<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>iszlám | Apológia</title>
	<atom:link href="https://apologia.hu/lexikon/tag/iszlam/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://apologia.hu</link>
	<description>Vallásismeret és hitvédelem</description>
	<lastBuildDate>Tue, 02 Nov 2021 10:07:58 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.4</generator>
	<item>
		<title>Taurat</title>
		<link>https://apologia.hu/lexikon/taurat-tawrat/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[andras]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 02 Nov 2021 10:07:58 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[iszlám]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://apologia.hu/knowhere/lexikon/taurat-tawrat/</guid>

					<description><![CDATA[Arabul „Tóra” – a héber Tórá arabosított átvétele. – Az iszlám hittan szerint Allah a küldötteinek könyveket küldött le. A Korán a bibliai iratok közül csupán hármat említ, ez a Zabúr (Zsoltár), az Indzsíl (Evangélium) és a Múszának (Mózesnek) „leküldött” Taurat (Tóra), ld. Q 5:44 stb. MEGJEGYZÉS: A „leküldés” koncepciója eleve teljesen idegen a bibliai [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p>Arabul „Tóra” – a héber <em>Tórá</em> arabosított átvétele. – Az <a href="https://apologia.hu/lexikon/iszlam/" target="_self" title="Arabul „megbékélés” Allah akaratával vagy „önalávetés” Allah akaratának – Az iszlám vallás önmegnevezése az aszlama = megbékélni, behódolni, önmagát alávetni jelentésű igéből. Az iszlám az i.sz. 7. sz. jött létre, alapítója Mohamed (570-623), az iszlám prófétája, Allah küldötte. Allah az üzeneteit a hetedik égből leküldte [nuzul] Dzsibríl arkangyallal, hogy lediktálja Mohamednek, aki recitálta és híveivel memorizálta…" class="encyclopedia">iszlám</a> hittan szerint <a href="https://apologia.hu/lexikon/allah/" target="_self" title="Az iszlámban Isten személyneve. Elterjedt nézet szerint az Alláh az arab al-iláh [„az Isten”] összeolvadása, de kétséges, hogy a mekkai szentély 360 istene közül az egyik neve „azisten” lett volna. Más nézet szerint a szír keresztények által hirdetett Alláhá („Isten”) átvétele, ami megmagyarázná, hogy a mekkai istenek között miért csak Allahnak volt világteremtő funkciója: a…" class="encyclopedia">Allah</a> a küldötteinek könyveket küldött le. A <a href="https://apologia.hu/lexikon/koran/" target="_self" title="Arabul „recitálni, felolvasni, szavalni való” szöveg [al-Qur'án] – Az iszlám szentírásának neve, címe (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a „nemes” vagy „kegyes” jelzővel egészítenek ki [pl. al-Qur'án al-Karím = a Kegyes Korán]. A Korán mint szentírás Allah üzenete, kinyilvánított akarata. Mivel Allah örök, a szava is örök, így maga a Korán is „teremtetlen”…" class="encyclopedia">Korán</a> a bibliai iratok közül csupán hármat említ, ez a <em><a href="https://apologia.hu/lexikon/zabur/" target="_self" title="Arabul „írás” vagy „felirat” [t.sz. zubur] – a bibliai „Zsoltár(ok)” arab neve, vsz. a héber szónak [mizmór] vagy szír alakjának [mazmúrá] az átvétele. – Az iszlám hittan szerint Allah a küldötteinek könyveket küldött le. A Korán a bibliai iratok közül csupán hármat említ, ez a Taurat (Tóra), az Indzsíl (Evangélium) és a Daúd-nak (Dávid király)…" class="encyclopedia">Zabúr</a></em> (Zsoltár), az <em><a href="https://apologia.hu/lexikon/indzsil/" target="_self" title="Arabul „evangélium” – a görög evangelion („jó hír”) arabosított átvétele. – Az iszlám hittan szerint Allah a küldötteinek könyveket küldött le. A Korán a bibliai iratok közül csupán hármat említ, ez a Taurat (Tóra), a Zabúr (Zsoltár) és az Íszá Maszih-nak (Jézus Krisztus) „leküldött” Indzsíl (evangélium), ld. Q 5:4-6-47 stb. MEGJEGYZÉS: A „leküldés” koncepciója eleve…" class="encyclopedia">Indzsíl</a> </em>(<a href="https://apologia.hu/lexikon/evangelium/" target="_self" title="A görög evangelion = „jó hír” szóból. A klasszikus görögben a szó a hírnöknek (a jó hírért) járó jutalmat, illetve az isteneknek (a jó hírért) bemutatott áldozatot jelentette.  Az Újszövetségben a szónak kettős jelentése van. Egyrészt az „Evangélium” a jó hír Isten közeledő uralmáról (ld. Mt 4:17.23), illetve Jézus, a Krisztus megváltó művéről (ld. 1Kor…" class="encyclopedia">Evangélium</a>) és a Múszának (Mózesnek) „leküldött” <em>Taurat</em> (Tóra), ld. Q 5:44 stb.</p>
<p>MEGJEGYZÉS: A „<a href="https://apologia.hu/lexikon/lekuldes/" target="_self" title="Az arab nuzul szó fordítása – Az iszlám tagadja a közvetlen isteni kinyilatkoztatás lehetőségét (Q 42:51 de vö. 4:161). Allah üzenetei egy mennyei „jól őrzött táblán” vannak, ez „a könyv forrása” [umm al-kitáb] (Q 43:4, 85:22, 56:77-81). Allah onnan „küldött le” lapokat vagy könyveket a prófétáinak és küldötteinek, pl. Ádámnak és Ábrahámnak 10-10 lapot, míg Mózesnek,…" class="encyclopedia">leküldés</a>” koncepciója eleve teljesen idegen a bibliai kinyilatkoztatástól. A „Tóra” szűkebb értelemben Mózes öt könyve, de a kifejezés az egész izraelita szentírásra (<em>Tanakh</em>) is utalhat.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
