Nesztoriosz 5. sz-i szír szerzetes, konstantinápolyi pátriárka nevéből. Krisztológiai eretnekség, amely szerint Krisztus isteni és emberi természete külön maradt, és szinte két külön alanyként működött. Az „eretnekség” valószínűleg Nesztoriosz tanainak félreértése. Képviselői az ókorban Nesztoriosz (?), napjainkig a Nesztoriánus (Keleti Asszír/Káld) Egyház (?). Elítélte 431-ben a III. Egyetemes (Efezusi/Epheszoszi) Zsinat.
