Közismert, hogy a zsidóság és a kereszténység, zsinagóga és eklézsia viszonya történelmileg igen terhelt. A sok félreértés és előítélet, gyűlölködés és a soá után nem egy keresztény érezte úgy, hogy az egyház lejáratta a jó hírt, ami annak idején elsősorban zsidóknak szólt. Az elmúlt két évszázadban mégis zsidók százezrei jutottak hitre Jesuában. Mi a történetük, mi a jelenük, és lesz-e jövőjük?
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Teológia
Jézus neve
Jézus nevét illetően a keresztényeknek általában nincsenek kérdéseik. Ami nem is baj. Tudjuk, hogy az emberré lett Fiú a „Jézus” nevet kapta, ami akkoriban gyakori név volt, a „Krisztus” pedig nem a családneve, hanem a foglalkozása, a „Messiás” fordítása, hogy Jézus nevét minden külföldi másképpen ejti ki, a messiáshívő zsidók kb. Jesuának, a szentneves és hébergyökeres mozgalom szerint azonban ő Jahsua, Jahusa, Jahvahsua stb. Utánajárunk a név történetének.
Isten neve
A Szent Név kiejtése a hiábavaló kimondás tilalma, papságra korlátozott használata és a jeruzsálemi kultusz megszűnése miatt feledésbe merült. Mégis, ma több angol bibliafordítás Ószövetségében a Lord helyett a „Yahweh” alak áll, és magyarul is megjelentek olyan szélsőséges mozgalmakhoz köthető bibliakiadások, amelyek Isten nevét és más héber szavakat az Újszövetségben akarnak „helyreállítani”, illetve a Név „eredeti” és „helyes” kiejtését rekonstruálni.
Meghatározható a kereszténység?
Mint bármely más vallásnak, a kereszténységnek is joga van az önmeghatározásra, mind kifelé (a vallások és keresők világa felé), mind befelé (a magukat kereszténynek vallók felé). Ugyanakkor, mint bármely más vallásnak, a kereszténységnek is sok változata van. Rengeteg, önmagát kereszténynek valló vallási közösség létezik, ugyanakkor a közöttük levő különbségek esetenként óriásiak.
Az evangélium
Minden vallásnak van egy központi üzenete, amelyet egy szentírásbeli fejezet vagy sor összefoglal. A kereszténység központi üzenete az ún. „evangélium”. A szó jelentését, tartalmát és jelentőségét az alábbi tanulmány az Újszövetség meghatározását követve elemzi, mindenki számára érthető módon.
Az üdvösség fogalomköre
Az üdvösség témakörébe tartozó magyar bibliai-teológiai alapfogalmak többsége napjainkra elvesztette eredeti jelentését, magyarázatra, újrafordításra szorul. Az evangélium lényege (1Kor 15:1-11) arról szól, hogy lehet üdvözülni, mert van Üdvözítő. „Üdvözülni” az eredeti héber és görög kifejezések (héb. jása, gör. szódzó) jelentéseit figyelembe véve annyi, mint megszabadulni vagy megmenekülni, az „Üdvözítő” tehát az, aki megszabadít vagy megment.
Isten lénye és tulajdonságai
Egy régi mondás szerint „amilyen az Istened, olyan az életed”. Nincs fontosabb annál, mint hogy mi jut az eszünkbe akkor, amikor Istenre gondolunk. Nem mindegy, hogy Isten csak személytelen erő vagy érző személy, távoli vagy közel van, gonosz vagy jóindulatú, kiszámíthatatlan vagy megbízható, idegen vagy megszerethető, elviselendő vagy imádható.
Háromságtan
Az Isten egyetlenségét és hármasságát megfogalmazó háromságtan a keresztény egyházak közössége (ökumené, aliansz) számára a hit közös alapja. A szomorú tapasztalat szerint azonban sajnos gyakran úgy tanítják a háromságtant, hogy bibliai alapjaira nem mutatnak rá, jelentőségét nem fejtik ki, és rosszul illusztrálják.
Jézus családfája
Máté és Lukács evangéliuma Jézus nemzetségtábláját vagy családfáját is közli, a nemzedékek listái azonban sok eltérést mutatnak. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy mi a családfák jelentősége, a nyilvánvaló különbségek oka és az első látásra ellentmondásos vagy meglepő adatok magyarázata?
Jézus születése
Mindenki ismeri Jézus születésének történetét – legalábbis létezik egy képsor, ami a köztudatban él apokrif szövegek, népszokások, képzőművészeti alkotások és hollywoodi filmek révén. Kérdés, hogy vajon ebből mit találunk meg az evangéliumokban, és melyik elem sokkal későbbi, más kultúrában született elképzelés?