{"id":3941,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szura\/"},"modified":"2022-08-05T15:30:02","modified_gmt":"2022-08-05T13:30:02","slug":"szura","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szura\/","title":{"rendered":"sz\u00fara"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;ker&iacute;t&eacute;s&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben (kor&aacute;ni) &bdquo;fejezet&rdquo; &ndash; A mai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a>-kiad&aacute;sokban &ouml;sszesen 114 sz&uacute;ra van, amelyekben &ouml;sszesen 6348 <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/aja\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;jel&rdquo; vagy &bdquo;csoda&rdquo; vagy &bdquo;bizony&iacute;t&eacute;k&rdquo; [t.sz. &aacute;j&aacute;t] &ndash; A Kor&aacute;n sz&ouml;veg&eacute;ben a r&ouml;vid, egy vagy n&eacute;h&aacute;ny mondatnyi szakaszok neve. A mai Kor&aacute;n-kiad&aacute;sokban &ouml;sszesen 6348 &aacute;ja, azaz szakasz vagy &bdquo;vers&rdquo; van, amelyek 114 hosszabb-r&ouml;videbb fejezetbe [sz&uacute;ra] lettek sz&eacute;tosztva. A Kor&aacute;n szerint Allah kommunik&aacute;ci&oacute;ja [vah&iacute;] sohasem k&ouml;zvetlen (Q 42:51), hanem mindig k&ouml;zvetett, ez&eacute;rt egyr&eacute;szt a term&eacute;szet&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&aacute;ja<\/a><\/em>, azaz szakasz vagy &bdquo;vers&rdquo; tal&aacute;lhat&oacute;. A muszlimok a fejezetekre hagyom&aacute;nyosan a c&iacute;m&uuml;kkel utalnak, &uacute;jabban a sorsz&aacute;mukkal is, pl. az <em>Al-Fatiha<\/em> (&bdquo;A Nyit&aacute;s&rdquo;) az 1. sz&uacute;ra.<\/p>\n<p>A sz&uacute;r&aacute;kat a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> hittud&oacute;sok konszenzusa alapj&aacute;n <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &eacute;let&eacute;nek mekkai vagy medinai szakasz&aacute;ba sorolj&aacute;k (<em>Makk&iacute;<\/em> &eacute;s <em>Madan&iacute;<\/em> sz&uacute;r&aacute;k), hogy tartalmukat &eacute;rtelmezni lehessen. A sz&uacute;r&aacute;k sorrendj&eacute;t ugyanis nem id&#337;rend vagy a fontoss&aacute;g vagy tematika hat&aacute;rozza meg, hanem egyszer&#369;en a sz&ouml;vegek hossza. Az els&#337;, alig 7 versb&#337;l &aacute;ll&oacute; sz&uacute;ra (<em>al-Faitha<\/em>) ut&aacute;n a leghosszabb j&ouml;n, ut&aacute;na egyre r&ouml;videbbek. A sz&uacute;r&aacute;k maguk is hosszabb-r&ouml;videbb szakaszokb&oacute;l &aacute;llnak, amelyek k&ouml;z&ouml;tt ritk&aacute;n van tartalmi &ouml;sszef&uuml;gg&eacute;s. &Eacute;rtelmez&eacute;s&uuml;kh&ouml;z elengedhetetlen a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a>-hagyom&aacute;nyra &eacute;p&uuml;l&#337; komment&aacute;r-irodalom [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tafszir\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;&eacute;rtelmez&eacute;s&rdquo; vagy &bdquo;magyar&aacute;zat&rdquo; &ndash; A Kor&aacute;n komment&aacute;rja, illetve a komment&aacute;r-irodalom mint m&#369;faj neve. A Kor&aacute;n-&eacute;rtlemez&eacute;s t&ouml;rt&eacute;net&eacute;nek szakaszai a k&ouml;vetkez&#337;k: a form&aacute;l&oacute;d&aacute;s id&#337;szaka Mohamedt&#337;l a 10. sz&aacute;zad elej&eacute;ig (at-Tabar&iacute;&shy;ig), illetve a klasszikus id&#337;szak a 10-14. sz&aacute;zadig (Ibn Kath&iacute;rig), amelyet a napjainkig tart&oacute; modern id&#337;szak k&ouml;vet. &Aacute;ltal&aacute;ban a klasszikus muszlim tafsz&iacute;r saj&aacute;ts&aacute;ga, hogy a sz&ouml;veg lehets&eacute;ges&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tafsz&iacute;r<\/a><\/em>].<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201eker\u00edt\u00e9s\u201d, \u00e1tvitt \u00e9rtelemben (kor\u00e1ni) \u201efejezet\u201d \u2013 A mai Kor\u00e1n-kiad\u00e1sokban \u00f6sszesen 114 sz\u00fara van, amelyekben \u00f6sszesen 6348 \u00e1ja, azaz szakasz vagy \u201evers\u201d tal\u00e1lhat\u00f3. A muszlimok a fejezetekre hagyom\u00e1nyosan a c\u00edm\u00fckkel utalnak, \u00fajabban a sorsz\u00e1mukkal is, pl. az Al-Fatiha (\u201eA Nyit\u00e1s\u201d) az 1. sz\u00fara. A sz\u00far\u00e1kat a muszlim hittud\u00f3sok konszenzusa alapj\u00e1n Mohamed \u00e9let\u00e9nek mekkai vagy medinai &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3941","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3941","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3941\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11705,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3941\/revisions\/11705"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3941"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3941"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}