{"id":3948,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/indzsil\/"},"modified":"2022-09-02T11:01:07","modified_gmt":"2022-09-02T09:01:07","slug":"indzsil","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/indzsil\/","title":{"rendered":"Indzs\u00edl"},"content":{"rendered":"

Arabul „evangélium<\/a>” – a görög evangelion<\/em> („jó hír”) arabosított átvétele. – Az iszlám<\/a> hittan szerint Allah<\/a> a küldötteinek könyveket küldött le. A Korán<\/a> a bibliai iratok közül csupán hármat említ, ez a Taurat<\/a><\/em> (Tóra), a Zabúr<\/a><\/em> (Zsoltár) és az Íszá Maszih<\/a><\/em>-nak (Jézus<\/a> Krisztus) „leküldött” Indzsíl<\/em> (evangélium<\/a>), ld. Q 5:4-6-47 stb.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: A „leküldés<\/a>” koncepciója eleve teljesen idegen a bibliai kinyilatkoztatástól. Az Újszövetségben négy evangélium<\/a> van (Máté, Márk, Lukács és János), egyiket sem Jézus<\/a> kapta vagy írta, hanem a tanítványai írták róla. Az „Evangélium<\/a>” (egyes számban) pedig a bibliai írók és a keresztények számára mindig magára az üzenetre vonatkozott, nem a műfajra vagy az egyes evangéliumokra. A szír egyházban létezett ugyan egy Diatesszarón<\/em> című, a négy újszövetségi evangéliumból készített evangéliumharmónia, de Mohamed<\/a> korában már nem használták.<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Arabul \u201eevang\u00e9lium\u201d \u2013 a g\u00f6r\u00f6g evangelion (\u201ej\u00f3 h\u00edr\u201d) arabos\u00edtott \u00e1tv\u00e9tele. \u2013 Az iszl\u00e1m hittan szerint Allah a k\u00fcld\u00f6tteinek k\u00f6nyveket k\u00fcld\u00f6tt le. A Kor\u00e1n a bibliai iratok k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n h\u00e1rmat eml\u00edt, ez a Taurat (T\u00f3ra), a Zab\u00far (Zsolt\u00e1r) \u00e9s az \u00cdsz\u00e1 Maszih-nak (J\u00e9zus Krisztus) \u201elek\u00fcld\u00f6tt\u201d Indzs\u00edl (evang\u00e9lium), ld. Q 5:4-6-47 stb. MEGJEGYZ\u00c9S: A \u201elek\u00fcld\u00e9s\u201d koncepci\u00f3ja eleve …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3948","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3948","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3948\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12965,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3948\/revisions\/12965"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3948"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3948"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}