{"id":8977,"date":"2022-07-06T21:43:10","date_gmt":"2022-07-06T19:43:10","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent\/"},"modified":"2022-11-26T13:37:53","modified_gmt":"2022-11-26T12:37:53","slug":"szent","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szent\/","title":{"rendered":"szents\u00e9g"},"content":{"rendered":"

A latin sanctus<\/em> szóból – A szentség az izraelita és keresztény vallás sajátos teológiai alapfogalma. A „szent” [héber qadós<\/em>, görög hagiosz<\/em>] először is Isten tulajdonsága: ő „egészen más” (egyszerre csodálatos és félelmetes), ezért az „szent” vagy „megszentelt”, aki vagy ami Isten számára „elkülönített” (pl. hely, épület, időpont, időszak, tárgy, rítus, írás, jel, nép, ember).<\/p>\n

A Bibliában Isten kiválaszt egy népet, ezzel el is választja őket más népektől, de nem azért, mert eleve különbek lennének, hanem hogy mások számára mintává, áldássá váljanak (1Móz 12:2-3, Ézs 43:21 vö. Jn 15:16,19). Isten szentsége, egészen más volta így embert és világát megváltoztató erőként jelenik meg (3Móz 19:2, 1Pt 1:15-16). A Tanakh-ban egész Izrael (2Móz 19:5-6), az Újszövetségben is az egész egyház Isten „szent népe” vagy „szent nemzete” (2Pt 1:9-10), illetve minden Krisztus-hívő „szent”, és ennek megélése az életfeladata (Róm 6:19-22).<\/p>\n

Vö. szentté avatás<\/a>, a Szentek<\/a><\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A latin sanctus sz\u00f3b\u00f3l \u2013 A szents\u00e9g az izraelita \u00e9s kereszt\u00e9ny vall\u00e1s saj\u00e1tos teol\u00f3giai alapfogalma. A \u201eszent\u201d [h\u00e9ber qad\u00f3s, g\u00f6r\u00f6g hagiosz] el\u0151sz\u00f6r is Isten tulajdons\u00e1ga: \u0151 \u201eeg\u00e9szen m\u00e1s\u201d (egyszerre csod\u00e1latos \u00e9s f\u00e9lelmetes), ez\u00e9rt az \u201eszent\u201d vagy \u201emegszentelt\u201d, aki vagy ami Isten sz\u00e1m\u00e1ra \u201eelk\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u201d (pl. hely, \u00e9p\u00fclet, id\u0151pont, id\u0151szak, t\u00e1rgy, r\u00edtus, \u00edr\u00e1s, jel, n\u00e9p, ember). A …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-8977","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8977","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8977\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14930,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8977\/revisions\/14930"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8977"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=8977"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}