A görög harmagedón szó fordítása, ami csak a Jel 16:16-ban fordul elő: „És összegyűjtötték a földkerekség királyait arra a helyre, amelyet héberül Harmagedónnak neveznek” (RÚF). A kifejezés értelme, és így a csata helyszíne is vitatott.

Az elterjedt értelmezés szerint az ősi Megiddó [mgiddó] településre utal, amely az Egyiptomot és Mezopotámiát összekötő kereskedelmi útvonalon feküdt, és ahol a bibliai időkben jelentős csaták folytak (Bír 5:19, 2Kir 23:29 stb.). A harmagedón kifejezés eszerint Har Megiddó, azaz „Megiddó hegye” görögös átírása lenne, de ezzel több probléma is van.

(1) A héber har jelentése valóban „hegy”, de „Megiddó hegye” nem létezik. A város a Jezréel völgyben terül el, és bár ma romjai részben egy alacsony dombon láthatók, az nem természetes és ősi formáció, hanem az évszázadokon át folyó építkezések, rombolások, elhordások és az újabb ásatások mai eredménye. A Zak 12:11-ben is Megiddó „völgye” [bíq’á] áll.

(2) A magedón-nak is héber szóra kellene utalnia, de m-g-d-n nevű hegy nincs az Ószövetségben, ezért kézenfekvő a görögös átírás problémáit figyelembe venni. Az ógörög írás pl. nem tudta jelezni a szó eleji h- hangot, a g[amma] betűvel pedig nem csak a héber g[imel] hangot, hanem a görög fül számára hasonló ‘a[jin] torokhangot is jelölte (ld. ‛Amorah = Gomorra). A harmagedón-ban a szóvégi -n oka is lehet a görögös átírás, amely általában a szó végén csak magánhangzót, -r, -n vagy -sz hangot tűr meg (ld. Jésua = Iészusz; Kéfa = Kéfász, Nero = Nerón]. Ha az átírt héber szó mássalhangzói nem mém-gimel-dalet [m-g-d], hanem mém-‛ajin-dalet [m-‛-d], akkor viszont a móéd szót kapjuk; har móéd pedig a „Gyűlés Hegye” volt északon, a Baal-kultusz központja (Ézs 14:13). Ez valószínűbbnek helyszínnek tűnik.

# Az Őrtorony Társulat, Jehova Tanúi kiadója szerint „az armageddoni csata” 1914 óta küszöbön álló esemény.