A görög biblia = „könyvek” szóból – Teológiai és hermeneutikai állásfoglalás, amely a Biblia értelmezésében a Bibliát (1) nem a végső, hanem az egyetlen tekintélynek tekinti, (2) feltételezi a szöveg „önmagát magyarázó” voltát és „nyilvánvaló”, azaz többnyire szó szerint vett jelentését, illetve (3) szükségtelennek tart minden „Biblián kívüli” adatot és szempontot (hitvallások, teológia és bibliatudományok). Ezért a biblicisták (4) hajlamosak elvetni vagy akár bibliaellenesnek minősíteni olyasmit, amit az Írás szó szerint nem említ (pl. gyermek-keresztelés, hangszeres dicsőítés, női lelkészség) vagy nem fejt ki (pl. a háromságtant), illetve figyelmen kívül hagyni egyes bibliai leírások és kijelentések kultúra- vagy korfüggő voltát (pl. társadalmi szerepek, szokások, nő hajhossza, tized, szombat-törvények).
MEGJEGYZÉS: A biblicizmus többé-kevésbé érvényesül a legkülönbözőbb fundamentalista felekezetek, illetve a közös keresztény hitvallásokon túllépő vallási irányzatok, ún. „szekták” tanításában és hitéletében.