Az újszövetségi evangéliumokkal (Mt, Mk, Lk, Jn) vagy az Evangéliummal mint a kereszténység központi üzenetével (1Kor 15:1-11, Jn 3:16) kapcsolatos, ilyen jellegű, illetve ezt hangsúlyozó közösség, teológia, lelkiség stb.

A reformáció idején keletkezett evangélikus és református egyházak saját magukat és teológiájukat, lelkiségüket „evangéliuminak” (latinul evangelicus-nak) tekintették – szemben a római katolicizmussal. A kifejezést a 19-20. sz-ban hazánkban megjelent baptisták, metodisták, pünkösdiek stb. is magukra vették, de nem annyira teológiai sajátságaik, mint inkább evangelizáló lelkiségük miatt. 

NEM = evangelikál, evangélikus, protestáns