Az ún. „vizsgálati ítélet” (investigative judgement) a hetednapi adventizmus teológiai specialitása, Hiram Edson millerita prédikátor mennyei látomásának bibliára hivatkozó magyarázata. A Hetednapi Adventista Egyház hitvallásában a 24. pont („Krisztus szolgálata a mennyei templomban”), Ellen Gould White: „A nagy küzdelem” című alapvető könyvében a 28. fejezet. – Lényege, hogy Jézus Krisztus csak 1844 október 23-án lépett be a mennyei szentek szentélyébe, hogy befejezze az engesztelés művét, és csak az után tér vissza a földre, hogy az elhunyt hívők életét a Tízparancsolat mérlegére teszi, és akinek az életében be nem vallott, elfelejtett vagy ismételt bűnt talál, mint méltatlant kitörli az Élet Könyvéből.

MEGJEGYZÉS: A tanítás az egyetlen igazi hetednapi adventista specialitás, amelyet egy felekezet sem vett át, okkal. Egyrészt pusztán a Bibliából nem felismerhető, nincsen bibliai alapja. Másrészt egy hamis próféciát próbál igazolni egy utólagos látomással, a látomást pedig utólag olyan bibliainak szánt tanítással, aminek a Biblia az ellenkezőjét állítja.

Jézus engesztelő műve már a kereszten be lett fejezve: „Elvégeztetett” (Jn 19:30). Jézus vére már most minden bűntől megtisztít (Ef 1:7, 1Jn 1:7,9, Róm 5:9, Zsid 9:26, 10:14, 13:12), a hívők bűnei már rég el lettek törölve (Zsid 10:4,11, Kol 2:14, 1Jn 3:5). Isten a bűnöket elfelejti (Zsolt 130:3), az ez új szövetség egyik alapeleme (Jer 31:34, Zsid 8:12, 10:17). A hívőkre többé nem vár ítélet (Jn 5:24, Róm 5:9, 8:1, Zsid 10:14), csak a szolgálatukra (Jak 3:1, 2Kor 5:10, 1Kor 3:6-22). Az „Isten házán elkezdődött ítélet” (1Pt 4:17) sem a 19. sz-ban elkezdődő, utólagos mennyei vizsgálat, hanem a földi üldöztetések próbája (ui. kiderül, ki igazi hívő).