{"id":3937,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/lekuldes\/"},"modified":"2022-08-04T16:58:28","modified_gmt":"2022-08-04T14:58:28","slug":"lekuldes","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/lekuldes\/","title":{"rendered":"lek\u00fcld\u00e9s"},"content":{"rendered":"

Az arab nuzul<\/a><\/em> szó fordítása – Az iszlám<\/a> tagadja a közvetlen isteni kinyilatkoztatás lehetőségét (Q 42:51 de vö. 4:161). Allah<\/a> üzenetei egy mennyei „jól őrzött táblán” vannak, ez „a könyv forrása” [umm al-kitáb<\/a><\/em>] (Q 43:4, 85:22, 56:77-81). Allah<\/a> onnan „küldött le” lapokat vagy könyveket a prófétáinak és küldötteinek, pl. Ádámnak és Ábrahámnak 10-10 lapot, míg Mózesnek, Dávidnak, Jézusnak, Mohamednek egy-egy könyvet. A Korán<\/a> esetében Allah<\/a> a hetedik égből egyben „leküldte” a szöveget az első égig, onnan Dzsibríl<\/a> arkangyal 23 év alatt részletekben lehozta, és Mohamed<\/a> „szívére helyezte” (2:97, 26:192), neki „sugallta” (53:4), Mohamed<\/a> pedig hangosan ismételgette.<\/p>\n

Maga a „leküldés” [nuzul<\/a><\/em>] tehát Allah<\/a> és Dzsibríl<\/a> között történt, ezért maga a Korán<\/a> „leküldött (dolog)” [tanzíl<\/em>]. A „sugallat” vagy „kinyilatkoztatás” [vahí<\/a><\/em>] Dzsibríl<\/a> és Mohamed<\/a> között történt, ezért a Korán<\/a> „sugalmazott sugallat” [vahjun vahí<\/a><\/em>]. Kortársaktól eredő beszámolók (ún. hadíszok) szerint Mohamed<\/a> a sugallatot úgy kapta, hogy a fejében Dzsibríl<\/a> hangja egy harang erejével szólalt meg, vagy az angyal láthatóan meg is jelent neki (Szahíh<\/a> Bukhári 1:2, 4:438). Mechanikus diktálásról van szó, ami elvileg teljesen kizárja az emberi elemet – az iszlám<\/a> hittanban pedig ez a Korán<\/a> isteni eredetének biztosítéka, hiszen Isten és ember között lehetetlen a közvetlen kapcsolat (Q 42:51).<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az arab nuzul sz\u00f3 ford\u00edt\u00e1sa \u2013\u00a0Az iszl\u00e1m tagadja a k\u00f6zvetlen isteni kinyilatkoztat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t (Q 42:51 de v\u00f6. 4:161). Allah \u00fczenetei egy mennyei \u201ej\u00f3l \u0151rz\u00f6tt t\u00e1bl\u00e1n\u201d vannak, ez \u201ea k\u00f6nyv forr\u00e1sa\u201d [umm al-kit\u00e1b] (Q 43:4, 85:22, 56:77-81). Allah onnan \u201ek\u00fcld\u00f6tt le\u201d lapokat vagy k\u00f6nyveket a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1inak \u00e9s k\u00fcld\u00f6tteinek, pl. \u00c1d\u00e1mnak \u00e9s \u00c1brah\u00e1mnak 10-10 lapot, m\u00edg M\u00f3zesnek, …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3937","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3937","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3937\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11339,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3937\/revisions\/11339"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3937"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3937"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}