Újdonságok »
Jézus neve
Jézus nevét illetően a keresztényeknek általában nincsenek kérdéseik. Ami nem is baj. Tudjuk, hogy az emberré lett Fiú a „Jézus” nevet kapta, ami akkoriban gyakori név volt, a „Krisztus” pedig nem a családneve, hanem a foglalkozása, a „Messiás” fordítása, hogy Jézus nevét minden külföldi másképpen ejti ki, a messiáshívő zsidók kb. Jesuának, a szentneves és hébergyökeres mozgalom szerint azonban ő Jahsua, Jahusa, Jahvahsua stb. Utánajárunk a név történetének.
Fordítás és értelmezés (MEKDSZ) Grund24
A nyári tábor délelőtti előadásainak fő témája a Biblia fordítása, fordításai, a fordítási problémák és a problémás fordítások voltak. Milyen fordítási típusok léteznek, melyiknek mi az előnye és a hátránya? Vajon mi a régies magyar fordítások és a sémi nyelvi fordulatok mai magyar jelentése? Melyik a jó fordítás, vagy inkább: melyik mire jó?
Isten neve
A Szent Név kiejtése a hiábavaló kimondás tilalma, papságra korlátozott használata és a jeruzsálemi kultusz megszűnése miatt feledésbe merült. Mégis, ma több angol bibliafordítás Ószövetségében a Lord helyett a „Yahweh” alak áll, és magyarul is megjelentek olyan szélsőséges mozgalmakhoz köthető bibliakiadások, amelyek Isten nevét és más héber szavakat az Újszövetségben akarnak „helyreállítani”, illetve a Név „eredeti” és „helyes” kiejtését rekonstruálni.
Szkepticizmus
A szkepticizmus (gör. szkeptikosz = ‘vizsgálódó’ szóból) az a nézet, amely szerint az igazság valamivel kapcsolatban nem megismerhető, nem szerezhető róla tudás. Ebben a cikkben elsősorban a világnézetekkel kapcsolatos szkepticizmussal foglalkozunk, bár ehhez szükséges az általánosabb formáiról is beszélni.
Szinkretizmus
A szinkretizmus (gör. szünkrétiszmosz ≈ ‘összekeveredés’ szóból) vagy pluralizmus a relativizmussal és a pragmatizmussal egyetértésben hangsúlyozza az emberi nézőpont szerepét a megismerésben, de ebből arra következtet, hogy minden ember igazsága részigazság – a teljes igazságot pedig az rejti, ami ezekben közös, vagy ezek mögött áll.
Relativizmus
A relativizmus szerint a világnézetek igazságának kérdése relatív, azaz viszonylagos: csak valamilyen – egyéni, esetleg kultúrához vagy korhoz kötött – nézőponthoz viszonyítva válaszolható meg.
Pragmatizmus
Elveti azt a célt, hogy a tőlünk független, objektív valóságot törekedjünk minél pontosabban leképezni, ehelyett pedig ahhoz köti az igazságot, illetve az értelmességet, hogy egy állítás milyen hatással van vagy lehet ránk.
Exkluzivizmus
Az exkluzivizmus az a vallási-világnézeti felfogás, amely szerint (legfeljebb) csak egy világnézet lehet igaz, mivel sok világnézet lényegéhez tartozik, hogy a többivel összeegyeztethetetlen, kizárólagos állításokat tesz.
Szubjektivizmus
A szubjektivizmus szerint az életnek van (vagy legalábbis lehet) értelme, de ez nem egy tőlünk független, rajtunk kívül álló dolog. Mi magunk adunk az életnek értelmet azzal, hogy bizonyos dolgokra vágyunk, és vágyaink beteljesedésében örömünket leljük; illetve azzal, hogy terveket készítünk és célokat tűzünk ki magunk elé, majd ezek megvalósítására törekszünk.
Nihilizmus
A nihilizmus (lat. nihilum = ‘semmi’ szóból) az a filozófiai álláspont, amely szerint az életnek nincsen értelme. Ezt gyakran az élet végességével, a szenvedés nagy mértékével vagy a természetfeletti nemlétével indokolják. Abban megoszlik a nihilisták véleménye, hogy az élet értelmetlensége mennyire ad okot az elkeseredésre.
Idealizmus
Az idealizmus (gör. idea = ‘alak’, ‘látszat’ szóból) azt az álláspontot jelenti, amely szerint a lélek, az elme vagy a tudat az egyetlen alapvető valóság, és az anyagi világ végső soron nem több, mint tudatos tapasztalatok összessége.
Materializmus
A materializmus (lat. materia = ‘anyag’ szóból) azt az álláspontot jelenti, amely szerint az anyag, a test az egyetlen alapvető valóság, és a lélek, az elme vagy a tudat1 – amennyire ezek léteznek – teljességgel visszavezethetők a testre. A materializmus értelmezhető pusztán a test és a lélek viszonyában, vagy tágabban az egész világra (ezzel kizárva pl. a kísértetek létezését), legáltalánosabban pedig Istenre, vagyis az Ő létének tagadására is.