A mormon vallásban kétféle papság van: az alacsonyabb „ároni papság” és a magasabb „melkisédeki papság” (T&Sz 107:1). Az ároni papságot az angyalként megjelenő Keresztelő János ruházta rá Josepf Smith-re és Oliver Cowdery-re, 1829-ben (T&Sz 13. fej.), ők adták tovább a felhatalmazást kézrátétellel.
Az ároni papságot (hiv. 2Móz 28:1 Zsid 5:4 7:12-12) minden 12 évnél idősebb mormon fiúra vagy férfira ráruházhatják, és ezzel diakónusi, tanítói, papi vagy püspöki hivatalba rendelik (T&Sz 84:30 107:10,14-5,87-88). A diakónusok segédkeznek az úrvacsora kiosztásában, összegyűjtik a böjti felajánlásokat, rendben tartják az imaházakat. A tanítók minimum 14 évesek, további felhatalmazásuk szerint házitanítóként más egyháztagoknak segítenek a parancsolatok szerint élni az Alapművek alapján. A papok minimum 16 évesek, további felhatalmazásuk a keresztelés és az úrvacsora kiszolgálása, más papok, tanítók és diakónusok elrendelése, gyűlések vezetése és a prédikálás. A püspökök elnökölnek egy egyházközségben az ároni papság kvóruma felett. Az ároni papság rendelkezik „az angyalok szolgálattétele”, a bűnbánat evangéliuma és a keresztelés „kulcsaival”.
MEGJEGYZÉS: A Bibliában az ároni papságba csak léviták, Lévi vér szerinti leszármazottjai tartozhattak, ezért átruházhatatlan volt (2Móz 29:9 4Móz 3:10 2Krón 31:19). Jézus is Júda törzsébe született, nem lehetett lévita (Zsid 7:13-14). Egyetlen áldozata miatt azonban az ároni papság elvesztette a funkcióját, így a papság megváltozott (Zsid 7:12,27). A papi szolgálat egyetemessé vált (1Pt 2:9 Jel 1:4-6), nők számára is (ApCsel 2:16-18), hiszen lelki áldozattá vált (1Pt 2:5 Zsid 13:15 Róm 12:1 15:16 Fil 4:18).