{"id":3928,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/oszman\/"},"modified":"2022-11-26T14:03:57","modified_gmt":"2022-11-26T13:03:57","slug":"oszman","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/oszman\/","title":{"rendered":"Oszm\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p>Oszm&aacute;n, azaz Uszm&aacute;n ibn Aff&aacute;n (573\/576-656), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> iszl&aacute;mban a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> ut&aacute;ni harmadik <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kalifa-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&oacute;d&rdquo; vagy &bdquo;helyettes&rdquo; [khal&iacute;fa, t.sz. khulaf&aacute;] &ndash; Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, ez volt a szunnita-s&iacute;ita szakad&aacute;s kiv&aacute;lt&oacute; oka, illetve a szunnita kalif&aacute;tus &eacute;s a s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;t&eacute;nek forr&aacute;sa. A muszlimok t&ouml;bbs&eacute;ge &uacute;gy l&aacute;tta, hogy az ut&oacute;dl&aacute;st [khil&aacute;fa] nem a h&aacute;zn&eacute;pen bel&uuml;li [ahl al-bajt] &ouml;r&ouml;kl&eacute;ssel kell megoldani, hanem alkalmas&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kalifa<\/a> (644-656). Mekkai qurajsita volt, aki m&eacute;g 611-ben lett <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> k&ouml;vet&#337;je <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/abu-bakr\/\" target=\"_self\" title=\"Ab&uacute; Bakr, azaz &bdquo;Ab&uacute; Bakr&rdquo; Abdullah ibn Uszm&aacute;n ab&iacute; Quh&aacute;fa&nbsp; (573-634), a szunnita iszl&aacute;mban a Mohamed ut&aacute;ni els&#337; kalifa (632-634). Mekkai qurajsita volt, ruhakeresked&#337;, Mohamed egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je, t&aacute;mogat&oacute;ja, csat&aacute;iban seg&iacute;t&#337;je, illetve l&aacute;nya (&Aacute;isa) r&eacute;v&eacute;n a veje. Tudott &iacute;rni, olvasni, kedvelte a k&ouml;lt&eacute;szetet, nagy eml&eacute;kez&#337;tehets&eacute;ge volt, &eacute;s a hagyom&aacute;ny szerint az iszl&aacute;m el&#337;tt sem volt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Ab&uacute; Bakr<\/a> hat&aacute;s&aacute;ra. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> unokatestv&eacute;re, illetve veje is volt. A t&ouml;bbi kalif&aacute;hoz k&eacute;pest nem volt er&#337;teljes szem&eacute;lyis&eacute;g. Kb. 70 &eacute;vesen vette &aacute;t a kalif&aacute;tust, &eacute;s folytatta a vall&aacute;si &eacute;s birodalmi k&ouml;zigazgat&aacute;s szervez&eacute;s&eacute;t, illetve tov&aacute;bbi katonai sikerek r&eacute;v&eacute;n a h&oacute;d&iacute;t&aacute;st. Id&#337;s kora miatt sokat t&aacute;maszkodott csal&aacute;dtagjaira, ami&eacute;rt nepotizmussal, korrupci&oacute;val, a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> rendelkez&eacute;seinek elvet&eacute;s&eacute;vel v&aacute;dolt&aacute;k meg (t&ouml;bbek k&ouml;z&ouml;tt <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aisa\/\" target=\"_self\" title=\"&Aacute;isa bint Ab&uacute; Bakr (613\/14-678), Mohamed harmadik, kedvenc feles&eacute;ge, Ab&uacute; Bakr, a k&eacute;s&#337;bbi els&#337; kalifa l&aacute;nya. Hiteles had&iacute;szok szerint a kb. 53 &eacute;ves Mohamed 6 &eacute;vesen vette feles&eacute;g&uuml;l &Aacute;is&aacute;t, a h&aacute;zass&aacute;got 9 &eacute;ves kor&aacute;ban h&aacute;lt&aacute;k el. Mohamed az &#337; karjaiban halt meg. &ndash; K&ouml;ztiszteletben &aacute;llt intellektusa &eacute;s tud&aacute;sa miatt, rengeteg had&iacute;sz komment&aacute;r f&#369;z&#337;dik a nev&eacute;hez.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&Aacute;isa<\/a> &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ali\/\" target=\"_self\" title=\"Al&iacute; ibn Ab&iacute; T&aacute;lib (kb. 600-661) &ndash; A szunnita ir&aacute;nyzat negyedik kalif&aacute;ja (656-661), a s&iacute;ita ir&aacute;nyzatok szerint az els&#337; igaz kalifa. Mekkai qurajsita volt, Mohamed unoka&ouml;ccse &eacute;s &ndash; Fatima r&eacute;v&eacute;n &ndash; veje. A hagyom&aacute;ny szerint eleve a K&aacute;ba &eacute;p&uuml;let&eacute;ben sz&uuml;letett, &eacute;s kb. 10 &eacute;vesen Mohamed egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je lett. Amikor Mohamed elmenek&uuml;lt Mekk&aacute;b&oacute;l, Al&iacute; fek&uuml;dt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Al&iacute;<\/a>). B&aacute;r a mai napig vita t&aacute;rgya, hogy mi minden vezetett az ellene val&oacute; felkel&eacute;shez, orgyilkosok v&eacute;geztek vele, &eacute;s titokban kellett eltemetni. Hal&aacute;l&aacute;t k&ouml;vette az els&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute; (656-661).<\/p>\n<p>Oszm&aacute;n a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> elt&eacute;r&#337; recit&aacute;l&aacute;si m&oacute;djai, &eacute;rtelmez&eacute;si neh&eacute;zs&eacute;gei &eacute;s az ebb&#337;l fakad&oacute; vit&aacute;k miatt kezdem&eacute;nyezte a sz&ouml;veg standard kiad&aacute;s&aacute;t &eacute;s terjeszt&eacute;s&eacute;t, de az arab ortogr&aacute;fia hi&aacute;nyoss&aacute;gai miatt ez a folyamat a 10. sz-ig tartott. A csak Al&iacute;t kalif&aacute;nak tekint&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> hagyom&aacute;nyban Oszm&aacute;n meg&iacute;t&eacute;l&eacute;se negat&iacute;v, &eacute;s &uacute;gy tartj&aacute;k, hogy a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> sz&ouml;vege m&aacute;r <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &eacute;let&eacute;ben k&eacute;sz volt.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Oszm\u00e1n, azaz Uszm\u00e1n ibn Aff\u00e1n (573\/576-656), a szunnita iszl\u00e1mban a Mohamed ut\u00e1ni harmadik kalifa (644-656). Mekkai qurajsita volt, aki m\u00e9g 611-ben lett Mohamed k\u00f6vet\u0151je Ab\u00fa Bakr hat\u00e1s\u00e1ra. Mohamed unokatestv\u00e9re, illetve veje is volt. A t\u00f6bbi kalif\u00e1hoz k\u00e9pest nem volt er\u0151teljes szem\u00e9lyis\u00e9g. Kb. 70 \u00e9vesen vette \u00e1t a kalif\u00e1tust, \u00e9s folytatta a vall\u00e1si \u00e9s birodalmi k\u00f6zigazgat\u00e1s &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3928","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3928","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":18,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3928\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14944,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3928\/revisions\/14944"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3928"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3928"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}