{"id":9157,"date":"2022-07-06T21:43:16","date_gmt":"2022-07-06T19:43:16","guid":{"rendered":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/"},"modified":"2023-10-14T17:08:41","modified_gmt":"2023-10-14T15:08:41","slug":"koran","status":"publish","type":"encyclopedia","link":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/lexikon\/koran\/","title":{"rendered":"Kor\u00e1n"},"content":{"rendered":"

Arabul „recitálni, felolvasni, szavalni való” szöveg [al-Qur’án<\/em>] – Az iszlám<\/a> szentírásának neve, címe (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a „nemes” vagy „kegyes” jelzővel egészítenek ki [pl. al-Qur’án al-Karím <\/em>= a Kegyes Korán].<\/p>\n

A Korán mint szentírás Allah<\/a> üzenete, kinyilvánított akarata. Mivel Allah<\/a> örök, a szava is örök, így maga a Korán is „teremtetlen” – a középkori szunnita<\/a> hitviták eredményeképpen. Mivel Isten és ember között nem lehetséges a közvetlen kommunikáció (Q 42:51), Allah<\/a> – Dzsibríl<\/a> arkangyal által – a mennyből „küldte le” a szöveget [nuzul<\/a><\/em>], Dzsibríl<\/a> pedig Mohamednek diktálta le, aki csupán recitálta és memorizálta azt a követőivel együtt. Ezért a Koránban nem található emberi elem, sőt, recitálása maga az isteni jelenlét megtapasztalása, érdemszerző cselekedet, ezért tanulja meg sok muszlim<\/a> az egész arab szöveget fejből, még ha nem is ért arabul. A Koránnak csak az arab eredetijét tekintik Allah<\/a> szavának, más nyelvű fordításait (pl. a magyar Simon, Mihálffy, Kiss, Okváth, Serdián) csak értelmezésnek, magyarázatnak. A szöveg a qurajs<\/a><\/em> törzs 7. sz-i dialektusában íródott, rímes vagy ritmikus prózaként, de a recitálása nem pusztán szavalás, inkább éneklés. Mindez alapján érthető a Korán tisztelete: kiadásai díszesek, nem firkálnak bele, nem teszik zsebre, nem tesznek rá semmit, az elhasználódott példányokat nem kidobják, hanem eltemetik.<\/p>\n

A Korán mint könyv 114 fejezetből [szúra<\/a><\/em>] és 6348 versből [ája<\/a><\/em>] áll, illetve 30 nagyjából azonos terjedelmű részre [dzsuz<\/em>] van felosztva, hogy Ramadán<\/a> hónap alatt el lehessen olvasni az egészet. Az arab írás kezdeti fejletlensége miatt – a Korán első kiadásakor még csak mássalhangzókat rögzítettek, és egyes betűk több mássalhangzót is jelöltek – csak a 10. sz. közepére alakult ki a ma ismert szöveg, illetve ekkorra sikerült megszabadulni a szöveg nem hivatalos változataitól. Napjainkra már csak néhány, kisebb eltérést mutató szövegkiadás létezik (szaúdi Hafsz<\/em>, algériai Vars<\/em>, líbiai Qálún<\/em>, szudáni Ad-Dúrí<\/em>), a legelterjedtebb az 1924-es kairói kiadású, ún. Hafsz<\/em> szöveg. (Bár minden szentírásnak van története, a Korán kritikai kiadása még várat magára.)<\/p>\n

MEGJEGYZÉS: Lexikonunkban a koráni utalások és idézetek fejezet [szúra<\/a><\/em>] és versszáma [ája<\/a><\/em>] előtt Q betű áll (pl. Q 42:51).<\/p>\n

\n
\n
<\/pre>\n<\/div>\n
<\/pre>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Arabul \u201erecit\u00e1lni, felolvasni, szavalni val\u00f3\u201d sz\u00f6veg [al-Qur’\u00e1n] \u2013 Az iszl\u00e1m szent\u00edr\u00e1s\u00e1nak neve, c\u00edme (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a \u201enemes\u201d vagy \u201ekegyes\u201d jelz\u0151vel eg\u00e9sz\u00edtenek ki [pl. al-Qur’\u00e1n al-Kar\u00edm = a Kegyes Kor\u00e1n]. A Kor\u00e1n mint szent\u00edr\u00e1s Allah \u00fczenete, kinyilv\u00e1n\u00edtott akarata. Mivel Allah \u00f6r\u00f6k, a szava is \u00f6r\u00f6k, \u00edgy maga a Kor\u00e1n is \u201eteremtetlen\u201d …<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"template":"","encyclopedia-tag":[],"class_list":["post-9157","encyclopedia","type-encyclopedia","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9157","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia"}],"about":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/types\/encyclopedia"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9157\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":15195,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia\/9157\/revisions\/15195"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9157"}],"wp:term":[{"taxonomy":"encyclopedia-tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/apologia.hu\/tudastar\/wp-json\/wp\/v2\/encyclopedia-tag?post=9157"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}