Arabul „recitálni, felolvasni, szavalni való” szöveg [al-Qur’án] – Az iszlám szentírásának neve, címe (Q 43:3 56:77 85:21 stb.), amit gyakran a „nemes” vagy „kegyes” jelzővel egészítenek ki [pl. al-Qur’án al-Karím = a Kegyes Korán].
A Korán mint szentírás Allah üzenete, kinyilvánított akarata. Mivel Allah örök, a szava is örök, így maga a Korán is „teremtetlen” – a középkori szunnita hitviták eredményeképpen. Mivel Isten és ember között nem lehetséges a közvetlen kommunikáció (Q 42:51), Allah – Dzsibríl arkangyal által – a mennyből „küldte le” a szöveget [nuzul], Dzsibríl pedig Mohamednek diktálta le, aki csupán recitálta és memorizálta azt a követőivel együtt. Ezért a Koránban nem található emberi elem, sőt, recitálása maga az isteni jelenlét megtapasztalása, érdemszerző cselekedet, ezért tanulja meg sok muszlim az egész arab szöveget fejből, még ha nem is ért arabul. A Koránnak csak az arab eredetijét tekintik Allah szavának, más nyelvű fordításait (pl. a magyar Simon, Mihálffy, Kiss, Okváth, Serdián) csak értelmezésnek, magyarázatnak. A szöveg a qurajs törzs 7. sz-i dialektusában íródott, rímes vagy ritmikus prózaként, de a recitálása nem pusztán szavalás, inkább éneklés. Mindez alapján érthető a Korán tisztelete: kiadásai díszesek, nem firkálnak bele, nem teszik zsebre, nem tesznek rá semmit, az elhasználódott példányokat nem kidobják, hanem eltemetik.
A Korán mint könyv 114 fejezetből [szúra] és 6348 versből [ája] áll, illetve 30 nagyjából azonos terjedelmű részre [dzsuz] van felosztva, hogy Ramadán hónap alatt el lehessen olvasni az egészet. Az arab írás kezdeti fejletlensége miatt – a Korán első kiadásakor még csak mássalhangzókat rögzítettek, és egyes betűk több mássalhangzót is jelöltek – csak a 10. sz. közepére alakult ki a ma ismert szöveg, illetve ekkorra sikerült megszabadulni a szöveg nem hivatalos változataitól. Napjainkra már csak néhány, kisebb eltérést mutató szövegkiadás létezik (szaúdi Hafsz, algériai Vars, líbiai Qálún, szudáni Ad-Dúrí), a legelterjedtebb az 1924-es kairói kiadású, ún. Hafsz szöveg. (Bár minden szentírásnak van története, a Korán kritikai kiadása még várat magára.)
MEGJEGYZÉS: Lexikonunkban a koráni utalások és idézetek fejezet [szúra] és versszáma [ája] előtt Q betű áll (pl. Q 42:51).