{"id":8972,"date":"2022-07-06T21:43:10","date_gmt":"2022-07-06T19:43:10","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormonizmus\/"},"modified":"2023-01-02T10:37:22","modified_gmt":"2023-01-02T09:37:22","slug":"mormonizmus","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mormonizmus\/","title":{"rendered":"mormonizmus"},"content":{"rendered":"

Az Utolsó Napi Szentek Jézus Krisztus Egyháza<\/a> – ismertebb nevén a mormon<\/a> vallás – teológiai rendszere és lelkiségi sajátsága. Az egyház a 19. sz-i Amerikában, a nemzetek korában és restaurációs vallási mozgalmak idején született, így egyszerre igyekezett betölteni „az amerikai mítosz” társadalmi igényét, illetve a felekezeti megosztottság helyett „az ősegyházi egység visszaállítása” iránti igényt.<\/p>\n

A mormon<\/a> vallás önértékelése azon a meggyőződésen alapul, hogy Krisztus Egyháza (1) az apostoli kort követő „hitehagyás” (aposztázia) után gyakorlatilag megszűnt, és hogy (2) Joseph Smith Jr.<\/a> által 1830-ban lett „visszaállítva”. A „visszaállítás” valójában új, sajátosan mormon<\/a> vallási elemek megjelenése: egy sor „Szent Templom<\/a>” felépítése, a mormon<\/a> „papság” és felhatalmazása, az „ároni papság<\/a>” és a „melkisédeki papság<\/a>” eltérő szolgálatai, az élőkért és a „halottak szabadulása<\/a>” érdekében végzett „templomi munka<\/a>”, a poligámia<\/a> bevezetése (majd szüneteltetése) és az „örökkévaló házasság<\/a>” szövetsége.<\/p>\n

Teológiai szempontból – a Szent Háromság elvi megvallása ellenére (ld. Hittételek<\/a> 1.) – a mormonok hite szerint rengeteg isten van, nemük van, szaporodnak, minden ember szó szerint a Mennyei Atya és a „Mennyei Anya<\/a>” gyermeke, aki a „halandóság előtti élet<\/a>”-ből a feledés fátylán át születik a földi életre, hogy eleget tegyen elhívásának, fejlődjön, és végül ő maga is istenné, istennővé váljon („felmagasztosulás<\/a>”). Minderről a Biblián kívüli mormon<\/a> szentírások tanítanak (ld. „Alapművek<\/a>”), amelyek Smith szerint ősi, amerikai (ld. „Mormon könyve<\/a>”) és ősi egyiptomi kinyilatkoztatások (ld. „Ábrahám könyve<\/a>”) fordításai, vagy a folyamatos kinyilatkoztatás révén Smith és későbbi egyházvezetők (ld. „Első Elnökség<\/a>”) által kapott modern kinyilatkoztatások (ld. „Tan és a szövetségek<\/a>”).<\/p>\n

A mormon<\/a> hitéleti sajátságok többsége bibliai és puritán örökség. Istentiszteletet vasárnap tartanak, amit „sabbat”-nak neveznek, mert hitük szerint Krisztussal a vasárnap vette át a szombat<\/a> helyét, illetve mert pihenőnapnak is számít. Hangsúlyos az egyéni felelősség, a tehetségfejlesztés, a tisztességes életvitel, a családcentrikusság (hétfői „családi este”), az erkölcsi tisztaság törvénye (nemi élet csak házasságon belül), a „Bölcsesség szava<\/a>” révén az egészséges és sportos életvitel támogatása, az otthoni élelmiszer-tartalékolás „minden esetre” (amit baj esetén kívülállókkal is megosztanak), az egyház szociális hálója segédegyletek révén (nincs mormon<\/a> munkanélküli), illetve a fiatalok iskoláztatásának támogatása egészen a diplomáig. Erős politikai, vallási és kulturális identitásuk és elszigeteltségük miatt az USA-ban szinte etnikumnak számítanak.<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: Az Utolsó Napi Szentek<\/a> keresztény hátterű<\/em> vallási közösség, de identitása, dogmatikai és etikai állásfoglalásai miatt nem kíván, és nem is lehet része a keresztény egyházak ökumenikus közösségének.<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Az Utols\u00f3 Napi Szentek J\u00e9zus Krisztus Egyh\u00e1za \u2013 ismertebb nev\u00e9n a mormon vall\u00e1s \u2013 teol\u00f3giai rendszere \u00e9s lelkis\u00e9gi saj\u00e1ts\u00e1ga. Az egyh\u00e1z a 19. sz-i Amerik\u00e1ban, a nemzetek kor\u00e1ban \u00e9s restaur\u00e1ci\u00f3s vall\u00e1si mozgalmak idej\u00e9n sz\u00fcletett, \u00edgy egyszerre igyekezett bet\u00f6lteni \u201eaz amerikai m\u00edtosz\u201d t\u00e1rsadalmi ig\u00e9ny\u00e9t, illetve a felekezeti megosztotts\u00e1g helyett \u201eaz \u0151segyh\u00e1zi egys\u00e9g vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1sa\u201d ir\u00e1nti ig\u00e9nyt. A …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-8972","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8972","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8972\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14989,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8972\/revisions\/14989"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8972"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=8972"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}