{"id":3975,"date":"2022-07-06T21:43:17","date_gmt":"2022-07-06T19:43:17","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsafari\/"},"modified":"2022-07-27T18:24:10","modified_gmt":"2022-07-27T16:24:10","slug":"dzsafari","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/dzsafari\/","title":{"rendered":"dzsafar\u00ed"},"content":{"rendered":"<p>Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a>, f&#337;leg &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tizenkettes\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;g&aacute;nak legnagyobb l&eacute;leksz&aacute;m&uacute; ir&aacute;nyzata. A s&iacute;it&aacute;k kb. 85%-a &bdquo;tizenkettes&rdquo;, egyes orsz&aacute;gokban a lakoss&aacute;g nagy r&eacute;sze (Ir&aacute;n 90%-a, Azerbajdzs&aacute;n 85%-a, Bahrain 70%-a, Irak &eacute;s Libanon 65%-a). A &bdquo;tizenkettes&rdquo; [iszn&aacute; asar&iacute;jja] n&eacute;v onnan ered, hogy ez az ir&aacute;nyzat az Alit&oacute;l sz&aacute;m&iacute;tva tizenk&eacute;t im&aacute;mot ismer el. A t&ouml;bbi s&iacute;ita ir&aacute;nyzat &ouml;t vagy h&eacute;t im&aacute;mot, az&eacute;rt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tizenkettes<\/a>&rdquo; &aacute;g&aacute;nak vall&aacute;sjogi iskol&aacute;j&aacute;t [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/madzhab\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;cselekv&eacute;si m&oacute;d&rdquo;, &aacute;tvitt &eacute;rtelemben &bdquo;vall&aacute;sjogi iskola&rdquo; [t.sz. madz&aacute;hib] &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjogban [fiqh] a sz&aacute;zadok sor&aacute;n sok vall&aacute;sjogi iskola j&ouml;tt l&eacute;tre &eacute;s t&#369;nt el, mindegyiket saj&aacute;tos m&oacute;dszertan jellemzi. A mai muszlimok &ndash; legal&aacute;bbis a 2004-es Ammani &Uuml;zenet egys&eacute;gmozgalm&aacute;nak al&aacute;&iacute;r&oacute;i &ndash; nyolc vall&aacute;sjogi iskol&aacute;t fogadnak el: a szunnita &aacute;ghoz tartozik a hanaf&iacute;, s&aacute;fi&iacute;, m&aacute;lik&iacute;, hanbal&iacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">madzhab<\/a><\/em>] nevezik &iacute;gy a 8. sz-ban &eacute;lt Dzsaf&aacute;r Asz-Szaddiq nyom&aacute;n. A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> vall&aacute;sjogi iskol&aacute;kt&oacute;l r&eacute;szben elt&eacute;r&#337;en jogforr&aacute;sk&eacute;nt <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a>-gy&#369;jtem&eacute;nyeket is figyelembe vesz, illetve nagy teret enged az <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/idzstihad\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megk&uuml;zd&eacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] egyik m&oacute;dszertana, amikor egy kiemelked&#337; tekint&eacute;ly&#369;&nbsp; vall&aacute;sjog&aacute;sz [mudzstah&iacute;d] &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy had&iacute;sz sz&ouml;veg, illetve konszenzus [idzsm&aacute;] &eacute;s anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] h&iacute;j&aacute;n &ndash; a saj&aacute;t jogi iskol&aacute;ja keretein is t&uacute;ll&eacute;pve &bdquo;megk&uuml;zd&rdquo; egy eseti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;rt. A magas k&ouml;vetelm&eacute;nyek miatt mindig kev&eacute;s mudzstah&iacute;d volt, de az &#337; k&ouml;teless&eacute;g&uuml;k volt kiadni &uacute;j&hellip;\" class=\"encyclopedia\">idzstih&aacute;d<\/a><\/em> gyakorl&aacute;s&aacute;nak. Ez&eacute;rt egyes &ouml;r&ouml;kl&eacute;si, ad&oacute;z&aacute;si, kereskedelmi &eacute;s h&aacute;zass&aacute;gi t&ouml;rv&eacute;nyek (pl. ideiglenes h&aacute;zass&aacute;g) elt&eacute;rnek a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> iskol&aacute;k&eacute;t&oacute;l. A <em>dzsafar&iacute;<\/em> vall&aacute;sjognak k&eacute;t iskol&aacute;ja j&ouml;tt l&eacute;tre, de mivel az <em>akhbar&iacute;<\/em> szinte kihalt, az <em>uszul&iacute;<\/em> v&aacute;lt napjainkban uralkod&oacute;v&aacute;. Ez ut&oacute;bbiban az&eacute;rt hangs&uacute;lyos az <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/idzstihad\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megk&uuml;zd&eacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] egyik m&oacute;dszertana, amikor egy kiemelked&#337; tekint&eacute;ly&#369;&nbsp; vall&aacute;sjog&aacute;sz [mudzstah&iacute;d] &ndash; konkr&eacute;t kor&aacute;ni vagy had&iacute;sz sz&ouml;veg, illetve konszenzus [idzsm&aacute;] &eacute;s anal&oacute;gia [qij&aacute;sz] h&iacute;j&aacute;n &ndash; a saj&aacute;t jogi iskol&aacute;ja keretein is t&uacute;ll&eacute;pve &bdquo;megk&uuml;zd&rdquo; egy eseti d&ouml;nt&eacute;s&eacute;rt. A magas k&ouml;vetelm&eacute;nyek miatt mindig kev&eacute;s mudzstah&iacute;d volt, de az &#337; k&ouml;teless&eacute;g&uuml;k volt kiadni &uacute;j&hellip;\" class=\"encyclopedia\">idzstih&aacute;d<\/a><\/em>, mert az &ouml;n&aacute;ll&oacute; jogi v&eacute;lem&eacute;ny&eacute;rt &bdquo;megk&uuml;zd&#337;&rdquo; [<em>mudzstah&iacute;d<\/em>] vall&aacute;sjog&aacute;sz a Rejt&#337;zk&ouml;d&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/imam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;el&ouml;l &aacute;ll&oacute;&rdquo; &ndash; Szunnita istentiszteleten az el&#337;im&aacute;dkoz&oacute; neve (a magyar &bdquo;ima&rdquo; sz&oacute;hoz nincs k&ouml;ze). A szunnita iszl&aacute;mban az im&aacute;m nem csup&aacute;n vall&aacute;si tekint&eacute;ly, kalifa is csak az lehetett, aki im&aacute;m is volt. A s&iacute;ita iszl&aacute;mban Ali lesz&aacute;rmazottaik&eacute;nt az im&aacute;mok az umma igazi, hib&aacute;tlan vezet&#337;i. Ld. imam&aacute;tus\" class=\"encyclopedia\">Im&aacute;m<\/a>, az elj&ouml;vend&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mahdi\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;a vezetett&rdquo; vagy &bdquo;a vezet&#337;&rdquo; [al-Mahd&iacute;] &ndash; Az iszl&aacute;m (k&uuml;l&ouml;n&ouml;sen a s&iacute;ita) hagyom&aacute;ny messi&aacute;si jelleg&#369; alakja a v&eacute;gs&#337; id&#337;kr&#337;l sz&oacute;l&oacute; k&uuml;l&ouml;nb&ouml;z&#337; elk&eacute;pzel&eacute;sekben. A Mahd&iacute; Mohamed lesz&aacute;rmazottja, &eacute;s az&eacute;rt jelenik meg, hogy harcoljon a &bdquo;legmegt&eacute;veszt&#337;bb&rdquo; antikrisztusi alak, al-Masz&iacute;h ad-Daddzs&aacute;l ellen, m&eacute;g a muszlim J&eacute;zus [&Iacute;sz&aacute; Masz&iacute;h] megjelen&eacute;se el&#337;tt. A Kor&aacute;nban &eacute;s a hiteles had&iacute;szokban sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mahd&iacute;<\/a> akarat&aacute;t k&ouml;zvet&iacute;tve vezeti a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> k&ouml;z&ouml;ss&eacute;get az aktu&aacute;lis jogi probl&eacute;m&aacute;k megold&aacute;s&aacute;ban, &iacute;gy maga a t&ouml;rv&eacute;nyhoz&aacute;s is rugalmas marad, legal&aacute;bbis a szunnit&aacute;hoz k&eacute;pest (v&ouml;. <em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/taqlid-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&aacute;nz&aacute;s&rdquo; &ndash; Az iszl&aacute;m vall&aacute;sjog [fiqh] vagy egy vall&aacute;sjogi iskola [madzhab] &ndash; r&eacute;gi hagyom&aacute;ny&aacute;nak &ndash; &bdquo;k&ouml;vet&eacute;se&rdquo;. &Aacute;ltal&aacute;nos &eacute;rtelemben minden muszlimnak joga &eacute;s k&ouml;teless&eacute;ge k&ouml;vetni a vall&aacute;sjog el&#337;&iacute;r&aacute;sait, illetve a vall&aacute;sjogi szak&eacute;rt&#337;ket. Ugyanakkor a modern kor kih&iacute;v&aacute;sai miatt pl. a szalaf&iacute; lelkis&eacute;gi mozgalom sz&oacute;haszn&aacute;lat&aacute;ban a fogalom pejorat&iacute;v: &bdquo;ut&aacute;nz&oacute;&rdquo; [muqallid] az, aki a k&ouml;z&eacute;pkori vall&aacute;sjogi d&ouml;nt&eacute;sekhez&hellip;\" class=\"encyclopedia\">taql&iacute;d<\/a><\/em>.)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az iszl\u00e1m s\u00edita, f\u0151leg \u201etizenkettes\u201d \u00e1g\u00e1nak vall\u00e1sjogi iskol\u00e1j\u00e1t [madzhab] nevezik \u00edgy a 8. sz-ban \u00e9lt Dzsaf\u00e1r Asz-Szaddiq nyom\u00e1n. A szunnita vall\u00e1sjogi iskol\u00e1kt\u00f3l r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151en jogforr\u00e1sk\u00e9nt s\u00edita had\u00edsz-gy\u0171jtem\u00e9nyeket is figyelembe vesz, illetve nagy teret enged az idzstih\u00e1d gyakorl\u00e1s\u00e1nak. Ez\u00e9rt egyes \u00f6r\u00f6kl\u00e9si, ad\u00f3z\u00e1si, kereskedelmi \u00e9s h\u00e1zass\u00e1gi t\u00f6rv\u00e9nyek (pl. ideiglenes h\u00e1zass\u00e1g) elt\u00e9rnek a szunnita iskol\u00e1k\u00e9t\u00f3l. A dzsafar\u00ed vall\u00e1sjognak &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-3975","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3975","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3975\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10472,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/3975\/revisions\/10472"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3975"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=3975"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}