{"id":8875,"date":"2022-07-06T21:43:06","date_gmt":"2022-07-06T19:43:06","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/progressziv-biblicizmus\/"},"modified":"2022-09-04T11:15:11","modified_gmt":"2022-09-04T09:15:11","slug":"progressziv-biblicizmus","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/progressziv-biblicizmus\/","title":{"rendered":"progressz\u00edv biblicizmus"},"content":{"rendered":"<p>Teol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai elv, amely a 19. sz. eleji, amerikai, m&aacute;sodik nagy &eacute;bred&eacute;s (Second Great Awakening) ut&aacute;ni, a felekezeti vit&aacute;kb&oacute;l ki&aacute;br&aacute;ndul&oacute; restaur&aacute;ci&oacute;s mozgalom (Restoration Movement) saj&aacute;tja volt. Tan&iacute;t&oacute;i szerint &bdquo;a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/biblia\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g biblion = &bdquo;k&ouml;nyv&rdquo; sz&oacute; t&ouml;bbes sz&aacute;m&uacute; alakj&aacute;b&oacute;l: biblia = &bdquo;k&ouml;nyvek&rdquo; &ndash; Az izraelita &eacute;s a kereszt&eacute;ny vall&aacute;s szent&iacute;r&aacute;sainak egyik gy&#369;jt&#337;neve. Izraelita &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a h&eacute;ber Biblia&rdquo; az &uacute;n. Tanakh. Kereszt&eacute;ny &eacute;rtelemben v&eacute;ve &bdquo;a Biblia&rdquo; a Tanakh \/ &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g &eacute;s az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;g egy&uuml;tt. A h&eacute;ber Tanakh &eacute;s a protest&aacute;ns &Oacute;sz&ouml;vets&eacute;g tartalma azonos (csak az&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Biblia<\/a> a hitvall&aacute;s&rdquo;, ez&eacute;rt a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/protestans\/\" target=\"_self\" title=\"Az &uacute;n. protestantizmus h&iacute;ve, ilyen jelleg&#369;, illetve ilyen k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g, teol&oacute;gia, lelkis&eacute;g stb. A latin protestatio = &bdquo;k&uuml;l&ouml;nv&eacute;lem&eacute;ny&rdquo; jogi kifejez&eacute;sb&#337;l.&nbsp; A reform&aacute;ci&oacute; idej&eacute;n, az 1529-es speyeri birodalmi gy&#369;l&eacute;sen V. K&aacute;roly n&eacute;met-r&oacute;mai cs&aacute;sz&aacute;r meger&#337;s&iacute;tette az 1521-es wormsi ediktum reform&aacute;ci&oacute;-ellenes rendelkez&eacute;seit. Ez ellen &bdquo;protest&aacute;ltak&rdquo;, azaz tiltakoztak beadv&aacute;nyukkal az evang&eacute;likus hit&#369; fejedelmek &eacute;s birodalmi v&aacute;rosok k&eacute;pvisel&#337;i.&nbsp; A &bdquo;protest&aacute;ns&rdquo; kifejez&eacute;st&hellip;\" class=\"encyclopedia\">protest&aacute;ns<\/a> &eacute;s az egyetemes hitvall&aacute;sokat &ndash; hivatkoz&aacute;si alapk&eacute;nt vagy ak&aacute;r tartalmilag is &ndash; elvetett&eacute;k. &Uacute;gy v&eacute;lt&eacute;k, feladatuk a bibliai &bdquo;elfeledett&rdquo; igazs&aacute;gainak &bdquo;&uacute;jrafelfedez&eacute;se&rdquo; vagy &bdquo;vissza&aacute;ll&iacute;t&aacute;sa&rdquo;.<\/p>\n<p>Ez volt a kiindul&oacute; pont a 18. sz. v&eacute;gi Christian Connexion, a 19. sz. eleji restaur&aacute;ci&oacute;s mozgalom (Churches of Christ, Christian Churches stb.), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormon-2\/\" target=\"_self\" title=\"A &bdquo;mormon&rdquo; megjel&ouml;l&eacute;s ragadv&aacute;nyn&eacute;v, amely az Utols&oacute; Napi Szentek &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; (MK) c&iacute;m&#369; szent&iacute;r&aacute;s&aacute;nak egyik szerepl&#337;j&eacute;re vezethet&#337; vissza: Mormon fia, nefita pr&oacute;f&eacute;ta, a &bdquo;Mormon szavai&rdquo;&nbsp;&eacute;s &bdquo;Mormon k&ouml;nyve&rdquo; &iacute;r&oacute;ja volt. Amikor Joseph Smith Jr. kiadta a MK-t, annak c&iacute;m&eacute;t &eacute;s alc&iacute;m&eacute;t f&eacute;lre&eacute;rtve (The Book of Mormon: An Account Written by the Hand of Mormon upon Plates&hellip;\" class=\"encyclopedia\">mormon<\/a> vall&aacute;s (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/utolso-napi-szentek\/\" target=\"_self\" title=\"Az Utols&oacute; Napi Szentek J&eacute;zus Krisztus Egyh&aacute;za tagjai, r&eacute;gi, k&ouml;zismert nev&eacute;n a mormon vall&aacute;s h&iacute;vei. 2018 &oacute;ta ker&uuml;lik a &bdquo;mormon&rdquo; &ouml;nmegjel&ouml;l&eacute;st, ink&aacute;bb &bdquo;a Szentek&rdquo; &eacute;s a &bdquo;kereszt&eacute;ny&rdquo; kifejez&eacute;st haszn&aacute;lj&aacute;k. &ndash; A vall&aacute;s nev&eacute;nek magyar ford&iacute;t&aacute;si probl&eacute;m&aacute;it illet&#337;en ld. Utols&oacute; Napok Szentjei\" class=\"encyclopedia\">Utols&oacute; Napi Szentek<\/a>), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/millerita\/\" target=\"_self\" title=\"A millerita mozgalomhoz tartoz&oacute; felekezet, lelkis&eacute;g, egy&eacute;n, kiadv&aacute;ny stb. &ndash;&nbsp;Ld. millerizmus, adventizmus\" class=\"encyclopedia\">millerita<\/a> mozgalom &eacute;s a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/hetednapi\/\" target=\"_self\" title=\"Az angol seventh-day, azaz &bdquo;hetedik nap(i)&rdquo; kifejez&eacute;s ford&iacute;t&aacute;sa, a k&eacute;t sz&oacute; &ouml;sszevon&aacute;s&aacute;val. Ld. szombat, szombatos, adventista\" class=\"encyclopedia\">hetednapi<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/adventizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A kereszt&eacute;ny h&aacute;tter&#369;, de az &ouml;kumenikus k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gen k&iacute;v&uuml;l &aacute;ll&oacute;, &uacute;n. adventista felekezetek teol&oacute;giai rendszere &eacute;s lelkis&eacute;gi saj&aacute;ts&aacute;ga. A n&aacute;lunk legismertebb, &uacute;n. hetednapi adventizmus f&#337; &eacute;p&iacute;t&#337;elemei a 19. sz-i amerikai restaur&aacute;ci&oacute;s mozgalom &aacute;ltal propag&aacute;lt progressz&iacute;v biblicizmus (&bdquo;jelenval&oacute; igazs&aacute;g&rdquo;), William Miller millenarista mozgalma (ld. millerizmus), Joseph Bates &eacute;s a hetednapi baptizmus (&bdquo;szombat igazs&aacute;ga&rdquo;), Hiram Edson l&aacute;tom&aacute;sa (&bdquo;vizsg&aacute;lati&hellip;\" class=\"encyclopedia\">adventizmus<\/a>, illetve a 19-20. sz-i <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jehovizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A kereszt&eacute;ny h&aacute;tter&#369;, de az &ouml;kumenikus k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gen k&iacute;v&uuml;l &aacute;ll&oacute; Jehova Tan&uacute;i teol&oacute;giai rendszere &eacute;s lelkis&eacute;gi saj&aacute;ts&aacute;ga. Alapjait az amerikai Charles T. Russell &eacute;s Josepf F. Rutherford fektette le, illetve Jehova Tan&uacute;i terjesztik (ld. &#336;rtorony T&aacute;rsulat). F&#337; teol&oacute;giai saj&aacute;ts&aacute;ga a 4. sz-i ari&aacute;nus eretneks&eacute;g modern form&aacute;ja: Isten egyetlen szem&eacute;ly (nem H&aacute;roms&aacute;g), &eacute;s a neve &bdquo;Jehova&rdquo;; Isten&hellip;\" class=\"encyclopedia\">jehovizmus<\/a> &eacute;s armstrongizmus sz&aacute;m&aacute;ra is. A &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jelenvalo-igazsag\/\" target=\"_self\" title=\"Az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben a 2Pt 1:12 v&eacute;g&eacute;n olvashat&oacute; kifejez&eacute;s [en t&eacute; parusz&eacute; al&eacute;theia] r&eacute;gi angol &eacute;s magyar ford&iacute;t&aacute;sokban mint &bdquo;presenth truth&rdquo; (KJV) vagy &bdquo;jelenval&oacute; igazs&aacute;g&rdquo; (KB 1908) olvashat&oacute;. A g&ouml;r&ouml;g par&uacute;sz&eacute; jelent&eacute;se itt ugyan egyszer&#369;en &bdquo;a meglev&#337;&rdquo; igazs&aacute;g, de egyes 19. sz-i amerikai mozgalmak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;ben &bdquo;az aktu&aacute;lis&rdquo; igazs&aacute;g lett: egyik felismer&eacute;sr&#337;l a m&aacute;sikra jut&oacute; &bdquo;halad&oacute; meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">jelenval&oacute; igazs&aacute;g<\/a>&rdquo; elv&eacute;t vall&oacute;k azonban mind m&aacute;st v&eacute;ltek felfedezni: hitvall&oacute; bemer&iacute;t&eacute;s, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szombat\/\" target=\"_self\" title=\"Az izraelita vall&aacute;s fontos hit&eacute;leti eleme a szombatnapi &bdquo;nyugalom&rdquo; [sabb&aacute;t], amelyen megeml&eacute;keznek egyr&eacute;szt arr&oacute;l, hogy Isten megteremtette a vil&aacute;got, majd &bdquo;megpihent&rdquo; [s&aacute;bat] (1M&oacute;z 1-2), m&aacute;sr&eacute;szt arr&oacute;l, hogy kiszabad&iacute;totta Izraelt az egyiptomi rabs&aacute;gb&oacute;l (5M&oacute;z 5:12-15). Az izraelita napt&aacute;rban a szombat a teremt&eacute;s het&eacute;nek, &iacute;gy a h&eacute;tnek az utols&oacute;, hetedik napja, a mi vas&aacute;rnapunk pedig a h&eacute;t&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szombat<\/a>-tart&aacute;s, l&eacute;lek haland&oacute;s&aacute;ga, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szentelyszolgalat\/\" target=\"_self\" title=\"Ld. vizsg&aacute;lati &iacute;t&eacute;let\" class=\"encyclopedia\">szent&eacute;lyszolg&aacute;lat<\/a>, bor helyett must, &uacute;rvacsorai l&aacute;bmos&aacute;s, &uacute;j kinyilatkoztat&aacute;sok, piramidol&oacute;gia, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jehovizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A kereszt&eacute;ny h&aacute;tter&#369;, de az &ouml;kumenikus k&ouml;z&ouml;ss&eacute;gen k&iacute;v&uuml;l &aacute;ll&oacute; Jehova Tan&uacute;i teol&oacute;giai rendszere &eacute;s lelkis&eacute;gi saj&aacute;ts&aacute;ga. Alapjait az amerikai Charles T. Russell &eacute;s Josepf F. Rutherford fektette le, illetve Jehova Tan&uacute;i terjesztik (ld. &#336;rtorony T&aacute;rsulat). F&#337; teol&oacute;giai saj&aacute;ts&aacute;ga a 4. sz-i ari&aacute;nus eretneks&eacute;g modern form&aacute;ja: Isten egyetlen szem&eacute;ly (nem H&aacute;roms&aacute;g), &eacute;s a neve &bdquo;Jehova&rdquo;; Isten&hellip;\" class=\"encyclopedia\">jehovizmus<\/a>, brit-izraelitizmus stb.<\/p>\n<p>V&ouml;. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/biblicizmus\/\" target=\"_self\" title=\"A g&ouml;r&ouml;g biblia = &bdquo;k&ouml;nyvek&rdquo; sz&oacute;b&oacute;l &ndash; Teol&oacute;giai &eacute;s hermeneutikai &aacute;ll&aacute;sfoglal&aacute;s, amely a Biblia &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;ben a Bibli&aacute;t (1) nem a v&eacute;gs&#337;, hanem az egyetlen tekint&eacute;lynek tekinti, (2) felt&eacute;telezi a sz&ouml;veg &bdquo;&ouml;nmag&aacute;t magyar&aacute;z&oacute;&rdquo; volt&aacute;t &eacute;s &bdquo;nyilv&aacute;nval&oacute;&rdquo;, azaz t&ouml;bbnyire sz&oacute; szerint vett jelent&eacute;s&eacute;t, illetve (3) sz&uuml;ks&eacute;gtelennek tart minden &bdquo;Bibli&aacute;n k&iacute;v&uuml;li&rdquo; adatot &eacute;s szempontot (hitvall&aacute;sok, teol&oacute;gia &eacute;s bibliatudom&aacute;nyok).&hellip;\" class=\"encyclopedia\">biblicizmus<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/jelenvalo-igazsag\/\" target=\"_self\" title=\"Az &Uacute;jsz&ouml;vets&eacute;gben a 2Pt 1:12 v&eacute;g&eacute;n olvashat&oacute; kifejez&eacute;s [en t&eacute; parusz&eacute; al&eacute;theia] r&eacute;gi angol &eacute;s magyar ford&iacute;t&aacute;sokban mint &bdquo;presenth truth&rdquo; (KJV) vagy &bdquo;jelenval&oacute; igazs&aacute;g&rdquo; (KB 1908) olvashat&oacute;. A g&ouml;r&ouml;g par&uacute;sz&eacute; jelent&eacute;se itt ugyan egyszer&#369;en &bdquo;a meglev&#337;&rdquo; igazs&aacute;g, de egyes 19. sz-i amerikai mozgalmak &eacute;rtelmez&eacute;s&eacute;ben &bdquo;az aktu&aacute;lis&rdquo; igazs&aacute;g lett: egyik felismer&eacute;sr&#337;l a m&aacute;sikra jut&oacute; &bdquo;halad&oacute; meg&eacute;rt&eacute;s&rdquo;,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">jelenval&oacute; igazs&aacute;g<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/novekvo-vilagossag\/\" target=\"_self\" title=\"A bibliai P&eacute;ld 4:18 sz&ouml;veg&eacute;nek (&bdquo;Az igazak &ouml;sv&eacute;nye olyan, mint a felragyog&oacute; vil&aacute;goss&aacute;g, amely egyre vil&aacute;gosabb lesz d&eacute;lig&rdquo; R&Uacute;F) r&eacute;gebbi ford&iacute;t&aacute;si v&aacute;ltozatait (tov&aacute;bb halad&oacute; \/ er&#337;s&ouml;d&#337; \/ n&ouml;vekv&#337; vil&aacute;goss&aacute;g vagy f&eacute;ny) az adventista felekezetek &eacute;s f&#337;leg Jehova Tan&uacute;i bibliai elvk&eacute;nt alkalmazz&aacute;k tanbeli v&aacute;ltoz&aacute;saik igazol&aacute;s&aacute;ra. MEGJEGYZ&Eacute;S: A P&eacute;ld 4:18 nem tanbeli v&aacute;ltoztat&aacute;sokra felhatalmaz&oacute; elvet fogalmaz meg,&hellip;\" class=\"encyclopedia\">n&ouml;vekv&#337; vil&aacute;goss&aacute;g<\/a>, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/uj-vilagossag\/\" target=\"_self\" title=\"Az &uacute;n. progressz&iacute;v biblicizmus v&aacute;ltozata Jehova Tan&uacute;i sz&oacute;haszn&aacute;lat&aacute;ban. A &bdquo;n&ouml;vekv&#337; vil&aacute;goss&aacute;g&rdquo; (P&eacute;ld 4:18) &eacute;s a &bdquo;jelenval&oacute; igazs&aacute;g&rdquo; (2Pt 1:12) elv&eacute;t a vitorl&aacute;z&aacute;sb&oacute;l k&ouml;lcs&ouml;nz&ouml;tt &bdquo;lav&iacute;roz&aacute;s&rdquo; k&eacute;p&eacute;vel egy&uuml;tt arra haszn&aacute;lja, hogy az &#336;rtorony T&aacute;rsulat tanbeli v&aacute;ltoz&aacute;sait (&uacute;j&iacute;t&aacute;sok, visszavon&aacute;sok) &bdquo;biblikusan&rdquo; igazolja, &eacute;s &uacute;j vil&aacute;goss&aacute;gk&eacute;nt mutathassa be.\" class=\"encyclopedia\">&uacute;j vil&aacute;goss&aacute;g<\/a><\/p>\n<p>MEGJEGYZ&Eacute;S: A bibliai sz&ouml;veg f&eacute;lre&eacute;rt&eacute;se &eacute;s az elv k&ouml;vetkezetes alkalmaz&aacute;sa egyfel&#337;l ki&uacute;jul&oacute; vit&aacute;k, szakad&aacute;sok &eacute;s szekt&aacute;k sor&aacute;hoz vezetett, m&aacute;sfel&#337;l el&#337;bb-ut&oacute;bb mind r&aacute;k&eacute;nyszer&uuml;ltek saj&aacute;t hitvall&aacute;s megfogalmaz&aacute;s&aacute;ra.<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Teol\u00f3giai \u00e9s hermeneutikai elv, amely a 19. sz. eleji, amerikai, m\u00e1sodik nagy \u00e9bred\u00e9s (Second Great Awakening) ut\u00e1ni, a felekezeti vit\u00e1kb\u00f3l ki\u00e1br\u00e1ndul\u00f3 restaur\u00e1ci\u00f3s mozgalom (Restoration Movement) saj\u00e1tja volt. Tan\u00edt\u00f3i szerint \u201ea Biblia a hitvall\u00e1s\u201d, ez\u00e9rt a protest\u00e1ns \u00e9s az egyetemes hitvall\u00e1sokat \u2013 hivatkoz\u00e1si alapk\u00e9nt vagy ak\u00e1r tartalmilag is \u2013 elvetett\u00e9k. \u00dagy v\u00e9lt\u00e9k, feladatuk a bibliai \u201eelfeledett\u201d &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-8875","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8875","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8875\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":13130,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8875\/revisions\/13130"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8875"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=8875"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}