{"id":3911,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sahada\/"},"modified":"2022-11-03T09:25:38","modified_gmt":"2022-11-03T08:25:38","slug":"sahada","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sahada\/","title":{"rendered":"sah\u00e1da"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;tan&uacute;s&iacute;t&aacute;s&rdquo; &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> alapvet&#337; hitvall&aacute;s&aacute;nak neve, &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arkan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; az ark&aacute;n = &bdquo;oszlopok&rdquo; vagy &bdquo;t&aacute;maszt&eacute;kok&rdquo; [e.sz. nukr] &eacute;s a d&iacute;n = (meg)vall&aacute;s szavakb&oacute;l &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban az &bdquo;&Ouml;t Pill&eacute;r&rdquo; a hit&eacute;let f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, amely a ritu&aacute;lis alapokat &ouml;sszegzi (ld. Q 2:177 2:285 4:136). Ezek a k&ouml;vetkez&#337;k: (1) sah&aacute;da &ndash; a hitvall&aacute;s: &bdquo;Nincs m&aacute;s Isten, csak Allah,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">ark&aacute;n ad-d&iacute;n<\/a><\/em>], teh&aacute;t az &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ot-piller\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. ark&aacute;n ad-d&iacute;n\" class=\"encyclopedia\">&Ouml;t Pill&eacute;r<\/a>&rdquo; k&ouml;z&uuml;l az els&#337;: &bdquo;Tan&uacute;s&iacute;tom, hogy nincs Isten, csak <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a>, &eacute;s tan&uacute;s&iacute;tom, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> k&uuml;ld&ouml;tte.&rdquo; [<em>Ashadu an l&aacute; il&aacute;ha illa-ll&aacute;h, wa-ashadu anna Muhammadan rasz&uacute;lu-ll&aacute;h<\/em>]. A tan&uacute;s&aacute;gt&eacute;tel k&eacute;t r&eacute;sze a Kor&aacute;nban egy&uuml;tt nem olvashat&oacute;, csak k&uuml;l&ouml;n (pl. Q 37:35 &eacute;s 48:29). Els&#337; r&eacute;sze standard form&aacute;ban k&eacute;tszer (Q 37:35 47:19), m&aacute;s form&aacute;ban &ndash; &bdquo;nincs Isten, csak &#337;&rdquo; [<em>l&aacute; il&aacute;ha ill&aacute; huv&aacute;<\/em>] &ndash; t&ouml;bb mint harmincszor olvashat&oacute;.<\/p>\n<p>A hitvall&aacute;s a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a><\/em>-irodalomban is szerepel. A 692-ben emelt jeruzs&aacute;lemi Sziklamecset felirata hasonl&oacute;: &bdquo;Nincs Isten, csak <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a>, nincs t&aacute;rsa, &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> a k&uuml;ld&ouml;tte.&rdquo; A k&eacute;t <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> tan&uacute; el&#337;tti hitvall&aacute;s az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hitre t&eacute;r&eacute;s egyetlen form&aacute;lis k&ouml;vetelm&eacute;nye. A hitvall&aacute;st s&uacute;gj&aacute;k az &uacute;jsz&uuml;l&ouml;tt &eacute;s a haldokl&oacute; f&uuml;l&eacute;be is. Egyes <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> t&ouml;bbs&eacute;g&#369; orsz&aacute;gok z&aacute;szlaj&aacute;n is szerepel (pl. Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia).<\/p>\n<p># Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> &aacute;g&aacute;ban a hitvall&aacute;s harmadik elemek&eacute;nt hozz&aacute;teszik: &bdquo;&hellip;&eacute;s tan&uacute;s&iacute;tom, hogy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ali\/\" target=\"_self\" title=\"Al&iacute; ibn Ab&iacute; T&aacute;lib (kb. 600-661) &ndash; A szunnita ir&aacute;nyzat negyedik kalif&aacute;ja (656-661), a s&iacute;ita ir&aacute;nyzatok szerint az els&#337; igaz kalifa. Mekkai qurajsita volt, Mohamed unoka&ouml;ccse &eacute;s &ndash; Fatima r&eacute;v&eacute;n &ndash; veje. A hagyom&aacute;ny szerint eleve a K&aacute;ba &eacute;p&uuml;let&eacute;ben sz&uuml;letett, &eacute;s kb. 10 &eacute;vesen Mohamed egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je lett. Amikor Mohamed elmenek&uuml;lt Mekk&aacute;b&oacute;l, Al&iacute; fek&uuml;dt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Al&iacute;<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> bar&aacute;tja&rdquo; [<em>&hellip;wa-ashadu anna Al&iacute;jan wal&iacute;ju-ll&aacute;h<\/em>]. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> hitvall&aacute;s h&aacute;rom eleme ui. az egyistenhit [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tauhid\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;egyistenhit&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m abszol&uacute;t monoteizmusa egyr&eacute;szt annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy csak egy Isten van, m&aacute;sr&eacute;szt annak &aacute;ll&iacute;t&aacute;sa, hogy Isten egyetlen szem&eacute;ly (Q 112). Ellent&eacute;te a sirk. V&ouml;. tanz&iacute;h, tasb&iacute;h\" class=\"encyclopedia\">tauh&iacute;d<\/a><\/em>], <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> pr&oacute;f&eacute;tas&aacute;ga [<em>nubuvva<\/em>] &eacute;s az &ouml;r&ouml;kletes szellemi vezet&eacute;s [<em>im&aacute;ma<\/em>] <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &bdquo;h&aacute;zn&eacute;pe&rdquo; [<em>ahl-albajt<\/em>] &eacute;s lesz&aacute;rmazottai r&eacute;v&eacute;n.<\/p>\n<p>Ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/sahid\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;tan&uacute;&rdquo;, vagy &bdquo;v&eacute;rtan&uacute;&rdquo; &ndash; Azt nevezik &iacute;gy a muszlimok, aki az iszl&aacute;mr&oacute;l er&#337;teljes tan&uacute;s&aacute;got [sah&aacute;da] tesz, vagy az iszl&aacute;m&eacute;rt m&aacute;rt&iacute;rhal&aacute;lt hal. Vall&aacute;sjogi szempontb&oacute;l vitatott, hogy az &ouml;ngyilkos mer&eacute;nyl&#337;ket is lehet-e &iacute;gy nevezni. (Az &ouml;ngyilkoss&aacute;g ugyanis tilos, de &bdquo;Allah &uacute;tj&aacute;n k&uuml;zdve&rdquo; ellens&eacute;geket meg&ouml;lni &eacute;s k&ouml;zben meghalni nem az &ndash; ld. &ouml;ngyilkos mer&eacute;nyletek.)\" class=\"encyclopedia\">sah&iacute;d<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/amentu\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;Hiszek...&rdquo; &ndash; A szunnita iszl&aacute;m hitvall&aacute;sa (a muszlim &bdquo;Hiszekegy&rdquo;) az arab sz&ouml;veg elej&eacute;r&#337;l kapta nev&eacute;t [&Aacute;mantu bi&rsquo;ll&aacute;hi&hellip; = &bdquo;Hiszek Allahban&hellip;&rdquo;]. Egyik magyar ford&iacute;t&aacute;sa &iacute;gy hangzik:&nbsp; &bdquo;Hiszek a Legmagasztosabb Allahban, az angyalaiban, a k&ouml;nyveiben, a k&uuml;ld&ouml;tteiben, az &Iacute;t&eacute;let Napj&aacute;ban, &eacute;s az elrendel&eacute;sben &eacute;s abban, hogy a j&oacute; &eacute;s a rossz a Mindenhat&oacute; Allah akarat&aacute;b&oacute;l t&ouml;rt&eacute;nik,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Amentu<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aqida\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;csom&oacute;&rdquo; vagy &bdquo;k&ouml;tel&eacute;k&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban a hittan f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, ez&eacute;rt &bdquo;hitvall&aacute;s&rdquo; jelent&eacute;ssel is haszn&aacute;lj&aacute;k, amely k&ouml;tel&eacute;kk&eacute;nt szolg&aacute;l Allah &eacute;s h&iacute;vei k&ouml;z&ouml;tt. Az aqd jelent&eacute;se k&ouml;t&eacute;s vagy csom&oacute;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben szerz&#337;d&eacute;s, ami az embert k&ouml;ti. A hittan hat pontja a k&ouml;vetkez&#337;: (1) az egyistenhit [tauh&iacute;d], amely szerint nincs m&aacute;s Isten,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">aq&iacute;da<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/arkan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a vall&aacute;s oszlopai&rdquo; az ark&aacute;n = &bdquo;oszlopok&rdquo; vagy &bdquo;t&aacute;maszt&eacute;kok&rdquo; [e.sz. nukr] &eacute;s a d&iacute;n = (meg)vall&aacute;s szavakb&oacute;l &ndash; Az iszl&aacute;m szunnita &aacute;g&aacute;ban az &bdquo;&Ouml;t Pill&eacute;r&rdquo; a hit&eacute;let f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja, amely a ritu&aacute;lis alapokat &ouml;sszegzi (ld. Q 2:177 2:285 4:136). Ezek a k&ouml;vetkez&#337;k: (1) sah&aacute;da &ndash; a hitvall&aacute;s: &bdquo;Nincs m&aacute;s Isten, csak Allah,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">ark&aacute;n ad-d&iacute;n<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/uszul-ad-din\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a hit alapelvei&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;g&aacute;ban a hittan f&#337;bb pontjainak t&ouml;m&ouml;r &ouml;sszefoglal&oacute;ja (v&ouml;. szunnita aq&iacute;da). A vall&aacute;s 5 &bdquo;alapelve&rdquo; a k&ouml;vetkez&#337;k: (1) az &bdquo;egyistenhit&rdquo; [tauh&iacute;d], (2) az &bdquo;igazs&aacute;g&rdquo; [&lsquo;adl \/ adala] elve, amelynek t&ouml;bb &eacute;rtelmez&eacute;si r&eacute;tege van: a dolgok term&eacute;szet&uuml;kn&eacute;l fogva j&oacute;k vagy rosszak; a javakat ar&aacute;nyosan, igazs&aacute;gosan kell elosztani; mindenben az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">usz&uacute;l ad-d&iacute;n<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201etan\u00fas\u00edt\u00e1s\u201d \u2013 Az iszl\u00e1m alapvet\u0151 hitvall\u00e1s\u00e1nak neve, \u201ea vall\u00e1s oszlopai\u201d [ark\u00e1n ad-d\u00edn], teh\u00e1t az \u201e\u00d6t Pill\u00e9r\u201d k\u00f6z\u00fcl az els\u0151: \u201eTan\u00fas\u00edtom, hogy nincs Isten, csak Allah, \u00e9s tan\u00fas\u00edtom, hogy Mohamed Allah k\u00fcld\u00f6tte.\u201d [Ashadu an l\u00e1 il\u00e1ha illa-ll\u00e1h, wa-ashadu anna Muhammadan rasz\u00falu-ll\u00e1h]. A tan\u00fas\u00e1gt\u00e9tel k\u00e9t r\u00e9sze a Kor\u00e1nban egy\u00fctt nem olvashat\u00f3, csak k\u00fcl\u00f6n (pl. Q 37:35 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3911","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3911","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3911\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11746,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3911\/revisions\/11746"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3911"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3911"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}