Az angol „Book of Abraham” (BoA) című mormon szentírás fordítása – Az „Ábrahám könyve” (ÁK) a „Nagyértékű gyöngy” (NGy) gyűjtemény része 1880 óta. Egyiptomi nyelven írt „papirusztekercsekről fordította Joseph Smith” 1835 és 1842 között. Először a Times and Seasons mormon folyóiratban jelent meg részletekben. – Az eredeti négy papirusz tekercs egy thébai sírból (ld. Kákosy László: Dzsehutimesz sírja Thébában, Pytheas, 1989) kalandos úton került Amerikába. Ott a mormonok vették meg Smith-nek, aki a szövegeket a bibliai Ábrahám és József emlékirataiként azonosította. Smith csak az egyik kéziratot fordította le és adta ki. A papiruszok nagy része az 1871-es Chicago-i tűz idején eltűnt, de végül a Metropolitan múzeum archívumában leltek rájuk, és 1967-ben visszakerült az egyház tulajdonába.
Az ÁK szövege öt fejezetből áll, tartalma a következő: (1) Ábrahám a pátriárkai rend áldásaira törekszik; Káldeában bálványpapok próbálják feláldozni; Egyiptom és a fáraó eredete; megszerzi a pátriárkák ősi feljegyzéseit. (2) Urból Kánaánba megy, Jehova megjelenik neki és minden evangéliumi áldást megígér neki és utódainak; Egyiptomba megy, ahol Szárait az Úr tanácsára nővérének vallja. (3) Az „urim és tummim” által látja Isten trónját, beszél vele, csillagászati ismereteket szerez, és megkapja áldását. (4) Az istenek megteremtik a földet és élőlényeit. (5) Az istenek megformálják az Édent, Ádámot és Évát.
Az ÁK három képmásolatot is közöl a papiruszokból és egy kő fejalátétről, Smith-nek a képek egyes elemeihez fűzött magyarázatával együtt. A 2005-ös magyar kiadás terjedelme 17 oldal.
# A Krisztus Közössége mormon felekezet nem fogadja el szentírásként az ÁK-t.
MEGJEGYZÉS: Smith idején Amerikában még nem létezett egyiptológia. Modern egyiptológusok számára azonban a négy papirusz és a kő fejalátét (ún. hüpokefál) valódi tartalma ismert: valójában egyiptomi temetkezési szövegek, a „Halottak Könyve” tipikus példányai az i.e. 3-1. sz-ból (Ábrahám i.e. 20. sz. körül élhetett), illetve átokszövegek a sírrablók ellen. A Smith által „lefordított” kézirat valójában a „Lehelet Könyve”. Smith „fordítása” és a képmásolatok „magyarázatai” egyiptológus szemmel kitalációk.