\u00e9tel azonban a ritu\u00e1lis tisztas\u00e1g \u00e1llapota [ihr\u00e1m]. A haddzs t\u00f6bbnapos programj\u00e1hoz k\u00e9pest az umra n\u00e9h\u00e1ny &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3904","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3904","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3904\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11717,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3904\/revisions\/11717"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3904"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3904"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}