A keresztény egyház üldöztetésekkel teli első három évszázadában spontán módon alakult ki a vértanúk (mártírok) tisztelete. A középkorra azonban olyan hívőket kezdtek „szent”-nek nevezni, akiknek a vallásossága az átlag hívőkét valamilyen téren rendkívüli módon, illetve példaadóan meghaladta. A „szentek” neve bekerült az egyházi kalendáriumba, és földi életük, lelkiségük, szolgálatuk alapján az élet egy-egy területén speciális túlvilági közbenjáró, védelmező szerepet kaptak, ezért terjedt el a hozzájuk való imádság és a tőlük való segítségkérés.<\/p>\n
Mivel – az egyház általi – szentté avatásnak nincs bibliai alapja (ld. szentség<\/a>), ahol a „szent” fogalmát címként használták az egyházban, más és más feltételhez szabták. Végül a latin egyházban IV. Ince pápa 1243-ban kizárólagos pápai jogkörbe utalta a szentté avatást, 1588-ban V. Szixtusz pápa létrehozta a szentek<\/a> ügyeiben is illetékes Rítuskongregációt, 1625-ben pedig VIII. Orbán pápa meghatározta az eljárás részleteit. Mivel VI. Pál pápa a liturgikus ügyeket elvette a kongregációtól, 1988-ban II. János Pál pápa révén a hivatal neve Szenttéavatási Ügyek Kongregációja lett.<\/p>\n # A reformáció<\/a> a szentség<\/a> fenti értelmezését, a szentté avatás gyakorlatát, illetve az elhunyt és a mennyben élő szentek közbenjáró vagy védelmező szerepét elvetette. A protestáns<\/a> álláspont szerint, bár a segítségkérés nem azonos az imádattal, ami csak Istennek jár, segítséget is Istentől kell, és csak tőle lehet kérni.<\/p>\n A kereszt\u00e9ny egyh\u00e1z \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sekkel teli els\u0151 h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zad\u00e1ban spont\u00e1n m\u00f3don alakult ki a v\u00e9rtan\u00fak (m\u00e1rt\u00edrok) tisztelete. A k\u00f6z\u00e9pkorra azonban olyan h\u00edv\u0151ket kezdtek \u201eszent\u201d-nek nevezni, akiknek a vall\u00e1soss\u00e1ga az \u00e1tlag h\u00edv\u0151k\u00e9t valamilyen t\u00e9ren rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don, illetve p\u00e9ldaad\u00f3an meghaladta. A \u201eszentek\u201d neve beker\u00fclt az egyh\u00e1zi kalend\u00e1riumba, \u00e9s f\u00f6ldi \u00e9let\u00fck, lelkis\u00e9g\u00fck, szolg\u00e1latuk alapj\u00e1n az \u00e9let egy-egy ter\u00fclet\u00e9n speci\u00e1lis …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-8978","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8978","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8978\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14933,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/8978\/revisions\/14933"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=8978"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=8978"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"