Arabul „a vezetett” vagy „a vezető” [al-Mahdí] – Az iszlám (különösen a síita) hagyomány messiási jellegű alakja a végső időkről szóló különböző elképzelésekben. A Mahdí Mohamed leszármazottja, és azért jelenik meg, hogy harcoljon a „legmegtévesztőbb” antikrisztusi alak, al-Maszíh ad-Daddzsál ellen, még a muszlim Jézus [Íszá Maszíh] megjelenése előtt.
A Koránban és a hiteles hadíszokban sincs rá utalás, mégis újra meg újra megjelentek az iszlám történelem során, önmagukat al-Mahdí-nak nevező muszlimok, többnyire politikai nyugtalanság, lázadások, háborúk idején, így napjainkban is. – A „tizenkettes” síita hagyományban Muhammad al-Mahdí a hetedik imám (Haszan al-Aszkarí, megh. 874) eltűnt fia, aki nem meghalt, hanem Allah akaratából „elrejtettségben” [ghajba] él, és egy napon ő tér vissza, jelenik meg, mint a zsarnokság elleni „felkelő” [al-Qaim]. Az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya szerint az állam csak addig létezik, amíg a Mahdí meg nem jelenik. – A szunniták a síita hagyományt elutasítják: szerintük a Mahdí még egyáltalán nem született meg.