{"id":4006,"date":"2022-07-06T21:43:18","date_gmt":"2022-07-06T19:43:18","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ahl-al-bajt\/"},"modified":"2022-08-03T10:17:20","modified_gmt":"2022-08-03T08:17:20","slug":"ahl-al-bajt","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ahl-al-bajt\/","title":{"rendered":"ahl al-bajt"},"content":{"rendered":"<p>Arabul &bdquo;a h&aacute;zn&eacute;p&rdquo; vagy &bdquo;a csal&aacute;d&rdquo; &ndash; Az <em>ahl<\/em> jelent&eacute;se &bdquo;n&eacute;p&rdquo; vagy &bdquo;emberek&rdquo;, a <em>bajt<\/em> jelent&eacute;se &bdquo;lakhely&rdquo; vagy &bdquo;h&aacute;z&rdquo;. &ndash; A Kor&aacute;nban a fogalom el&#337;sz&ouml;r <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> k&uuml;ld&ouml;tteinek csal&aacute;dj&aacute;ra vonatkozott, p&eacute;ld&aacute;ul <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> csal&aacute;dtagjaira, a k&eacute;s&#337;bbi <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> hagyom&aacute;nyban azonban az eg&eacute;sz kl&aacute;nj&aacute;ra, a &bdquo;hasimit&aacute;k&rdquo;-ra [<em>ban&uacute; hasim<\/em>].<\/p>\n<p>Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> &aacute;ga a &bdquo;h&aacute;zn&eacute;p&rdquo; kor&aacute;ni fogalm&aacute;t Mohamedre, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fatima\/\" target=\"_self\" title=\"F&aacute;tima bint Muhammad (605\/15-632), Mohamed els&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l, Khad&iacute;dzs&aacute;t&oacute;l sz&uuml;letett l&aacute;nya (s&iacute;it&aacute;k szerint az egyetlen k&ouml;z&ouml;s gyermek&uuml;k). Mohamed unokatestv&eacute;r&eacute;nek, Al&iacute;nak volt a feles&eacute;ge, k&eacute;t l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett (Haszan &eacute;s Huszajn). Fatima is megkapta &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mumin&iacute;n] c&iacute;met, mint Mohamed feles&eacute;gei. Mohamed utols&oacute; &eacute;l&#337; gyermekek&eacute;nt csak k&eacute;t h&oacute;nappal &eacute;lte t&uacute;l &eacute;desapj&aacute;t. A s&iacute;it&aacute;k&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Fatima<\/a> nev&#369; l&aacute;ny&aacute;ra, Alira (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> unokatestv&eacute;re &eacute;s veje), illetve Ali &eacute;s <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fatima\/\" target=\"_self\" title=\"F&aacute;tima bint Muhammad (605\/15-632), Mohamed els&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l, Khad&iacute;dzs&aacute;t&oacute;l sz&uuml;letett l&aacute;nya (s&iacute;it&aacute;k szerint az egyetlen k&ouml;z&ouml;s gyermek&uuml;k). Mohamed unokatestv&eacute;r&eacute;nek, Al&iacute;nak volt a feles&eacute;ge, k&eacute;t l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett (Haszan &eacute;s Huszajn). Fatima is megkapta &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mumin&iacute;n] c&iacute;met, mint Mohamed feles&eacute;gei. Mohamed utols&oacute; &eacute;l&#337; gyermekek&eacute;nt csak k&eacute;t h&oacute;nappal &eacute;lte t&uacute;l &eacute;desapj&aacute;t. A s&iacute;it&aacute;k&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Fatima<\/a> fiaira (<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/haszan\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;j&oacute;&rdquo; vagy &bdquo;sz&eacute;p&rdquo; &ndash; Elterjedt f&eacute;rfin&eacute;v. Az iszl&aacute;m had&iacute;sz-tudom&aacute;nyban a &bdquo;j&oacute;&rdquo; min&#337;s&iacute;t&eacute;s&#369; k&ouml;zl&eacute;sek neve.\" class=\"encyclopedia\">Haszan<\/a> &eacute;s Huszajn) korl&aacute;tozza. &#336;k &bdquo;a k&ouml;p&ouml;nyeg n&eacute;pe&rdquo; [<em>ahl al-kisz&aacute;<\/em>], mert egy &ndash; szunnit&aacute;k &eacute;s s&iacute;it&aacute;k sz&aacute;m&aacute;ra egyar&aacute;nt hiteles &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a> [<em><a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hadisz\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;k&ouml;zl&eacute;s, besz&aacute;mol&oacute;, h&iacute;r&rdquo; &ndash; Mohamed idej&eacute;re visszavezethet&#337; kort&aacute;rs besz&aacute;mol&oacute;k, k&ouml;zl&eacute;sek, amelyeket Mohamed rokonai &eacute;s k&ouml;zvetlen munkat&aacute;rsai &eacute;ltek &aacute;t, &eacute;s adtak tov&aacute;bb. A Kor&aacute;n sz&ouml;vegk&ouml;rnyezet n&eacute;lk&uuml;li szakaszainak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;t vannak hivatva seg&iacute;teni az&aacute;ltal, hogy k&ouml;vetkeztetni engednek egy-egy szakasz &bdquo;lek&uuml;ld&eacute;s&eacute;nek&rdquo; okaira (helyzet, jelenl&eacute;v&#337;k, besz&eacute;lget&eacute;s t&aacute;rgya stb.). A 8-10. sz-ban erre szakosodott hittud&oacute;sok &uacute;n. had&iacute;sz-gy&#369;jtem&eacute;nyeket alkottak. Kidolgozt&aacute;k a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">had&iacute;sz<\/a> al-kisz&aacute;<\/em>] szerint <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> a k&ouml;p&ouml;nyege [<em>kisz&aacute;<\/em>] al&aacute; vonta Fatim&aacute;t, Alit &eacute;s a fiaikat, &eacute;s mint a hozz&aacute; legk&ouml;zelebb &aacute;ll&oacute;k&eacute;rt im&aacute;dkozott &eacute;rt&uuml;k (Q 33:33). A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> hittani alapelv szerint <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> ut&oacute;dl&aacute;s&aacute;t a csal&aacute;don bel&uuml;l kell(ett volna) megoldani, hogy a pr&oacute;f&eacute;tai v&eacute;rvonal fennmaradjon. Ez&eacute;rt sz&aacute;mukra <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> ut&aacute;n az els&#337; igazi <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kalifa-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&oacute;d&rdquo; vagy &bdquo;helyettes&rdquo; [khal&iacute;fa, t.sz. khulaf&aacute;] &ndash; Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, ez volt a szunnita-s&iacute;ita szakad&aacute;s kiv&aacute;lt&oacute; oka, illetve a szunnita kalif&aacute;tus &eacute;s a s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;t&eacute;nek forr&aacute;sa. A muszlimok t&ouml;bbs&eacute;ge &uacute;gy l&aacute;tta, hogy az ut&oacute;dl&aacute;st [khil&aacute;fa] nem a h&aacute;zn&eacute;pen bel&uuml;li [ahl al-bajt] &ouml;r&ouml;kl&eacute;ssel kell megoldani, hanem alkalmas&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kalifa<\/a> Ali (aki a szunnit&aacute;k szerint a negyedik), illetve Ali lesz&aacute;rmazottai k&ouml;z&uuml;l ker&uuml;lnek ki a s&iacute;it&aacute;k t&eacute;vedhetetlen vezet&#337;i, az im&aacute;mok (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/imamatus\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;ga szerint a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g igaz vezet&#337;i csak Ali lesz&aacute;rmazottai, az im&aacute;m-ok (tkp. &bdquo;el&#337;im&aacute;dkoz&oacute;k&rdquo;) lehetnek, akiket a hib&aacute;kt&oacute;l val&oacute; &bdquo;mentess&eacute;g&rdquo; ['iszma] jellemez, &eacute;s a Kor&aacute;n ihletett &eacute;rtelmez&#337;i. L&eacute;tfontoss&aacute;g&uacute; szerep&uuml;k miatt az &uacute;n. &bdquo;tizenkettes&rdquo; s&iacute;ita ir&aacute;nyzat h&iacute;veinek egyik neve im&aacute;m&iacute;, az ir&aacute;nyzat&eacute; im&aacute;m&iacute;jja. A s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;te a szunnita kalif&aacute;tus.\" class=\"encyclopedia\">imam&aacute;tus<\/a>). A t&ouml;bbs&eacute;gi, &uacute;n. &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/tizenkettes\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;g&aacute;nak legnagyobb l&eacute;leksz&aacute;m&uacute; ir&aacute;nyzata. A s&iacute;it&aacute;k kb. 85%-a &bdquo;tizenkettes&rdquo;, egyes orsz&aacute;gokban a lakoss&aacute;g nagy r&eacute;sze (Ir&aacute;n 90%-a, Azerbajdzs&aacute;n 85%-a, Bahrain 70%-a, Irak &eacute;s Libanon 65%-a). A &bdquo;tizenkettes&rdquo; [iszn&aacute; asar&iacute;jja] n&eacute;v onnan ered, hogy ez az ir&aacute;nyzat az Alit&oacute;l sz&aacute;m&iacute;tva tizenk&eacute;t im&aacute;mot ismer el. A t&ouml;bbi s&iacute;ita ir&aacute;nyzat &ouml;t vagy h&eacute;t im&aacute;mot, az&eacute;rt&hellip;\" class=\"encyclopedia\">tizenkettes<\/a>&rdquo; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> &aacute;g a &bdquo;h&aacute;zn&eacute;p&rdquo; szenved&eacute;seinek &eacute;s m&aacute;rt&iacute;roms&aacute;g&aacute;nak saj&aacute;tos engesztel&#337; funkci&oacute;t is tulajdon&iacute;t.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Arabul \u201ea h\u00e1zn\u00e9p\u201d vagy \u201ea csal\u00e1d\u201d \u2013 Az ahl jelent\u00e9se \u201en\u00e9p\u201d vagy \u201eemberek\u201d, a bajt jelent\u00e9se \u201elakhely\u201d vagy \u201eh\u00e1z\u201d. \u2013 A Kor\u00e1nban a fogalom el\u0151sz\u00f6r Allah k\u00fcld\u00f6tteinek csal\u00e1dj\u00e1ra vonatkozott, p\u00e9ld\u00e1ul Mohamed csal\u00e1dtagjaira, a k\u00e9s\u0151bbi szunnita hagyom\u00e1nyban azonban az eg\u00e9sz kl\u00e1nj\u00e1ra, a \u201ehasimit\u00e1k\u201d-ra [ban\u00fa hasim]. Az iszl\u00e1m s\u00edita \u00e1ga a \u201eh\u00e1zn\u00e9p\u201d kor\u00e1ni fogalm\u00e1t Mohamedre, Fatima nev\u0171 &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-4006","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/4006","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/4006\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11125,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/4006\/revisions\/11125"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=4006"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=4006"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}