Jézus, a Messiás neve arabul a Koránban – Az arab keresztények Jézus nevét mindig is Jaszú-nak ejtették a héber Jésua nyomán. A koráni változat (Íszá) eredete rejtély, vsz. az arab írás lassú fejlődése közben torzult el a kiejtés. A Korán a maszih szót is csak átvette a héberből [másíach], de bibliai jelentése, izraelita és keresztény jelentősége nélkül, ezért muszlim hittudósok nemzedékei találgatták jelentését, és próbálták arab szavakból származtatni.

A koráni „íszalógia” az újszövetségi krisztológia szinte minden elemét tagadja vagy átértelmezi. Íszá nem Isten Fia [ibn Alláh / valadulláh] (Q 9:30 2:116 17:111), csak „Mária fia” [Ibn Marjam], szűztől született, de csak teremtmény, és azért nem volt apja, mert Allah azt mondta: „Legyen!” – és lett (Q 19:35). Íszá Allah küldötte [raszúl], Allah szava [kalima] és tőle való lélek [rúh] (Q 4:171). Csodákat tett, de csak Allah engedélyével és hatalmával. Csak a próféták egyike (Q 4:163 6:85 33:7 42:13 57:27), aki csak a zsidókhoz küldetett (Q 3:49), nem minden néphez, mint Mohamed. Íszá nem a pünkösdi Szentlélekről jövendölt, hanem Mohamedről, tehát Íszá Mohamed előfutára (Q 61:6). Nem lett keresztre feszítve, csak a zsidóknak tűnt úgy (Q 4:157), tehát nem halt meg, hanem élve a mennybe emeltetett (Q 3:55). Így nem is váltott meg senkit, ilyesmire sem szükség, sem lehetőség. Íszá él, és visszajön, de – a hadíszok szerit – a keresztények ellen fog tanúskodni, akik kiforgatták eredeti tanítását.