{"id":9000,"date":"2022-07-06T21:43:11","date_gmt":"2022-07-06T19:43:11","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/templom\/"},"modified":"2022-08-12T17:14:03","modified_gmt":"2022-08-12T15:14:03","slug":"templom","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/templom\/","title":{"rendered":"templom"},"content":{"rendered":"

A latin templum<\/em> = „szent tér(ség) \/ hely \/ épület” szóból – A római vallás a kifejezést csak a római istenek szentélyeire használta, itt imádkoztak, áldoztak és jósoltak az augurok. A latin nyelvű keresztények csak lassan vették át és alkalmazták a szót a saját épületeikre, amelyek az oktatásnak és az istentiszteletnek adtak helyet.<\/p>\n

Az izraelita vallásban csak egy „templom” volt, a jeruzsálemi Szentély<\/a>. Az izraelita Szentély<\/a> az áldozati szertartások helye volt, de az épületben oktatás is folyt. A külső, udvari részen („népek udvarán”), ahol az áldozati állatokat meg lehetett venni, a nem zsidó származású, de izraelita hitre térő prozelita is megállhatott imádkozni, de nem mehetett beljebb. Jézus<\/a> „templomtisztítása” (Mt 21:12-13, Mk 11:15-17, Lk 19:45-46, Jn 2:13-17) is az udvar területén történt, nem magában a Szentélyben.<\/p>\n

# Az Utolsó Napi Szentek<\/a> szakrális épületei is a „Szent Templom<\/a>” nevet viselik, bár az ott végzett „templomi munka<\/a>” minden szempontból eltér a bibliai épület funkcióitól.<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A latin templum = \u201eszent t\u00e9r(s\u00e9g) \/ hely \/ \u00e9p\u00fclet\u201d sz\u00f3b\u00f3l \u2013 A r\u00f3mai vall\u00e1s a kifejez\u00e9st csak a r\u00f3mai istenek szent\u00e9lyeire haszn\u00e1lta, itt im\u00e1dkoztak, \u00e1ldoztak \u00e9s j\u00f3soltak az augurok. A latin nyelv\u0171 kereszt\u00e9nyek csak lassan vett\u00e9k \u00e1t \u00e9s alkalmazt\u00e1k a sz\u00f3t a saj\u00e1t \u00e9p\u00fcleteikre, amelyek az oktat\u00e1snak \u00e9s az istentiszteletnek adtak helyet. Az izraelita …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-9000","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9000","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9000\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12149,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9000\/revisions\/12149"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9000"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=9000"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}