A létforatag (szamszára) mint a lélek testről testre vándorlása (transzmigráció) vagy ismétlődő testet öltése (reinkarnáció) egy ok-okozati alapon működő erkölcsi világtörvény (karma) alapján a posztvédikus indiai vallásosság szerves része. Kialakulása mögött a bráhmanák és upanisadok sajátos világ-, isten- és emberképe áll, csaknem háromezer éves fejlődése pedig igen eltérő hindu, buddhista és dzsáin változatokhoz vezetett. Nyugaton is valószínűleg indiai hatásra jelent meg egyfajta lélekvándorláshit.