{"id":3949,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/"},"modified":"2022-08-16T18:12:59","modified_gmt":"2022-08-16T16:12:59","slug":"hadisz","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/","title":{"rendered":"had\u00edsz"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.).<\/p>\n<p>A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a besz&aacute;mol&oacute;k &eacute;rt&eacute;kel&eacute;si m&oacute;dszer&eacute;t: kiterjedt &eacute;letrajzi kutat&aacute;sok alapj&aacute;n nemzed&eacute;kekre visszamen&#337;en igyekeztek visszak&ouml;vetni egy-egy k&ouml;zl&eacute;s tov&aacute;bbad&oacute;inak a l&aacute;ncolat&aacute;t [<em>iszn&aacute;d<\/em>]. Szem&eacute;lyes megb&iacute;zhat&oacute;s&aacute;guk &eacute;s a k&ouml;zl&eacute;s v&aacute;ltozatai alapj&aacute;n kidolgozt&aacute;k a had&iacute;szok hiteless&eacute;gi kateg&oacute;ri&aacute;it: hiteles [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szahih\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hiteles&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;hiteles&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve. A k&eacute;t legmegb&iacute;zhat&oacute;bb forr&aacute;snak tartott szunnita had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;ny (Szah&iacute;h al-Bukh&aacute;r&iacute; &eacute;s Szah&iacute;h Muszlim) &aacute;lland&oacute; jelz&#337;je.\" class=\"encyclopedia\">szah&iacute;h<\/a><\/em>], j&oacute; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haszan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;j&oacute;&rdquo; vagy &bdquo;sz&eacute;p&rdquo; &ndash; Elterjedt f&eacute;rfin&eacute;v. Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;j&oacute;&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve.\" class=\"encyclopedia\">haszan<\/a><\/em>], gyenge [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/daif\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;gyenge&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;gyenge&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve.\" class=\"encyclopedia\">da&iacute;f<\/a><\/em>], elutas&iacute;tand&oacute; [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/makruh\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;elutas&iacute;tand&oacute;&rdquo;&nbsp; vagy &bdquo;kifog&aacute;solhat&oacute;&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a vsz. koholt, ez&eacute;rt &bdquo;elutas&iacute;tand&oacute;&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve. A jogtudom&aacute;nyban [fiqh] a &bdquo;kifog&aacute;solhat&oacute;&rdquo; tettek, dolgok stb. min&#337;s&iacute;t&eacute;se (ld. &ouml;t&ouml;s szab&aacute;ly).\" class=\"encyclopedia\">makr&uacute;h<\/a><\/em>], &eacute;s kort&aacute;rs &bdquo;sztorik&rdquo; sz&aacute;zezreit vetett&eacute;k el.<\/p>\n<p>A szunnit&aacute;k ma hat gy&#369;jtem&eacute;nyt fogadnak el. A k&eacute;t &bdquo;hiteles&rdquo; a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szahih\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hiteles&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;hiteles&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve. A k&eacute;t legmegb&iacute;zhat&oacute;bb forr&aacute;snak tartott szunnita had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;ny (Szah&iacute;h al-Bukh&aacute;r&iacute; &eacute;s Szah&iacute;h Muszlim) &aacute;lland&oacute; jelz&#337;je.\" class=\"encyclopedia\">Szah&iacute;h<\/a> al-Bukh&aacute;ri<\/em> (kb. 7200 had&iacute;sz, ism&eacute;tl&eacute;sek n&eacute;lk&uuml;l kb. 2300) &eacute;s a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szahih\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hiteles&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;hiteles&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve. A k&eacute;t legmegb&iacute;zhat&oacute;bb forr&aacute;snak tartott szunnita had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;ny (Szah&iacute;h al-Bukh&aacute;r&iacute; &eacute;s Szah&iacute;h Muszlim) &aacute;lland&oacute; jelz&#337;je.\" class=\"encyclopedia\">Szah&iacute;h<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Muszlim<\/a><\/em> (9200 had&iacute;sz, ism&eacute;tl&eacute;sek n&eacute;lk&uuml;l kb. 2200). A &bdquo;hagyom&aacute;nyok&rdquo; gy&#369;jtem&eacute;nyei a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hagyom&aacute;nyok&rdquo; &ndash; A szunna sz&oacute; t&ouml;bbessz&aacute;ma. A hat szunnita had&iacute;szgy&#369;jtem&eacute;ny k&ouml;r&uuml;l n&eacute;gy tartozik ebbe a kateg&oacute;ri&aacute;ba. Ld. szunna, had&iacute;sz\" class=\"encyclopedia\">Szunan<\/a> Abu D&aacute;&uacute;d<\/em>, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hagyom&aacute;nyok&rdquo; &ndash; A szunna sz&oacute; t&ouml;bbessz&aacute;ma. A hat szunnita had&iacute;szgy&#369;jtem&eacute;ny k&ouml;r&uuml;l n&eacute;gy tartozik ebbe a kateg&oacute;ri&aacute;ba. Ld. szunna, had&iacute;sz\" class=\"encyclopedia\">Szunan<\/a> at-Tirmidz&iacute;<\/em>, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hagyom&aacute;nyok&rdquo; &ndash; A szunna sz&oacute; t&ouml;bbessz&aacute;ma. A hat szunnita had&iacute;szgy&#369;jtem&eacute;ny k&ouml;r&uuml;l n&eacute;gy tartozik ebbe a kateg&oacute;ri&aacute;ba. Ld. szunna, had&iacute;sz\" class=\"encyclopedia\">Szunan<\/a> an-Nasz&aacute;&iacute;<\/em> (vagy <em>asz-Szughra<\/em>) &eacute;s a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;hagyom&aacute;nyok&rdquo; &ndash; A szunna sz&oacute; t&ouml;bbessz&aacute;ma. A hat szunnita had&iacute;szgy&#369;jtem&eacute;ny k&ouml;r&uuml;l n&eacute;gy tartozik ebbe a kateg&oacute;ri&aacute;ba. Ld. szunna, had&iacute;sz\" class=\"encyclopedia\">Szunan<\/a> Ibn M&aacute;dzsa<\/em> (ehelyett a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/maliki-malikita\/\" target=\"_self\" title=\"Szunnita vall&aacute;sjogi iskola, m&aacute;s n&eacute;ven &bdquo;m&aacute;likita&rdquo;. A m&aacute;lik&iacute; madzhab alap&iacute;t&oacute;ja M&aacute;lik Ibn Anasz volt (megh.795). Iskol&aacute;j&aacute;nak jellegzetess&eacute;ge a Kor&aacute;nra &eacute;s a szunn&aacute;ra val&oacute; hagyatkoz&aacute;s (&#337; &iacute;rta az els&#337; had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyt), a j&oacute;zan &eacute;szre hivatkoz&oacute; &eacute;rvel&eacute;s [raj] &eacute;s a dedukt&iacute;v anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] elutas&iacute;t&aacute;sa, de a konszenzus [idzsm&aacute;] elfogad&aacute;sa. Mai elterjedts&eacute;ge: eg&eacute;sz &Eacute;szak- &eacute;s Kelet-Afrika.\" class=\"encyclopedia\">m&aacute;lik&iacute;<\/a> vall&aacute;sjogi iskol&aacute;ban a <em>Muwatta <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/imam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;el&ouml;l &aacute;ll&oacute;&rdquo; &ndash; Szunnita istentiszteleten az el&#337;im&aacute;dkoz&oacute; neve (a magyar &bdquo;ima&rdquo; sz&oacute;hoz nincs k&ouml;ze). A szunnita iszl&aacute;mban az im&aacute;m nem csup&aacute;n vall&aacute;si tekint&eacute;ly, kalifa is csak az lehetett, aki im&aacute;m is volt. A s&iacute;ita iszl&aacute;mban Ali lesz&aacute;rmazottaik&eacute;nt az im&aacute;mok az umma igazi, hib&aacute;tlan vezet&#337;i. Ld. imam&aacute;tus\" class=\"encyclopedia\">Im&aacute;m<\/a> M&aacute;lik<\/em>).<\/p>\n<p>A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> &aacute;g saj&aacute;t gy&#369;jtem&eacute;nye az <em>Al-Kutub al-Arba&rsquo;a<\/em> n&eacute;gy k&ouml;tete, szerz&#337;i 10-11. sz-i perzsa hittud&oacute;sok. A <em>Kit&aacute;b al-K&aacute;f&iacute;<\/em> szerz&#337;je al-Kulajn&iacute; (kb. 16000 had&iacute;sz). A <em>Man l&aacute; Jahduruhu al-<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/faqih\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;meg&eacute;rt&#337;&rdquo; (ti. vall&aacute;si t&ouml;rv&eacute;nyek&eacute;), azaz &bdquo;jogtud&oacute;s&rdquo; [tsz. fuqah&aacute;] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] m&#369;vel&#337;je, a m&aacute;r meg&aacute;llap&iacute;tott jogszab&aacute;lyok ismer&#337;je. &Ouml;n&aacute;ll&oacute; jogi v&eacute;lem&eacute;ny alkot&aacute;s&aacute;ra azonban csak a mudzstah&iacute;d jogosult (v&ouml;. idzstih&aacute;d).\" class=\"encyclopedia\">Faq&iacute;h<\/a><\/em> szerz&#337;je ibn Babavajh (kb. 9000 had&iacute;sz). Sajk Tusz&iacute; m&#369;ve a <em>Tahdzib al-Ahkam<\/em> (kb. 13000+ had&iacute;sz) &eacute;s ennek t&ouml;m&ouml;r&iacute;tett kiad&aacute;sa, az <em>Al-Isztibsz&aacute;r<\/em> (5000+ had&iacute;sz). Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ibadi\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;szolg&aacute;l&oacute;&rdquo;, vsz. Abdall&aacute;h ibn Ib&aacute;d&iacute; nev&eacute;b&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m &uacute;n. harmadik, f&uuml;ggetlen &aacute;g&aacute;nak neve (a szunnita &eacute;s a s&iacute;ita mellett). T&ouml;rt&eacute;neti gy&ouml;kerei a 7. sz-i muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute; idej&eacute;re ny&uacute;lnak vissza. A 657-es sziffini csata el&#337;tt sok muszlim nem akart d&ouml;nteni a szemben &aacute;ll&oacute; felek, Mu&aacute;v&iacute;jja &eacute;s Al&iacute; k&ouml;z&ouml;tt, hanem a polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;k el&#337;tti id&#337;szakot v&aacute;gyta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">ib&aacute;d&iacute;<\/a> &aacute;g saj&aacute;t gy&#369;jtem&eacute;nye a <em>Tart&iacute;b al-Musznad<\/em>, amit a 12. sz-ban v&eacute;gleges&iacute;tett Ab&uacute; J&aacute;kub (al-Vadzsral&aacute;n&iacute;), &eacute;s csak 1005 had&iacute;szt tartalmaz. Az &uacute;n. kor&aacute;nista mozgalom viszont csak a Kor&aacute;nt tekinti <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> szav&aacute;nak, &eacute;s elutas&iacute;t minden had&iacute;szt.<\/p>\n<p>A k&uuml;l&ouml;nf&eacute;le vall&aacute;sjogi iskol&aacute;k elt&eacute;r&#337; szerepet engednek a had&iacute;szoknak a jogi d&ouml;nt&eacute;shozatalban.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz-qudszi\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;szent k&ouml;zl&eacute;s&rdquo; &ndash; A had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban olyan besz&aacute;mol&oacute;, amely Allah szavait &#337;rzi, de nincs benne a Kor&aacute;nban, mert pl. t&ouml;bb v&aacute;ltozatban maradt fenn. V&ouml;. had&iacute;sz sar&iacute;f.\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz qudsz&iacute;<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz-sarif\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;nemes k&ouml;zl&eacute;s&rdquo; &ndash;&nbsp;A had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban olyan besz&aacute;mol&oacute; neve, amely Mohamed szavait &#337;rzi. V&ouml;. had&iacute;sz qudsz&iacute;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz sar&iacute;f<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201ek\u00f6zl\u00e9s, besz\u00e1mol\u00f3, h\u00edr\u201d \u2013 Mohamed idej\u00e9re visszavezethet\u0151 kort\u00e1rs besz\u00e1mol\u00f3k, k\u00f6zl\u00e9sek, amelyeket Mohamed rokonai \u00e9s k\u00f6zvetlen munkat\u00e1rsai \u00e9ltek \u00e1t, \u00e9s adtak tov\u00e1bb. A Kor\u00e1n sz\u00f6vegk\u00f6rnyezet n\u00e9lk\u00fcli szakaszainak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t vannak hivatva seg\u00edteni az\u00e1ltal, hogy k\u00f6vetkeztetni engednek egy-egy szakasz \u201elek\u00fcld\u00e9s\u00e9nek\u201d okaira (helyzet, jelenl\u00e9v\u0151k, besz\u00e9lget\u00e9s t\u00e1rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud\u00f3sok \u00fan. had\u00edsz-gy\u0171jtem\u00e9nyeket alkottak. Kidolgozt\u00e1k a &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3949","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3949","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3949\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12378,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3949\/revisions\/12378"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3949"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3949"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}