{"id":3907,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ramadan\/"},"modified":"2022-11-03T09:33:53","modified_gmt":"2022-11-03T08:33:53","slug":"ramadan","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ramadan\/","title":{"rendered":"Ramad\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;forr&oacute; (h&oacute;nap)&rdquo; &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> holdnapt&aacute;r 9. h&oacute;napj&aacute;nak a neve, illetve az ebben a h&oacute;napban tartott b&ouml;jti id&#337;szak neve (a <em>ramad<\/em> = &bdquo;sz&aacute;raz&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l). Ramad&aacute;n h&oacute;nap az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> minden ir&aacute;nyzat&aacute;ban szent h&oacute;nap. Mivel had&iacute;szok szerint a <em>Ramad&aacute;n<\/em> sz&oacute; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> egyik neve, ha a h&oacute;napr&oacute;l van sz&oacute;, hozz&aacute; kell tenni: &bdquo;Ramad&aacute;n <em>h&oacute;nap<\/em> k&ouml;zeledik&rdquo;. A Ramad&aacute;n-havi b&ouml;jt [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szaum\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;b&ouml;jt&rdquo;, konkr&eacute;tan a Ramad&aacute;n havi b&ouml;jt neve, a szunnita iszl&aacute;m &bdquo;oszlopai&rdquo; [ark&aacute;n ad-d&iacute;n] k&ouml;z&uuml;l a negyedik.\" class=\"encyclopedia\">szaum<\/a><\/em>] a hit&eacute;let &bdquo;oszlopai&rdquo; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arkan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; az ark&aacute;n = &bdquo;oszlopok&rdquo; vagy &bdquo;t&aacute;maszt&eacute;kok&rdquo; [e.sz. nukr] &eacute;s a d&iacute;n = (meg)vall&aacute;s szavakb&oacute;l &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban az &bdquo;&Ouml;t Pill&eacute;r&rdquo; a hit&eacute;let f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, amely a ritu&aacute;lis alapokat &ouml;sszegzi (ld. Q 2:177 2:285 4:136). Ezek a k&ouml;vetkez&#337;k: (1) sah&aacute;da &ndash; a hitvall&aacute;s: &bdquo;Nincs m&aacute;s Isten, csak Allah,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">ark&aacute;n ad-d&iacute;n<\/a><\/em>] k&ouml;z&eacute; tartozik, vall&aacute;si k&ouml;teless&eacute;g.<\/p>\n<p>Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hagyom&aacute;ny t&ouml;bb megeml&eacute;kezni val&oacute;r&oacute;l tud ebben a h&oacute;napban (pl. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/khadidzsa\/\" target=\"_self\" title=\"Kah&iacute;dzsa bint Khuvajlid (555-619), Mohamed alkalmaz&oacute;ja, majd els&#337; feles&eacute;ge. Mohamed 25 &eacute;ves volt, amikor a 40 &eacute;ves Khad&iacute;dzs&aacute;t feles&eacute;g&uuml;l vette. 25 &eacute;ven &aacute;t &eacute;ltek j&oacute; h&aacute;zass&aacute;gban. N&eacute;gy l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett, a fi&uacute;k kor&aacute;n elhunytak. (A s&iacute;it&aacute;k szerint csak Fatima, Ali feles&eacute;ge volt Mohamed l&aacute;nya, a t&ouml;bbi l&aacute;ny Khad&iacute;dzsa el&#337;z&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l sz&uuml;letett.) Khad&iacute;dzsa m&eacute;g&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Khad&iacute;dzsa<\/a>, Aisa &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ali\/\" target=\"_self\" title=\"Al&iacute; ibn Ab&iacute; T&aacute;lib (kb. 600-661) &ndash; A szunnita ir&aacute;nyzat negyedik kalif&aacute;ja (656-661), a s&iacute;ita ir&aacute;nyzatok szerint az els&#337; igaz kalifa. Mekkai qurajsita volt, Mohamed unoka&ouml;ccse &eacute;s &ndash; Fatima r&eacute;v&eacute;n &ndash; veje. A hagyom&aacute;ny szerint eleve a K&aacute;ba &eacute;p&uuml;let&eacute;ben sz&uuml;letett, &eacute;s kb. 10 &eacute;vesen Mohamed egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je lett. Amikor Mohamed elmenek&uuml;lt Mekk&aacute;b&oacute;l, Al&iacute; fek&uuml;dt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Al&iacute;<\/a> hal&aacute;la, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mekka\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul Makka, v&aacute;rosn&eacute;v, az iszl&aacute;m h&aacute;rom szent v&aacute;ros&aacute;nak egyike (v&ouml;. Medina &eacute;s Jeruzs&aacute;lem), ui. Mohamed sz&uuml;l&#337;v&aacute;rosa az ar&aacute;biai sivatagban, a ma Sza&uacute;d-Ar&aacute;bi&aacute;ban. B&aacute;r a v&aacute;rosr&oacute;l az iszl&aacute;m el&#337;tti korb&oacute;l nincs adat, az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a 7. sz&aacute;zad el&#337;tt a t&ouml;mj&eacute;n &uacute;ton tranzitv&aacute;ros volt, illetve id&#337;szakos zar&aacute;ndokhely a K&aacute;ba szent&eacute;ly k&ouml;r&uuml;l, Ramad&aacute;n h&oacute;napban. Mekka Mohamed&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mekka<\/a> elfoglal&aacute;sa), de alapvet&#337;en azt &uuml;nneplik, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> ebben a h&oacute;napban k&uuml;ldte le a hetedik &eacute;gb&#337;l a legals&oacute;ba a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> sz&ouml;veg&eacute;t, amit <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsibril\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai G&aacute;briel angyal nev&eacute;nek arab v&aacute;ltozata a Kor&aacute;nban (Q 2:97-98, 66:4); az iszl&aacute;m hagyom&aacute;nyban n&eacute;vv&aacute;ltozata a Dzsibr&aacute;&iacute;l.\" class=\"encyclopedia\">Dzsibr&iacute;l<\/a> arkangyal a k&ouml;vetkez&#337; 23 &eacute;vben r&eacute;szletenk&eacute;nt ledikt&aacute;lt Mohamednek. (Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hagyom&aacute;ny szerint M&oacute;zesnek, D&aacute;vidnak &eacute;s J&eacute;zusnak is ebben a h&oacute;napban lett lek&uuml;ldve a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/taurat-tawrat\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;T&oacute;ra&rdquo; &ndash; a h&eacute;ber T&oacute;r&aacute; arabos&iacute;tott &aacute;tv&eacute;tele. &ndash; Az iszl&aacute;m hittan szerint Allah a k&uuml;ld&ouml;tteinek k&ouml;nyveket k&uuml;ld&ouml;tt le. A Kor&aacute;n a bibliai iratok k&ouml;z&uuml;l csup&aacute;n h&aacute;rmat eml&iacute;t, ez a Zab&uacute;r (Zsolt&aacute;r), az Indzs&iacute;l (Evang&eacute;lium) &eacute;s a M&uacute;sz&aacute;nak (M&oacute;zesnek) &bdquo;lek&uuml;ld&ouml;tt&rdquo; Taurat (T&oacute;ra), ld. Q 5:44 stb. MEGJEGYZ&Eacute;S: A &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&rdquo; koncepci&oacute;ja eleve teljesen idegen a bibliai&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Taurat<\/a><\/em>, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/zabur\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;&iacute;r&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;felirat&rdquo; [t.sz. zubur] &ndash; a bibliai &bdquo;Zsolt&aacute;r(ok)&rdquo; arab neve, vsz. a h&eacute;ber sz&oacute;nak [mizm&oacute;r] vagy sz&iacute;r alakj&aacute;nak [mazm&uacute;r&aacute;] az &aacute;tv&eacute;tele. &ndash; Az iszl&aacute;m hittan szerint Allah a k&uuml;ld&ouml;tteinek k&ouml;nyveket k&uuml;ld&ouml;tt le. A Kor&aacute;n a bibliai iratok k&ouml;z&uuml;l csup&aacute;n h&aacute;rmat eml&iacute;t, ez a Taurat (T&oacute;ra), az Indzs&iacute;l (Evang&eacute;lium) &eacute;s a Da&uacute;d-nak (D&aacute;vid kir&aacute;ly)&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Zab&uacute;r<\/a><\/em> &eacute;s az <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/indzsil\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;evang&eacute;lium&rdquo; &ndash; a g&ouml;r&ouml;g evangelion (&bdquo;j&oacute; h&iacute;r&rdquo;) arabos&iacute;tott &aacute;tv&eacute;tele. &ndash; Az iszl&aacute;m hittan szerint Allah a k&uuml;ld&ouml;tteinek k&ouml;nyveket k&uuml;ld&ouml;tt le. A Kor&aacute;n a bibliai iratok k&ouml;z&uuml;l csup&aacute;n h&aacute;rmat eml&iacute;t, ez a Taurat (T&oacute;ra), a Zab&uacute;r (Zsolt&aacute;r) &eacute;s az &Iacute;sz&aacute; Maszih-nak (J&eacute;zus Krisztus) &bdquo;lek&uuml;ld&ouml;tt&rdquo; Indzs&iacute;l (evang&eacute;lium), ld. Q 5:4-6-47 stb. MEGJEGYZ&Eacute;S: A &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&rdquo; koncepci&oacute;ja eleve&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Indzs&iacute;l<\/a><\/em>). Had&iacute;szok szerint <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> kijelentette, hogy ebben a h&oacute;napban a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/menny\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;menny&rdquo; magyar sz&oacute; eredetileg az &eacute;gboltra utalt (ld. mennyk&#337;, mennyd&ouml;rg&eacute;s), de a 12. sz. v&eacute;g&eacute;re felvette a t&uacute;lvil&aacute;gi hely &ndash; ti. ahol Isten &eacute;s angyalai vannak &ndash;&nbsp;jelent&eacute;st is (ld. mennyorsz&aacute;g, mennybe jut). A bibliai vil&aacute;gk&eacute;pben nincs k&uuml;l&ouml;n sz&oacute; a fizikai &eacute;gboltra &eacute;s a t&uacute;lvil&aacute;gi mennyre, ugyanakkor nem is azonos&iacute;tja teljesen az eget a mennyel,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">menny<\/a> [<em>dzsann&aacute;<\/em>] kapui nyitva &aacute;llnak, a pokol [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsahannam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;gyehenna&rdquo; vagy &bdquo;t&uuml;zes pokol&rdquo; &ndash; A bibliai &bdquo;gyehenna&rdquo; vagy &bdquo;pokol&rdquo; fogalm&aacute;nak eti&oacute;pb&oacute;l &aacute;tvett alakja a Kor&aacute;nban, ami a b&uuml;ntet&eacute;s tart&oacute;s vagy &ouml;r&ouml;k hely&eacute;re vagy &aacute;llapot&aacute;ra. Leggyakoribb kor&aacute;ni szinonim&aacute;ja &bdquo;a T&#369;z&rdquo; [an-n&aacute;r], ellent&eacute;te az &bdquo;&eacute;den&rdquo; vagy &bdquo;paradicsom&rdquo;, azaz &bdquo;a Kert&rdquo; [dzsanna] (Q 9:68,72). MEGJEGYZ&Eacute;S: Az iszl&aacute;m el&#337;tti pog&aacute;ny arab vall&aacute;sban nem volt l&eacute;lekhit, sem mennyr&#337;l&hellip;\" class=\"encyclopedia\">dzsahannam<\/a><\/em>] kapui pedig csukva vannak. A h&oacute;nap utols&oacute; t&iacute;z napj&aacute;t k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen &aacute;ldottnak tekintik, mert &ndash; b&aacute;r a pontos d&aacute;tum nem ismert &ndash; az &ouml;t utols&oacute; p&aacute;ratlan nap valamelyik&eacute;nek &eacute;jjel&eacute;n, a &bdquo;sorsd&ouml;nt&#337; &eacute;jjelen&rdquo; [<em>lajlat al-Qadr<\/em>] t&ouml;rt&eacute;nt az els&#337; angyali kijelent&eacute;s (Q 96). A <em>qadr<\/em> sz&oacute; jelent&eacute;sk&ouml;re (m&eacute;rt&eacute;k, hat&aacute;r, &eacute;rt&eacute;k, sors) miatt az &eacute;jjelnek sok neve &eacute;s &eacute;rtelmez&eacute;se van. A muszlimok eg&eacute;sz &eacute;jjel im&aacute;dkoznak, hogy b&#369;nbocs&aacute;natot vagy imameghallgat&aacute;st nyerjenek, &eacute;s sokan hiszik, ahogy a k&ouml;vetkez&#337; &eacute;v&uuml;k (sorsuk) is ekkor d&#337;l el.<\/p>\n<p>Eg&eacute;sz h&oacute;napon &aacute;t napkelt&eacute;t&#337;l napnyugt&aacute;ig tilos enni, inni, nemi &eacute;letet &eacute;lni. &Eacute;rthet&#337; m&oacute;don a k&ouml;vetkez&#337;, 10. h&oacute;nap (<em>Savv&aacute;l<\/em>) els&#337; h&aacute;rom napj&aacute;n a b&ouml;jt megt&ouml;r&eacute;s&eacute;t [<em>&Iacute;d al-Fitr<\/em>] vid&aacute;ms&aacute;ggal, &eacute;dess&eacute;gekkel &uuml;nneplik. Mint a legt&ouml;bb vall&aacute;si el&#337;&iacute;r&aacute;s eset&eacute;ben, a b&ouml;jth&oacute;napra is van kiv&eacute;telez&eacute;s, k&ouml;nny&iacute;t&eacute;s a gyermekek, terhes n&#337;k, betegek &eacute;s id&#337;sek sz&aacute;m&aacute;ra. A b&ouml;jti el&#337;&iacute;r&aacute;s betart&aacute;sa &ndash; pl. sivatagi k&ouml;r&uuml;lm&eacute;nyek k&ouml;z&ouml;tt &ndash; az eg&eacute;szs&eacute;ges feln&#337;tt szervezetet is nagyon ig&eacute;nybe veheti.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hira\/\" target=\"_self\" title=\"Mekka k&ouml;rny&eacute;ki hegy, a Dzsabal an-N&uacute;r (&bdquo;F&eacute;ny hegy&rdquo;) egyik barlangj&aacute;nak neve. Mohamednek, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;j&aacute;nak el&#337;sz&ouml;r (i.sz. 610-ben) itt, a H&iacute;ra barlangban jelent Dzsibr&iacute;l arkangyal (Q 96). V&ouml;. Ramad&aacute;n\" class=\"encyclopedia\">H&iacute;ra<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/lekuldes\/\" target=\"_self\" title=\"Az arab nuzul sz&oacute; ford&iacute;t&aacute;sa &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m tagadja a k&ouml;zvetlen isteni kinyilatkoztat&aacute;s lehet&#337;s&eacute;g&eacute;t (Q 42:51 de v&ouml;. 4:161). Allah &uuml;zenetei egy mennyei &bdquo;j&oacute;l &#337;rz&ouml;tt t&aacute;bl&aacute;n&rdquo; vannak, ez &bdquo;a k&ouml;nyv forr&aacute;sa&rdquo; [umm al-kit&aacute;b] (Q 43:4, 85:22, 56:77-81). Allah onnan &bdquo;k&uuml;ld&ouml;tt le&rdquo; lapokat vagy k&ouml;nyveket a pr&oacute;f&eacute;t&aacute;inak &eacute;s k&uuml;ld&ouml;tteinek, pl. &Aacute;d&aacute;mnak &eacute;s &Aacute;brah&aacute;mnak 10-10 lapot, m&iacute;g M&oacute;zesnek,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">lek&uuml;ld&eacute;s<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201eforr\u00f3 (h\u00f3nap)\u201d \u2013 Az iszl\u00e1m holdnapt\u00e1r 9. h\u00f3napj\u00e1nak a neve, illetve az ebben a h\u00f3napban tartott b\u00f6jti id\u0151szak neve (a ramad = \u201esz\u00e1raz\u201d sz\u00f3b\u00f3l). Ramad\u00e1n h\u00f3nap az iszl\u00e1m minden ir\u00e1nyzat\u00e1ban szent h\u00f3nap. Mivel had\u00edszok szerint a Ramad\u00e1n sz\u00f3 Allah egyik neve, ha a h\u00f3napr\u00f3l van sz\u00f3, hozz\u00e1 kell tenni: \u201eRamad\u00e1n h\u00f3nap k\u00f6zeledik\u201d. A Ramad\u00e1n-havi &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3907","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3907","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3907\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14863,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3907\/revisions\/14863"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3907"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3907"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}