{"id":3927,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/omar\/"},"modified":"2022-09-14T14:00:46","modified_gmt":"2022-09-14T12:00:46","slug":"omar","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/omar\/","title":{"rendered":"Om\u00e1r"},"content":{"rendered":"<p>Om&aacute;r, azaz Umar ibn al-Khatt&aacute;b (583-644), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> iszl&aacute;mban a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> ut&aacute;ni m&aacute;sodik <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kalifa-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&oacute;d&rdquo; vagy &bdquo;helyettes&rdquo; [khal&iacute;fa, t.sz. khulaf&aacute;] &ndash; Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, ez volt a szunnita-s&iacute;ita szakad&aacute;s kiv&aacute;lt&oacute; oka, illetve a szunnita kalif&aacute;tus &eacute;s a s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;t&eacute;nek forr&aacute;sa. A muszlimok t&ouml;bbs&eacute;ge &uacute;gy l&aacute;tta, hogy az ut&oacute;dl&aacute;st [khil&aacute;fa] nem a h&aacute;zn&eacute;pen bel&uuml;li [ahl al-bajt] &ouml;r&ouml;kl&eacute;ssel kell megoldani, hanem alkalmas&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kalifa<\/a> (634-644). Mekkai qurajsita, pog&aacute;nyk&eacute;nt ellenezte az iszl&aacute;mot, &eacute;s Mohamedet meg akarta &ouml;lni, 616-ban muszlimm&aacute; lett csal&aacute;dtagjai hat&aacute;s&aacute;ra m&eacute;gis &aacute;tt&eacute;rt, &eacute;s &#337; volt az, aki el&#337;sz&ouml;r nyilv&aacute;nosan im&aacute;dkozott a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> szent&eacute;lyn&eacute;l. Tudott &iacute;rni &eacute;s olvasni, k&eacute;pzett harcos volt. Vall&aacute;soss&aacute;ga, b&ouml;lcsess&eacute;ge, akaratereje &eacute;s szervez&#337;i k&eacute;szs&eacute;ge r&eacute;v&eacute;n a medinai id&#337;szakt&oacute;l mindv&eacute;gig nagy tekint&eacute;lye volt.<\/p>\n<p>Om&aacute;r ir&aacute;ny&iacute;totta a szaszanida perzs&aacute;k &eacute;s a biz&aacute;nciak elleni h&oacute;d&iacute;t&oacute; hadj&aacute;ratokat, az &aacute;ltala alap&iacute;tott hely&#337;rs&eacute;gekb&#337;l k&eacute;s&#337;bb nagy v&aacute;rosok lettek (pl. K&uacute;fa, B&aacute;szr&aacute;). Megszervezte az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> birodalom &eacute;s tartom&aacute;nyai k&ouml;zigazgat&aacute;s&aacute;t, a b&iacute;r&oacute;i, rend&#337;ri, kincst&aacute;ri stb. hivatalokat, elrendelte a t&ouml;rv&eacute;nyk&ouml;nyvek szerkeszt&eacute;s&eacute;t. 637-ben Jeruzs&aacute;lembe l&aacute;togatott, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzimmi-dhimmi\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;v&eacute;dett&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m ter&uuml;let&eacute;n &eacute;l&#337; valamely &bdquo;k&ouml;nyves n&eacute;p&rdquo; (zsid&oacute;, kereszt&eacute;ny stb.) tagja, aki nem akart &bdquo;visszat&eacute;rni&rdquo; az iszl&aacute;mra, &uacute;n. &bdquo;v&eacute;dett st&aacute;tuszba&rdquo; [dzimma] ker&uuml;lt. Ez saj&aacute;tos k&ouml;teless&eacute;gekkel &eacute;s kiv&aacute;lts&aacute;gokkal j&aacute;rt. A klasszikus vall&aacute;sjog szerint a zsid&oacute; &eacute;s kereszt&eacute;ny dzimm&iacute;k szabadon gyakorolhat&shy;j&aacute;k vall&aacute;sukat, de &uacute;j templomot, zsinag&oacute;g&aacute;t nem &eacute;p&iacute;thetnek, &uuml;nnepeik nem lehetnek nyilv&aacute;nosak, nem id&eacute;zhetnek&hellip;\" class=\"encyclopedia\">dzimm&iacute;<\/a><\/em> lakoss&aacute;gra vonatkoz&oacute; rendeleteket adott ki, &eacute;s a zsid&oacute;knak megengedte, hogy a v&aacute;rosban &eacute;s a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/templom\/\" target=\"_self\" title=\"A latin templum = &bdquo;szent t&eacute;r(s&eacute;g) \/ hely \/ &eacute;p&uuml;let&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; A r&oacute;mai vall&aacute;s a kifejez&eacute;st csak a r&oacute;mai istenek szent&eacute;lyeire haszn&aacute;lta, itt im&aacute;dkoztak, &aacute;ldoztak &eacute;s j&oacute;soltak az augurok. A latin nyelv&#369; kereszt&eacute;nyek csak lassan vett&eacute;k &aacute;t &eacute;s alkalmazt&aacute;k a sz&oacute;t a saj&aacute;t &eacute;p&uuml;leteikre, amelyek az oktat&aacute;snak &eacute;s az istentiszteletnek adtak helyet. Az izraelita&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Templom<\/a>-hegyen im&aacute;dkozzanak. Az iv&oacute;v&iacute;z &eacute;s mez&#337;gazdas&aacute;g &eacute;rdek&eacute;ben csatorn&aacute;kat &eacute;p&iacute;ttetett. 638-ban elrendelte a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hidzsra\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;t&aacute;voz&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;kivonul&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m id&#337;sz&aacute;m&iacute;t&aacute;s kezdete, amikor Mohamed Mekk&aacute;b&oacute;l Jaszribba (a k&eacute;s&#337;bbi Medin&aacute;ba) t&aacute;vozott. D&aacute;tuma i.sz. 622. j&uacute;lius 16, azaz A.H. 1. Muharram 1.\" class=\"encyclopedia\">hidzsra<\/a><\/em> ut&aacute;ni id&#337;sz&aacute;m&iacute;t&aacute;st (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/a-h\/\" target=\"_self\" title=\"Iszl&aacute;m id&#337;sz&aacute;m&iacute;t&aacute;sra utal&oacute; r&ouml;vid&iacute;t&eacute;s: a latin Anno Hegirae jelent&eacute;se &bdquo;a hidzsra ... &eacute;v&eacute;ben&rdquo;. Mohamed Mekk&aacute;b&oacute;l val&oacute; t&aacute;voz&aacute;sa [hidzsra] lett az iszl&aacute;m id&#337;sz&aacute;m&iacute;t&aacute;s kezd&#337;&eacute;ve (i.sz. 622. j&uacute;lius 16), &iacute;gy pl. i.sz. 2022 = 1443\/1444 AH. Az anno jelent&eacute;se &eacute;v, a hegira az arab hidzsra k&ouml;z&eacute;pkori latinos &aacute;t&iacute;r&aacute;sa, a hagirae birtokos eset&#369; alak.\" class=\"encyclopedia\">A.H.<\/a>), renov&aacute;ltatta a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> szent&eacute;lyt, &eacute;s bevezette a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ramadan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;forr&oacute; (h&oacute;nap)&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m holdnapt&aacute;r 9. h&oacute;napj&aacute;nak a neve, illetve az ebben a h&oacute;napban tartott b&ouml;jti id&#337;szak neve (a ramad = &bdquo;sz&aacute;raz&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l). Ramad&aacute;n h&oacute;nap az iszl&aacute;m minden ir&aacute;nyzat&aacute;ban szent h&oacute;nap. Mivel had&iacute;szok szerint a Ramad&aacute;n sz&oacute; Allah egyik neve, ha a h&oacute;napr&oacute;l van sz&oacute;, hozz&aacute; kell tenni: &bdquo;Ramad&aacute;n h&oacute;nap k&ouml;zeledik&rdquo;. A Ramad&aacute;n-havi&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ramad&aacute;n<\/a> havi &eacute;jszakai im&aacute;ds&aacute;got. Medin&aacute;ban, hatalma cs&uacute;cs&aacute;n gyilkolta meg egy perzsa rabszolga. &ndash; A csak Al&iacute;t kalif&aacute;nak tekint&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> hagyom&aacute;nyban Om&aacute;r meg&iacute;t&eacute;l&eacute;se negat&iacute;v.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Om\u00e1r, azaz Umar ibn al-Khatt\u00e1b (583-644), a szunnita iszl\u00e1mban a Mohamed ut\u00e1ni m\u00e1sodik kalifa (634-644). Mekkai qurajsita, pog\u00e1nyk\u00e9nt ellenezte az iszl\u00e1mot, \u00e9s Mohamedet meg akarta \u00f6lni, 616-ban muszlimm\u00e1 lett csal\u00e1dtagjai hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e9gis \u00e1tt\u00e9rt, \u00e9s \u0151 volt az, aki el\u0151sz\u00f6r nyilv\u00e1nosan im\u00e1dkozott a K\u00e1ba szent\u00e9lyn\u00e9l. Tudott \u00edrni \u00e9s olvasni, k\u00e9pzett harcos volt. Vall\u00e1soss\u00e1ga, b\u00f6lcsess\u00e9ge, akaratereje \u00e9s &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3927","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3927","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3927\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":13761,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3927\/revisions\/13761"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3927"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3927"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}