{"id":9146,"date":"2022-07-06T21:43:15","date_gmt":"2022-07-06T19:43:15","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ali\/"},"modified":"2022-08-05T15:20:49","modified_gmt":"2022-08-05T13:20:49","slug":"ali","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/ali\/","title":{"rendered":"Al\u00ed"},"content":{"rendered":"<p>Al&iacute; ibn Ab&iacute; T&aacute;lib (kb. 600-661) &ndash; A <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/szunnita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul szunn&iacute; &ndash; Az iszl&aacute;m legnagyobb &aacute;ga, amelybe a muszlimok kb. 85%-a tartozik (a m&aacute;sik k&eacute;t &aacute;g a s&iacute;ita &eacute;s az ib&aacute;d&iacute;). A n&eacute;v vsz. &bdquo;a pr&oacute;f&eacute;ta hagyom&aacute;nya&rdquo; [szunnat an-nab&iacute;], illetve &bdquo;a hagyom&aacute;ny n&eacute;pe&rdquo; [ahl asz-szunna] kifejez&eacute;sb&#337;l ered, amely a 7-8. muszlim polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;kt&oacute;l kezdve a s&iacute;it&aacute;kkal, kh&aacute;ridzsit&aacute;kkal &eacute;s m&aacute;sokkal szembeni t&ouml;bbs&eacute;gi identit&aacute;st jel&ouml;lte. Mohamed fi&uacute;&hellip;\" class=\"encyclopedia\">szunnita<\/a> ir&aacute;nyzat negyedik kalif&aacute;ja (656-661), a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> ir&aacute;nyzatok szerint az els&#337; igaz <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kalifa-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&oacute;d&rdquo; vagy &bdquo;helyettes&rdquo; [khal&iacute;fa, t.sz. khulaf&aacute;] &ndash; Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, ez volt a szunnita-s&iacute;ita szakad&aacute;s kiv&aacute;lt&oacute; oka, illetve a szunnita kalif&aacute;tus &eacute;s a s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;t&eacute;nek forr&aacute;sa. A muszlimok t&ouml;bbs&eacute;ge &uacute;gy l&aacute;tta, hogy az ut&oacute;dl&aacute;st [khil&aacute;fa] nem a h&aacute;zn&eacute;pen bel&uuml;li [ahl al-bajt] &ouml;r&ouml;kl&eacute;ssel kell megoldani, hanem alkalmas&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kalifa<\/a>. Mekkai qurajsita volt, <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> unoka&ouml;ccse &eacute;s &ndash; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/fatima\/\" target=\"_self\" title=\"F&aacute;tima bint Muhammad (605\/15-632), Mohamed els&#337; h&aacute;zass&aacute;g&aacute;b&oacute;l, Khad&iacute;dzs&aacute;t&oacute;l sz&uuml;letett l&aacute;nya (s&iacute;it&aacute;k szerint az egyetlen k&ouml;z&ouml;s gyermek&uuml;k). Mohamed unokatestv&eacute;r&eacute;nek, Al&iacute;nak volt a feles&eacute;ge, k&eacute;t l&aacute;nyuk &eacute;s k&eacute;t fiuk sz&uuml;letett (Haszan &eacute;s Huszajn). Fatima is megkapta &bdquo;a h&iacute;v&#337;k anyja&rdquo; [umm al-mumin&iacute;n] c&iacute;met, mint Mohamed feles&eacute;gei. Mohamed utols&oacute; &eacute;l&#337; gyermekek&eacute;nt csak k&eacute;t h&oacute;nappal &eacute;lte t&uacute;l &eacute;desapj&aacute;t. A s&iacute;it&aacute;k&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Fatima<\/a> r&eacute;v&eacute;n &ndash; veje. A hagyom&aacute;ny szerint eleve a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kaba\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;kocka&rdquo; &ndash; Ar&aacute;bi&aacute;ban a mekkai szent&eacute;ly, a kocka [kaaba] alak&uacute;, kb. 11 m sz&eacute;les, 12 m magas, fekete-arany selyemlepellel letakart &eacute;p&iacute;tm&eacute;ny neve, &bdquo;Allah H&aacute;z&aacute;t&rdquo; [Bajt All&aacute;h] az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint m&eacute;g Ibrahim &eacute;s Iszmail (a bibliai &Aacute;brah&aacute;m &eacute;s Ismael) &eacute;p&iacute;tette fel, majd a pog&aacute;ny arabok 360 b&aacute;lv&aacute;nyt tartottak benne. Amikor Mohamed legy&#337;zte a pog&aacute;ny&hellip;\" class=\"encyclopedia\">K&aacute;ba<\/a> &eacute;p&uuml;let&eacute;ben sz&uuml;letett, &eacute;s kb. 10 &eacute;vesen <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> egyik els&#337; k&ouml;vet&#337;je lett. Amikor <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> elmenek&uuml;lt Mekk&aacute;b&oacute;l, Al&iacute; fek&uuml;dt az &aacute;gy&aacute;ba, de az orgyilkosok &#337;t nem b&aacute;ntott&aacute;k. Szerepe volt <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mekka\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul Makka, v&aacute;rosn&eacute;v, az iszl&aacute;m h&aacute;rom szent v&aacute;ros&aacute;nak egyike (v&ouml;. Medina &eacute;s Jeruzs&aacute;lem), ui. Mohamed sz&uuml;l&#337;v&aacute;rosa az ar&aacute;biai sivatagban, a ma Sza&uacute;d-Ar&aacute;bi&aacute;ban. B&aacute;r a v&aacute;rosr&oacute;l az iszl&aacute;m el&#337;tti korb&oacute;l nincs adat, az iszl&aacute;m hagyom&aacute;ny szerint a 7. sz&aacute;zad el&#337;tt a t&ouml;mj&eacute;n &uacute;ton tranzitv&aacute;ros volt, illetve id&#337;szakos zar&aacute;ndokhely a K&aacute;ba szent&eacute;ly k&ouml;r&uuml;l, Ramad&aacute;n h&oacute;napban. Mekka Mohamed&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mekka<\/a> v&eacute;rtelen elfoglal&aacute;s&aacute;ban (628) &eacute;s &#337; &iacute;rta le a b&eacute;keszerz&#337;d&eacute;st. Az els&#337; id&#337;kben h&iacute;resen b&aacute;tor harcos volt, k&ouml;zismert volt k&eacute;t&aacute;g&uacute; kardj&aacute;r&oacute;l (Zulfik&aacute;r).<\/p>\n<p>Szerinte <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> &#337;t jel&ouml;lte ki ut&oacute;dj&aacute;nak, ez&eacute;rt <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> hal&aacute;la ut&aacute;n a a h&aacute;rom kalif&aacute;nak csak nyom&aacute;sra tett h&#369;s&eacute;gesk&uuml;t, a csat&aacute;kt&oacute;l &eacute;s a politikai &eacute;lett&#337;l t&aacute;vol tartotta mag&aacute;t, b&aacute;r vall&aacute;si k&eacute;rd&eacute;sekben a kalif&aacute;k kik&eacute;rt&eacute;k a tan&aacute;cs&aacute;t. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/oszman\/\" target=\"_self\" title=\"Oszm&aacute;n, azaz Uszm&aacute;n ibn Aff&aacute;n (573\/576-656), a szunnita iszl&aacute;mban a Mohamed ut&aacute;ni harmadik kalifa (644-656). Mekkai qurajsita volt, aki m&eacute;g 611-ben lett Mohamed k&ouml;vet&#337;je Ab&uacute; Bakr hat&aacute;s&aacute;ra. Mohamed unokatestv&eacute;re, illetve veje is volt. A t&ouml;bbi kalif&aacute;hoz k&eacute;pest nem volt er&#337;teljes szem&eacute;lyis&eacute;g. Kb. 70 &eacute;vesen vette &aacute;t a kalif&aacute;tust, &eacute;s folytatta a vall&aacute;si &eacute;s birodalmi k&ouml;zigazgat&aacute;s&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Oszm&aacute;n<\/a> hal&aacute;la ut&aacute;n a medinaiak kalif&aacute;nak ki&aacute;ltott&aacute;k ki, de sokan csal&oacute;dtak benne, mert b&aacute;r vall&aacute;soss&aacute;g&aacute;t mindenki elismerte, nem volt politikus alkat. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/oszman\/\" target=\"_self\" title=\"Oszm&aacute;n, azaz Uszm&aacute;n ibn Aff&aacute;n (573\/576-656), a szunnita iszl&aacute;mban a Mohamed ut&aacute;ni harmadik kalifa (644-656). Mekkai qurajsita volt, aki m&eacute;g 611-ben lett Mohamed k&ouml;vet&#337;je Ab&uacute; Bakr hat&aacute;s&aacute;ra. Mohamed unokatestv&eacute;re, illetve veje is volt. A t&ouml;bbi kalif&aacute;hoz k&eacute;pest nem volt er&#337;teljes szem&eacute;lyis&eacute;g. Kb. 70 &eacute;vesen vette &aacute;t a kalif&aacute;tust, &eacute;s folytatta a vall&aacute;si &eacute;s birodalmi k&ouml;zigazgat&aacute;s&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Oszm&aacute;n<\/a> rendelkez&eacute;seit visszavonta, &uacute;j korm&aacute;nyz&oacute;kat nevezett ki, t&ouml;rzsi &uacute;jraszervez&#337;d&eacute;st ind&iacute;tott el, &eacute;s a f&#337;v&aacute;rost &aacute;thelyezte K&uacute;f&aacute;ba. Politikai ellenfele lett <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/mohamed\/\" target=\"_self\" title=\"Muhammad ibn Abdullah (kb. 570-632). Arab keresked&#337;, majd vall&aacute;si, politikai, katonai vezet&#337;, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja. Nev&eacute;nek jelent&eacute;se &bdquo;dics&eacute;retre m&eacute;lt&oacute;&rdquo;. A mai Sza&uacute;d-Ar&aacute;bia ter&uuml;let&eacute;n, Mekk&aacute;ban sz&uuml;letett, egy anyagi szempontb&oacute;l jelent&eacute;ktelen kl&aacute;n tagjak&eacute;nt. &Eacute;desapj&aacute;t (Abdullah, azaz &bdquo;Allah szolg&aacute;ja&rdquo;) m&eacute;g sz&uuml;let&eacute;se el&#337;tt vesztette el, &eacute;desanyj&aacute;t (Amina) hat&eacute;vesen, &iacute;gy anyai nagyb&aacute;tyja, Ab&uacute; T&aacute;lib nevelte. Az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja kb. 40&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Mohamed<\/a> l&aacute;nya, Aisa, illetve az Omajj&aacute;d kl&aacute;n vezet&#337;je, Mu&aacute;v&iacute;ja. Ki is t&ouml;rt az els&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/muszlim\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;aki al&aacute;veti mag&aacute;t&rdquo; (Allah akarat&aacute;nak), &bdquo;aki megb&eacute;k&eacute;l&rdquo; (Allah akarat&aacute;val) [n&#337;n. muszlima, t.sz. muszlim&uacute;n] &ndash; Az iszl&aacute;m h&iacute;veinek leggyakoribb &ouml;nmegnevez&eacute;se. Az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni ig&eacute;b&#337;l. A &bdquo;muszlim&rdquo; magyarul is k&ouml;nnyen kiejthet&#337; &eacute;s elterjedt sz&oacute;. A &bdquo;muzulm&aacute;n&rdquo; v&aacute;ltozat &ndash; a t&ouml;r&ouml;k m&uuml;sz&uuml;lm&eacute;n nyom&aacute;n &ndash; elfogadhat&oacute;, a n&eacute;metes &bdquo;mozlim&rdquo; az akad&eacute;miai aj&aacute;nl&aacute;s ellen&eacute;re sincs&hellip;\" class=\"encyclopedia\">muszlim<\/a> polg&aacute;rh&aacute;bor&uacute;, amelynek eredm&eacute;nye v&eacute;gs&#337; politikai szakad&aacute;s lett szunnit&aacute;k &eacute;s s&iacute;it&aacute;k (<em>s&iacute;at Al&iacute;<\/em>, azaz &bdquo;Al&iacute; p&aacute;rtja&rdquo;) k&ouml;z&ouml;tt, illetve Al&iacute; meggyilkol&aacute;s&aacute;hoz, az Omajj&aacute;d kl&aacute;n dinasztikus uralm&aacute;hoz (661-750, Andal&uacute;zi&aacute;ban 756-1031).<\/p>\n<p>Az <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/iszlam\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;megb&eacute;k&eacute;l&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;val vagy &bdquo;&ouml;nal&aacute;vet&eacute;s&rdquo; Allah akarat&aacute;nak &ndash;&nbsp;Az iszl&aacute;m vall&aacute;s &ouml;nmegnevez&eacute;se az aszlama = megb&eacute;k&eacute;lni, beh&oacute;dolni, &ouml;nmag&aacute;t al&aacute;vetni jelent&eacute;s&#369; ig&eacute;b&#337;l. Az iszl&aacute;m az i.sz. 7. sz. j&ouml;tt l&eacute;tre, alap&iacute;t&oacute;ja Mohamed (570-623), az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja, Allah k&uuml;ld&ouml;tte. Allah az &uuml;zeneteit a hetedik &eacute;gb&#337;l lek&uuml;ldte [nuzul] Dzsibr&iacute;l arkangyallal, hogy ledikt&aacute;lja Mohamednek, aki recit&aacute;lta &eacute;s h&iacute;veivel memoriz&aacute;lta&hellip;\" class=\"encyclopedia\">iszl&aacute;m<\/a> <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> &aacute;g&aacute;ban Al&iacute; nem csup&aacute;n az els&#337; <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/kalifa-2\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul &bdquo;ut&oacute;d&rdquo; vagy &bdquo;helyettes&rdquo; [khal&iacute;fa, t.sz. khulaf&aacute;] &ndash; Mohamed, az iszl&aacute;m pr&oacute;f&eacute;t&aacute;ja fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, ez volt a szunnita-s&iacute;ita szakad&aacute;s kiv&aacute;lt&oacute; oka, illetve a szunnita kalif&aacute;tus &eacute;s a s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;t&eacute;nek forr&aacute;sa. A muszlimok t&ouml;bbs&eacute;ge &uacute;gy l&aacute;tta, hogy az ut&oacute;dl&aacute;st [khil&aacute;fa] nem a h&aacute;zn&eacute;pen bel&uuml;li [ahl al-bajt] &ouml;r&ouml;kl&eacute;ssel kell megoldani, hanem alkalmas&hellip;\" class=\"encyclopedia\">kalifa<\/a> volt, hanem a pr&oacute;f&eacute;ta [<em>nab&iacute;<\/em>] Mohamedn&eacute;l is t&ouml;bb: &bdquo;<a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/allah\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;mban Isten szem&eacute;lyneve. Elterjedt n&eacute;zet szerint az All&aacute;h az arab al-il&aacute;h [&bdquo;az Isten&rdquo;] &ouml;sszeolvad&aacute;sa, de k&eacute;ts&eacute;ges, hogy a mekkai szent&eacute;ly 360 istene k&ouml;z&uuml;l az egyik neve &bdquo;azisten&rdquo; lett volna. M&aacute;s n&eacute;zet szerint a sz&iacute;r kereszt&eacute;nyek &aacute;ltal hirdetett All&aacute;h&aacute; (&bdquo;Isten&rdquo;) &aacute;tv&eacute;tele, ami megmagyar&aacute;zn&aacute;, hogy a mekkai istenek k&ouml;z&ouml;tt mi&eacute;rt csak Allahnak volt vil&aacute;gteremt&#337; funkci&oacute;ja: a&hellip;\" class=\"encyclopedia\">Allah<\/a> bar&aacute;tja&rdquo; [<em>val&iacute; All&aacute;h<\/em>]. Al&iacute; &eacute;letben maradt lesz&aacute;rmazottai lettek az im&aacute;mok, a <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/siita\/\" target=\"_self\" title=\"Arabul s&iacute;'&iacute;, a s&iacute;at Al&iacute;, azaz &bdquo;Ali p&aacute;rtja&rdquo; kifejez&eacute;sb&#337;l &ndash; Az iszl&aacute;m kisebbs&eacute;gi ir&aacute;nyzata, amelybe a muszlimok kb. 10-15%-a tartozik (a t&ouml;bbs&eacute;g szunnita). Mohamed fi&uacute; ut&oacute;d n&eacute;lk&uuml;l halt meg, &iacute;gy hal&aacute;la ut&aacute;n a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g vezet&eacute;se k&ouml;r&uuml;li vita (v&aacute;laszt&aacute;s vagy &ouml;r&ouml;kl&eacute;s) szakad&aacute;st okozott. A szunnit&aacute;k szerint alkalmas &eacute;s v&aacute;lasztott f&eacute;rfinak kell vezetnie: a n&eacute;gy Helyesen&hellip;\" class=\"encyclopedia\">s&iacute;ita<\/a> k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g &ouml;r&ouml;kletes vall&aacute;si vezet&#337;i (ld. <a href=\"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/imamatus\/\" target=\"_self\" title=\"Az iszl&aacute;m s&iacute;ita &aacute;ga szerint a muszlim k&ouml;z&ouml;ss&eacute;g igaz vezet&#337;i csak Ali lesz&aacute;rmazottai, az im&aacute;m-ok (tkp. &bdquo;el&#337;im&aacute;dkoz&oacute;k&rdquo;) lehetnek, akiket a hib&aacute;kt&oacute;l val&oacute; &bdquo;mentess&eacute;g&rdquo; ['iszma] jellemez, &eacute;s a Kor&aacute;n ihletett &eacute;rtelmez&#337;i. L&eacute;tfontoss&aacute;g&uacute; szerep&uuml;k miatt az &uacute;n. &bdquo;tizenkettes&rdquo; s&iacute;ita ir&aacute;nyzat h&iacute;veinek egyik neve im&aacute;m&iacute;, az ir&aacute;nyzat&eacute; im&aacute;m&iacute;jja. A s&iacute;ita imam&aacute;tus eszmei ellent&eacute;te a szunnita kalif&aacute;tus.\" class=\"encyclopedia\">imam&aacute;tus<\/a>).<\/p>\n<div id=\"mouseposition-extension-element-full-container\" style=\"position: fixed; inset: 0px; pointer-events: none; z-index: 2147483647; font-weight: 400;\">\n<div id=\"mouseposition-extension-element-rect-display\" style=\"display: none; position: absolute; background: rgba(255, 255, 255, 0.7); outline: black solid 1px; font-size: 12px; z-index: 2147483647; justify-content: center; align-items: center; user-select: none; cursor: default; color: #000000; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; width: 0px; height: 0px;\">\n<pre style=\"flex: 1 1 0%; text-align: center; background-color: rgba(255, 255, 255, 0.7); color: #000000; min-width: 42px; min-height: 12px; transition: all 1s ease 0s;\"><\/pre>\n<\/div>\n<pre id=\"mouseposition-extension-element-coordinate-display\" style=\"position: absolute; display: none; background: #ffffff; font-size: 12px; line-height: 14px; border-radius: 3px; border-width: 1px; border-color: #222222 black #333333; border-style: solid; padding: 3px; z-index: 2147483647; color: #222222; user-select: none; cursor: default; font-family: 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif;\"><\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Al\u00ed ibn Ab\u00ed T\u00e1lib (kb. 600-661) \u2013 A szunnita ir\u00e1nyzat negyedik kalif\u00e1ja (656-661), a s\u00edita ir\u00e1nyzatok szerint az els\u0151 igaz kalifa. Mekkai qurajsita volt, Mohamed unoka\u00f6ccse \u00e9s \u2013 Fatima r\u00e9v\u00e9n \u2013 veje. A hagyom\u00e1ny szerint eleve a K\u00e1ba \u00e9p\u00fclet\u00e9ben sz\u00fcletett, \u00e9s kb. 10 \u00e9vesen Mohamed egyik els\u0151 k\u00f6vet\u0151je lett. Amikor Mohamed elmenek\u00fclt Mekk\u00e1b\u00f3l, Al\u00ed fek\u00fcdt &#8230;<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-9146","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9146","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9146\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":11700,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9146\/revisions\/11700"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9146"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=9146"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}