Teológiai és hermeneutikai elv, amely a 19. sz. eleji, amerikai, második nagy ébredés (Second Great Awakening) utáni, a felekezeti vitákból kiábránduló restaurációs mozgalom (Restoration Movement) sajátja volt. Tanítói szerint „a Biblia a hitvallás”, ezért a protestáns és az egyetemes hitvallásokat – hivatkozási alapként vagy akár tartalmilag is – elvetették. Úgy vélték, feladatuk a bibliai „elfeledett” igazságainak „újrafelfedezése” vagy „visszaállítása”.
Ez volt a kiinduló pont a 18. sz. végi Christian Connexion, a 19. sz. eleji restaurációs mozgalom (Churches of Christ, Christian Churches stb.), a mormon vallás (ld. Utolsó Napi Szentek), a millerita mozgalom és a hetednapi adventizmus, illetve a 19-20. sz-i jehovizmus és armstrongizmus számára is. A „jelenvaló igazság” elvét vallók azonban mind mást véltek felfedezni: hitvalló bemerítés, szombat-tartás, lélek halandósága, szentélyszolgálat, bor helyett must, úrvacsorai lábmosás, új kinyilatkoztatások, piramidológia, jehovizmus, brit-izraelitizmus stb.
Vö. biblicizmus, jelenvaló igazság, növekvő világosság, új világosság
MEGJEGYZÉS: A bibliai szöveg félreértése és az elv következetes alkalmazása egyfelől kiújuló viták, szakadások és szekták sorához vezetett, másfelől előbb-utóbb mind rákényszerültek saját hitvallás megfogalmazására.