{"id":3964,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/saria\/"},"modified":"2022-08-03T10:54:24","modified_gmt":"2022-08-03T08:54:24","slug":"saria","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/saria\/","title":{"rendered":"sar\u00eda"},"content":{"rendered":"<p>Arabul (v&iacute;zhez vezet&#337;) &bdquo;&ouml;sv&eacute;ny&rdquo; vagy &bdquo;&uacute;t&rdquo; &ndash; A sivatagi kult&uacute;r&aacute;ban keletkezett iszl&aacute;mban az Allahhoz vezet&#337; &uacute;t, az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> hit &eacute;s &eacute;letm&oacute;d metafor&aacute;ja. A <em>sar&iacute;a<\/em> &ouml;r&ouml;knek tekintett isteni sz&ouml;vets&eacute;g, ami a Kor&aacute;nban &eacute;s a Szunn&aacute;ban tal&aacute;lhat&oacute;, &eacute;s ami mindig is e sz&ouml;vegek &eacute;rtelmez&eacute;se &eacute;s alkalmaz&aacute;sa &ndash; teh&aacute;t a jogtudom&aacute;ny [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fiqh\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;, ti. a vall&aacute;sjogra vonatkoz&oacute;an &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;si jog vagy jogtudom&aacute;ny [usz&uacute;l al-fiqh] felfog&aacute;s&aacute;ban maga Allah a jogalkot&oacute;, az ember csak meg&eacute;rteni, felismerni tudja a jogforr&aacute;sban (Kor&aacute;n, szunna) tal&aacute;lhat&oacute; t&ouml;rv&eacute;nyt. A fiqh vall&aacute;si jog, ez&eacute;rt a hittudom&aacute;nyi k&eacute;pzetts&eacute;g a jogtudom&aacute;ny m&#369;vel&eacute;s&eacute;nek felt&eacute;tele. A sar&iacute;a eg&eacute;sz&eacute;nek &aacute;tfog&oacute; kutat&oacute;ja a vall&aacute;s- &eacute;s jogtud&oacute;s, az &aacute;lim.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">fiqh<\/a><\/em>] &ndash; r&eacute;v&eacute;n konkretiz&aacute;l&oacute;dott. Mondhatni, a <em>sar&iacute;a<\/em> az ide&aacute;l, a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fiqh\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;, ti. a vall&aacute;sjogra vonatkoz&oacute;an &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;si jog vagy jogtudom&aacute;ny [usz&uacute;l al-fiqh] felfog&aacute;s&aacute;ban maga Allah a jogalkot&oacute;, az ember csak meg&eacute;rteni, felismerni tudja a jogforr&aacute;sban (Kor&aacute;n, szunna) tal&aacute;lhat&oacute; t&ouml;rv&eacute;nyt. A fiqh vall&aacute;si jog, ez&eacute;rt a hittudom&aacute;nyi k&eacute;pzetts&eacute;g a jogtudom&aacute;ny m&#369;vel&eacute;s&eacute;nek felt&eacute;tele. A sar&iacute;a eg&eacute;sz&eacute;nek &aacute;tfog&oacute; kutat&oacute;ja a vall&aacute;s- &eacute;s jogtud&oacute;s, az &aacute;lim.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">fiqh<\/a><\/em> pedig a gyakorlat. Ebb&#337;l k&ouml;vetkezik, hogy a sar&iacute;a nem id&#337;tlen, v&aacute;ltozatlan, vegytiszta &eacute;s egyetlen. Egyr&eacute;szt a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;recit&aacute;lni, felolvasni, szavalni val&oacute;&rdquo; sz&ouml;veg [al-Qur'&aacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak neve, c&iacute;me (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a &bdquo;nemes&rdquo; vagy &bdquo;kegyes&rdquo; jelz&#337;vel eg&eacute;sz&iacute;tenek ki [pl. al-Qur'&aacute;n al-Kar&iacute;m = a Kegyes Kor&aacute;n]. A Kor&aacute;n mint szent&iacute;r&aacute;s Allah &uuml;zenete, kinyilv&aacute;n&iacute;tott akarata. Mivel Allah &ouml;r&ouml;k, a szava is &ouml;r&ouml;k, &iacute;gy maga a Kor&aacute;n is &bdquo;teremtetlen&rdquo;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Kor&aacute;n<\/a> &eacute;s a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunna\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;szok&aacute;s&rdquo; vagy &bdquo;hagyom&aacute;ny&rdquo; [t.sz. szunan] &ndash; Az iszl&aacute;mban a pr&oacute;f&eacute;tai hagyom&aacute;ny &ouml;sszefoglal&oacute; neve. R&eacute;szei az &uacute;n. sz&iacute;ra (Mohamed &eacute;letrajzi irodalma) &eacute;s a had&iacute;sz irodalom (Mohamed kor&aacute;ra visszavezethet&#337; r&ouml;vid besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek). A szunna sz&oacute;b&oacute;l ered az iszl&aacute;m szunnita [szunn&iacute;] &aacute;g&aacute;nak neve.\" class=\"encyclopedia\">Szunna<\/a> &eacute;rtelmez&eacute;se a sz&aacute;zadok sor&aacute;n igen elt&eacute;r&#337; vall&aacute;sjogi iskol&aacute;k [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/madzhab\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;cselekv&eacute;si m&oacute;d&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben &bdquo;vall&aacute;sjogi iskola&rdquo; [t.sz. madz&aacute;hib] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] a sz&aacute;zadok sor&aacute;n sok vall&aacute;sjogi iskola j&ouml;tt l&eacute;tre &eacute;s t&#369;nt el, mindegyiket saj&aacute;tos m&oacute;dszertan jellemzi. A mai muszlimok &ndash; legal&aacute;bbis a 2004-es Ammani &Uuml;zenet egys&eacute;gmozgalm&aacute;nak al&aacute;&iacute;r&oacute;i &ndash; nyolc vall&aacute;sjogi iskol&aacute;t fogadnak el: a szunnita &aacute;ghoz tartozik a hanaf&iacute;, s&aacute;fi&iacute;, m&aacute;lik&iacute;, hanbal&iacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">madzhab<\/a><\/em>] sor&aacute;hoz vezetett. M&aacute;sr&eacute;szt vall&aacute;si jog l&eacute;v&eacute;n eleve hi&aacute;nyzik bel&#337;le az &aacute;llami k&ouml;zigazgat&aacute;s eszk&ouml;zt&aacute;ra &ndash; ez&eacute;rt volt a vil&aacute;gi jog [<em>q&aacute;n&uacute;n<\/em>] meghat&aacute;roz&aacute;sa a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kalifa-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&oacute;d&rdquo; vagy &bdquo;helyettes&rdquo; [khal&iacute;fa, t.sz. khulaf&aacute;] &ndash; Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, ez volt a szunnita-s&iacute;ita szakad&aacute;s kiv&aacute;lt&oacute; oka, illetve a szunnita kalif&aacute;tus &eacute;s a s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;t&eacute;nek forr&aacute;sa. A muszlimok t&ouml;bbs&eacute;ge &uacute;gy l&aacute;tta, hogy az ut&oacute;dl&aacute;st [khil&aacute;fa] nem a h&aacute;zn&eacute;pen bel&uuml;li [ahl al-bajt] &ouml;r&ouml;kl&eacute;ssel kell megoldani, hanem alkalmas&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kalifa<\/a> hat&aacute;sk&ouml;re. V&eacute;g&uuml;l, mindig a helyi kult&uacute;ra szok&aacute;sjog&aacute;val keveredett.<\/p>\n<p>MEGJEGYZ&Eacute;S: Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> vil&aacute;gban r&eacute;g&oacute;ta tart&oacute; bels&#337; fesz&uuml;lts&eacute;gek egyik oka &eacute;ppen a sar&iacute;a jellege &eacute;s szerepe k&ouml;r&uuml;li egyet nem &eacute;rt&eacute;s. A legt&ouml;bb mai <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> t&ouml;bbs&eacute;g&#369; &aacute;llam k&ouml;zigazgat&aacute;s&aacute;ban a <em>sar&iacute;a<\/em>, iletve a <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fiqh\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;, ti. a vall&aacute;sjogra vonatkoz&oacute;an &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;si jog vagy jogtudom&aacute;ny [usz&uacute;l al-fiqh] felfog&aacute;s&aacute;ban maga Allah a jogalkot&oacute;, az ember csak meg&eacute;rteni, felismerni tudja a jogforr&aacute;sban (Kor&aacute;n, szunna) tal&aacute;lhat&oacute; t&ouml;rv&eacute;nyt. A fiqh vall&aacute;si jog, ez&eacute;rt a hittudom&aacute;nyi k&eacute;pzetts&eacute;g a jogtudom&aacute;ny m&#369;vel&eacute;s&eacute;nek felt&eacute;tele. A sar&iacute;a eg&eacute;sz&eacute;nek &aacute;tfog&oacute; kutat&oacute;ja a vall&aacute;s- &eacute;s jogtud&oacute;s, az &aacute;lim.&hellip;\" class=\"encyclopedia\">fiqh<\/a><\/em> legfeljebb a csal&aacute;djog szintj&eacute;n &eacute;rv&eacute;nyes&uuml;l. Egyes vall&aacute;si-politikai mozgalmak azonban figyelmen k&iacute;v&uuml;l hagyj&aacute;k, vagy teljesen vall&aacute;si alapra akarj&aacute;k helyezni a politikai-k&ouml;zigazgat&aacute;si berendezked&eacute;st, illetve a modern kor &aacute;ltal felvetett k&eacute;rd&eacute;sek megold&aacute;s&aacute;t.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul (v\u00edzhez vezet\u0151) \u201e\u00f6sv\u00e9ny\u201d vagy \u201e\u00fat\u201d \u2013 A sivatagi kult\u00far\u00e1ban keletkezett iszl\u00e1mban az Allahhoz vezet\u0151 \u00fat, az iszl\u00e1m hit \u00e9s \u00e9letm\u00f3d metafor\u00e1ja. A sar\u00eda \u00f6r\u00f6knek tekintett isteni sz\u00f6vets\u00e9g, ami a Kor\u00e1nban \u00e9s a Szunn\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s ami mindig is e sz\u00f6vegek \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s alkalmaz\u00e1sa \u2013 teh\u00e1t a jogtudom\u00e1ny [fiqh] \u2013 r\u00e9v\u00e9n konkretiz\u00e1l\u00f3dott. Mondhatni, a sar\u00eda &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3964","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3964","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3964\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11134,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3964\/revisions\/11134"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3964"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3964"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}