{"id":3960,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fiqh\/"},"modified":"2022-08-04T13:14:59","modified_gmt":"2022-08-04T11:14:59","slug":"fiqh","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fiqh\/","title":{"rendered":"fiqh"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;, ti. a vall&aacute;sjogra vonatkoz&oacute;an &ndash; Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> vall&aacute;si jog vagy jogtudom&aacute;ny [<em>usz&uacute;l al-fiqh<\/em>] felfog&aacute;s&aacute;ban maga <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> a jogalkot&oacute;, az ember csak meg&eacute;rteni, felismerni tudja a jogforr&aacute;sban (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunna\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;szok&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;hagyom&aacute;ny&rdquo; [t.sz. szunan] &ndash; Az iszl&aacute;mban a pr&oacute;f&eacute;tai hagyom&aacute;ny &ouml;sszefoglal&oacute; neve. R&eacute;szei az &uacute;n. sz&iacute;ra (Mohamed &eacute;letrajzi irodalma) &eacute;s a had&iacute;sz irodalom (Mohamed kor&aacute;ra visszavezethet&#337; r&ouml;vid besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek). A szunna sz&oacute;b&oacute;l ered az iszl&aacute;m szunnita [szunn&iacute;] &aacute;g&aacute;nak neve.\" class=\"encyclopedia\">szunna<\/a>) tal&aacute;lhat&oacute; t&ouml;rv&eacute;nyt. A fiqh vall&aacute;si jog, ez&eacute;rt a hittudom&aacute;nyi k&eacute;pzetts&eacute;g a jogtudom&aacute;ny m&#369;vel&eacute;s&eacute;nek felt&eacute;tele.<\/p>\n<p>A<em> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/saria\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul (v&iacute;zhez vezet&#337;) &bdquo;&ouml;sv&eacute;ny&rdquo; vagy &bdquo;&uacute;t&rdquo; &ndash; A sivatagi kult&uacute;r&aacute;ban keletkezett iszl&aacute;mban az Allahhoz vezet&#337; &uacute;t, az iszl&aacute;m hit &eacute;s &eacute;letm&oacute;d metafor&aacute;ja. A sar&iacute;a &ouml;r&ouml;knek tekintett isteni sz&ouml;vets&eacute;g, ami a Kor&aacute;nban &eacute;s a Szunn&aacute;ban tal&aacute;lhat&oacute;, &eacute;s ami mindig is e sz&ouml;vegek &eacute;rtelmez&eacute;se &eacute;s alkalmaz&aacute;sa &ndash; teh&aacute;t a jogtudom&aacute;ny [fiqh] &ndash; r&eacute;v&eacute;n konkretiz&aacute;l&oacute;dott. Mondhatni, a sar&iacute;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sar&iacute;a<\/a><\/em> eg&eacute;sz&eacute;nek &aacute;tfog&oacute; kutat&oacute;ja a vall&aacute;s- &eacute;s jogtud&oacute;s, az <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/alim-tsz-ulama\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;tanult&rdquo;, azaz &bdquo;tud&oacute;s&rdquo; [tsz. ulam&aacute;] &ndash; Az iszl&aacute;m hittudom&aacute;ny m&#369;vel&#337;je.\" class=\"encyclopedia\">&aacute;lim<\/a><\/em>. A <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/faqih\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;meg&eacute;rt&#337;&rdquo; (ti. vall&aacute;si t&ouml;rv&eacute;nyek&eacute;), azaz &bdquo;jogtud&oacute;s&rdquo; [tsz. fuqah&aacute;] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] m&#369;vel&#337;je, a m&aacute;r meg&aacute;llap&iacute;tott jogszab&aacute;lyok ismer&#337;je. &Ouml;n&aacute;ll&oacute; jogi v&eacute;lem&eacute;ny alkot&aacute;s&aacute;ra azonban csak a mudzstah&iacute;d jogosult (v&ouml;. idzstih&aacute;d).\" class=\"encyclopedia\">faq&iacute;h<\/a><\/em> viszont els&#337;sorban jog&aacute;sz: szaktud&oacute;s, aki a sar&iacute;&aacute;t &aacute;tteszi a gyakorlatba, de egy vall&aacute;sjogi iskola [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/madzhab\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;cselekv&eacute;si m&oacute;d&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben &bdquo;vall&aacute;sjogi iskola&rdquo; [t.sz. madz&aacute;hib] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] a sz&aacute;zadok sor&aacute;n sok vall&aacute;sjogi iskola j&ouml;tt l&eacute;tre &eacute;s t&#369;nt el, mindegyiket saj&aacute;tos m&oacute;dszertan jellemzi. A mai muszlimok &ndash; legal&aacute;bbis a 2004-es Ammani &Uuml;zenet egys&eacute;gmozgalm&aacute;nak al&aacute;&iacute;r&oacute;i &ndash; nyolc vall&aacute;sjogi iskol&aacute;t fogadnak el: a szunnita &aacute;ghoz tartozik a hanaf&iacute;, s&aacute;fi&iacute;, m&aacute;lik&iacute;, hanbal&iacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">madzhab<\/a><\/em>] keretein bel&uuml;l, a m&aacute;r megfogalmazott jogszab&aacute;lyokkal dol&shy;gozik. A jog&aacute;szok egy r&eacute;sze <em>mudzstah&iacute;d<\/em> (v&ouml;. <em>indzstih&aacute;d<\/em>), aki magasabb k&eacute;pzetts&eacute;g&eacute;nek megfelel&#337;en a vall&aacute;sjogi iskol&aacute;k felett, illetve azokat vegy&iacute;tve v&eacute;lem&eacute;nyezi az adott jogesetet.<\/p>\n<p>Az iszl&aacute;mban m&oacute;dszertani szempontb&oacute;l elt&eacute;r&#337; vall&aacute;sjogi iskol&aacute;k [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/madzhab\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;cselekv&eacute;si m&oacute;d&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben &bdquo;vall&aacute;sjogi iskola&rdquo; [t.sz. madz&aacute;hib] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] a sz&aacute;zadok sor&aacute;n sok vall&aacute;sjogi iskola j&ouml;tt l&eacute;tre &eacute;s t&#369;nt el, mindegyiket saj&aacute;tos m&oacute;dszertan jellemzi. A mai muszlimok &ndash; legal&aacute;bbis a 2004-es Ammani &Uuml;zenet egys&eacute;gmozgalm&aacute;nak al&aacute;&iacute;r&oacute;i &ndash; nyolc vall&aacute;sjogi iskol&aacute;t fogadnak el: a szunnita &aacute;ghoz tartozik a hanaf&iacute;, s&aacute;fi&iacute;, m&aacute;lik&iacute;, hanbal&iacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">madzhab<\/a><\/em>] eg&eacute;sz sora j&ouml;tt l&eacute;tre. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/saria\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul (v&iacute;zhez vezet&#337;) &bdquo;&ouml;sv&eacute;ny&rdquo; vagy &bdquo;&uacute;t&rdquo; &ndash; A sivatagi kult&uacute;r&aacute;ban keletkezett iszl&aacute;mban az Allahhoz vezet&#337; &uacute;t, az iszl&aacute;m hit &eacute;s &eacute;letm&oacute;d metafor&aacute;ja. A sar&iacute;a &ouml;r&ouml;knek tekintett isteni sz&ouml;vets&eacute;g, ami a Kor&aacute;nban &eacute;s a Szunn&aacute;ban tal&aacute;lhat&oacute;, &eacute;s ami mindig is e sz&ouml;vegek &eacute;rtelmez&eacute;se &eacute;s alkalmaz&aacute;sa &ndash; teh&aacute;t a jogtudom&aacute;ny [fiqh] &ndash; r&eacute;v&eacute;n konkretiz&aacute;l&oacute;dott. Mondhatni, a sar&iacute;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sar&iacute;a<\/a> &eacute;s a fiqh sz&ouml;vegforr&aacute;sa a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> mint kinyilatkoztat&aacute;s, &eacute;s a had&iacute;szokb&oacute;l lesz&#369;rt ide&aacute;lis modell, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunna\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;szok&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;hagyom&aacute;ny&rdquo; [t.sz. szunan] &ndash; Az iszl&aacute;mban a pr&oacute;f&eacute;tai hagyom&aacute;ny &ouml;sszefoglal&oacute; neve. R&eacute;szei az &uacute;n. sz&iacute;ra (Mohamed &eacute;letrajzi irodalma) &eacute;s a had&iacute;sz irodalom (Mohamed kor&aacute;ra visszavezethet&#337; r&ouml;vid besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek). A szunna sz&oacute;b&oacute;l ered az iszl&aacute;m szunnita [szunn&iacute;] &aacute;g&aacute;nak neve.\" class=\"encyclopedia\">szunna<\/a><\/em>. A t&ouml;bb&eacute;-kev&eacute;sb&eacute; elfogadott jogalkalmaz&aacute;si m&oacute;dszerek a k&ouml;vetkez&#337;k: a konszenzus [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/idzsma\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megegyez&eacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] a konszenzus mint sz&aacute;mos &eacute;s neves jogtud&oacute;s k&ouml;zmegegyez&eacute;se iskol&aacute;t&oacute;l [madzhab] f&uuml;gg&#337;en elfogadott. Mohamed iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;ta t&ouml;bb had&iacute;sz szerint is kijelentette: &bdquo;Az &eacute;n umm&aacute;m sosem fog egyet&eacute;rteni t&eacute;ved&eacute;sben&rdquo;.\" class=\"encyclopedia\">idzsm&aacute;<\/a><\/em>], azaz sz&aacute;mos &eacute;s neves jogtud&oacute;s k&ouml;zmegegyez&eacute;se; az anal&oacute;gia vagy <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/qijasz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;&ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] alkalmazott dedukt&iacute;v anal&oacute;gia, amikor egy esetr&#337;l &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy had&iacute;sz sz&ouml;veg h&iacute;j&aacute;n &ndash; m&aacute;s esetekkel val&oacute; &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s alapj&aacute;n d&ouml;ntenek. Ld. madzhab\" class=\"encyclopedia\">qij&aacute;sz<\/a><\/em>, amikor egy esetr&#337;l &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a> sz&ouml;veg h&iacute;j&aacute;n &ndash; m&aacute;s esetekkel val&oacute; &ouml;sszehasonl&iacute;t&aacute;s alapj&aacute;n d&ouml;ntenek; az &ouml;n&aacute;ll&oacute; v&eacute;lem&eacute;nyalkot&aacute;s [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/idzstihad\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megk&uuml;zd&eacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] egyik m&oacute;dszertana, amikor egy kiemelked&#337; tekint&eacute;ly&#369;&nbsp; vall&aacute;sjog&aacute;sz [mudzstah&iacute;d] &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy had&iacute;sz sz&ouml;veg, illetve konszenzus [idzsm&aacute;] &eacute;s anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] h&iacute;j&aacute;n &ndash; a saj&aacute;t jogi iskol&aacute;ja keretein is t&uacute;ll&eacute;pve &bdquo;megk&uuml;zd&rdquo; egy eseti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;rt. A magas k&ouml;vetelm&eacute;nyek miatt mindig kev&eacute;s mudzstah&iacute;d volt, de az &#337; k&ouml;teless&eacute;g&uuml;k volt kiadni &uacute;j&hellip;\" class=\"encyclopedia\">idzstih&aacute;d<\/a><\/em>], amikor konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a> sz&ouml;veg, illetve konszenzus &eacute;s anal&oacute;gia h&iacute;j&aacute;n egy jogtud&oacute;s a saj&aacute;t jogi iskol&aacute;ja keretein is t&uacute;ll&eacute;pve &bdquo;megk&uuml;zd&rdquo; egy eseti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;rt. Arra hivatkozva, hogy az els&#337; sz&aacute;zadok jogtud&oacute;sainak konszenzusai minden lehets&eacute;ges t&eacute;m&aacute;val foglalkoztak, a 10. sz&aacute;zadban &bdquo;az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/idzstihad\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megk&uuml;zd&eacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] egyik m&oacute;dszertana, amikor egy kiemelked&#337; tekint&eacute;ly&#369;&nbsp; vall&aacute;sjog&aacute;sz [mudzstah&iacute;d] &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy had&iacute;sz sz&ouml;veg, illetve konszenzus [idzsm&aacute;] &eacute;s anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] h&iacute;j&aacute;n &ndash; a saj&aacute;t jogi iskol&aacute;ja keretein is t&uacute;ll&eacute;pve &bdquo;megk&uuml;zd&rdquo; egy eseti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;rt. A magas k&ouml;vetelm&eacute;nyek miatt mindig kev&eacute;s mudzstah&iacute;d volt, de az &#337; k&ouml;teless&eacute;g&uuml;k volt kiadni &uacute;j&hellip;\" class=\"encyclopedia\">idzstih&aacute;d<\/a> kapui bez&aacute;rultak&rdquo;. A mai vil&aacute;g kih&iacute;v&aacute;sai miatt azonban az <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/idzstihad\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megk&uuml;zd&eacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] egyik m&oacute;dszertana, amikor egy kiemelked&#337; tekint&eacute;ly&#369;&nbsp; vall&aacute;sjog&aacute;sz [mudzstah&iacute;d] &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy had&iacute;sz sz&ouml;veg, illetve konszenzus [idzsm&aacute;] &eacute;s anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] h&iacute;j&aacute;n &ndash; a saj&aacute;t jogi iskol&aacute;ja keretein is t&uacute;ll&eacute;pve &bdquo;megk&uuml;zd&rdquo; egy eseti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;rt. A magas k&ouml;vetelm&eacute;nyek miatt mindig kev&eacute;s mudzstah&iacute;d volt, de az &#337; k&ouml;teless&eacute;g&uuml;k volt kiadni &uacute;j&hellip;\" class=\"encyclopedia\">idzstih&aacute;d<\/a><\/em> &uacute;jra bevezet&eacute;s&eacute;nek egyre t&ouml;bb h&iacute;ve van.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/saria\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul (v&iacute;zhez vezet&#337;) &bdquo;&ouml;sv&eacute;ny&rdquo; vagy &bdquo;&uacute;t&rdquo; &ndash; A sivatagi kult&uacute;r&aacute;ban keletkezett iszl&aacute;mban az Allahhoz vezet&#337; &uacute;t, az iszl&aacute;m hit &eacute;s &eacute;letm&oacute;d metafor&aacute;ja. A sar&iacute;a &ouml;r&ouml;knek tekintett isteni sz&ouml;vets&eacute;g, ami a Kor&aacute;nban &eacute;s a Szunn&aacute;ban tal&aacute;lhat&oacute;, &eacute;s ami mindig is e sz&ouml;vegek &eacute;rtelmez&eacute;se &eacute;s alkalmaz&aacute;sa &ndash; teh&aacute;t a jogtudom&aacute;ny [fiqh] &ndash; r&eacute;v&eacute;n konkretiz&aacute;l&oacute;dott. Mondhatni, a sar&iacute;a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">sar&iacute;a<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/madzhab\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;cselekv&eacute;si m&oacute;d&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben &bdquo;vall&aacute;sjogi iskola&rdquo; [t.sz. madz&aacute;hib] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] a sz&aacute;zadok sor&aacute;n sok vall&aacute;sjogi iskola j&ouml;tt l&eacute;tre &eacute;s t&#369;nt el, mindegyiket saj&aacute;tos m&oacute;dszertan jellemzi. A mai muszlimok &ndash; legal&aacute;bbis a 2004-es Ammani &Uuml;zenet egys&eacute;gmozgalm&aacute;nak al&aacute;&iacute;r&oacute;i &ndash; nyolc vall&aacute;sjogi iskol&aacute;t fogadnak el: a szunnita &aacute;ghoz tartozik a hanaf&iacute;, s&aacute;fi&iacute;, m&aacute;lik&iacute;, hanbal&iacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">madzhab<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fatva\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;jogi v&eacute;lem&eacute;ny&rdquo; [t.sz. fat&aacute;v&aacute;] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban a muft&iacute; &aacute;ltal megfogalmazott &eacute;s indokl&aacute;ssal ell&aacute;tott, de nem k&ouml;telez&#337; jogi v&eacute;lem&eacute;ny. A fatv&aacute; kiad&aacute;s&aacute;t [ift&aacute;] csak az erre felhatalmazott jogtud&oacute;s [muft&iacute;] v&eacute;gezheti. A sz&oacute; igei alakban a Kor&aacute;nban is el&#337;fordul, amikor Mohamedt&#337;l Allah &bdquo;d&ouml;nt&eacute;s&eacute;t&rdquo; v&aacute;rt&aacute;k vit&aacute;s k&eacute;rd&eacute;sekben (Q 4:127,176). A fatv&aacute;k mindenf&eacute;le hit&eacute;leti, ritu&aacute;lis, erk&ouml;lcsi,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">fatv&aacute;<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/otos-szabaly\/\" target=\"_self\" title=\"Iszl&aacute;m vall&aacute;sjogi kifejez&eacute;s [al-ahk&aacute;m al-khamsza] ford&iacute;t&aacute;sa. Allah akarata [hukm] az &eacute;let minden dolg&aacute;t szab&aacute;lyozza, kateg&oacute;ri&aacute;kba sorolja. A Kor&aacute;n sok sz&ouml;vege szerint egy tett, dolog, &eacute;tel, ital stb. vagy megengedett [halal], vagy tiltott [har&aacute;m]. A 8-10. sz-ban a vall&aacute;sjog [fiqh] a kor&aacute;ni kett&#337;s rendszert tov&aacute;bb finom&iacute;totta, kialak&iacute;tva az &bdquo;&ouml;t&ouml;s szab&aacute;ly&rdquo;-t. Eszerint egy tett, dolog stb. lehet&hellip;\" class=\"encyclopedia\">&ouml;t&ouml;s szab&aacute;ly<\/a><\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201emeg\u00e9rt\u00e9s\u201d, ti. a vall\u00e1sjogra vonatkoz\u00f3an \u2013 Az iszl\u00e1m vall\u00e1si jog vagy jogtudom\u00e1ny [usz\u00fal al-fiqh] felfog\u00e1s\u00e1ban maga Allah a jogalkot\u00f3, az ember csak meg\u00e9rteni, felismerni tudja a jogforr\u00e1sban (Kor\u00e1n, szunna) tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt. A fiqh vall\u00e1si jog, ez\u00e9rt a hittudom\u00e1nyi k\u00e9pzetts\u00e9g a jogtudom\u00e1ny m\u0171vel\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9tele. A sar\u00eda eg\u00e9sz\u00e9nek \u00e1tfog\u00f3 kutat\u00f3ja a vall\u00e1s- \u00e9s jogtud\u00f3s, az \u00e1lim. &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3960","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3960","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":16,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3960\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11179,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3960\/revisions\/11179"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3960"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3960"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}