Abú Bakr, azaz „Abú Bakr” Abdullah ibn Uszmán abí Quháfa (573-634), a szunnita iszlámban a Mohamed utáni első kalifa (632-634). Mekkai qurajsita volt, ruhakereskedő, Mohamed egyik első követője, támogatója, csatáiban segítője, illetve lánya (Áisa) révén a veje. Tudott írni, olvasni, kedvelte a költészetet, nagy emlékezőtehetsége volt, és a hagyomány szerint az iszlám előtt sem volt bálványimádó. Az „Abú Bakr” (kb. tevék apja) ragadványnevet fiatalon kapta, mert sokat játszott a teveborjúkkal, tiszteletbeli neve Asz-Sziddiq („az Igaz”) volt, és a haldokló Mohamed neki adta át a közösségi ima vezetését [imám]. Mohamed halálakor a muszlim közösséget és vezetőit átlendítette a sokkon: „Akik Mohamedet imádják: Mohamed meghalt! Akik Allahot imádják, Allah él örökké!” Kalifaként leverte a „hitehagyó” [ridda], azaz elégedetlen és lázadó klánokat, illetve rivális prófétákat, meghódította az egész Arab félszigetet, és elkezdte a szaszanida perzsák és a bizánciak elleni harcot.
