William Miller amerikai farmer, baptista laikus prédikátor által 1831-ben elindított mozgalom, amelynek központjában Krisztus közeli visszatérése, illetve annak éve állt. Miller korában a legtöbb protestáns posztmillennista volt. Miller premillennista volt, de ráadásul úgy vélte, hogy – a Dán 8 jövendölései alapján – ki tudja számolni Krisztus visszajövetelének idejét: „valamikor” 1843 március 21 és 1844 március 21 között. Az első nagy csalódás után Samuel S. Snow 1844 október 22-ét jelölte meg, úgy vélve (tévesen), hogy ez pontosan a – rabbinikus vagy karaita – zsidó engesztelési napra esik (ún. Jóm Kippur). – A második nagy csalódás után Miller belátta tévedését és bocsánatot kért, de a mozgalom önálló életre kelt. 1843-ra ui. a több millió traktátussal és folyóirattal kb. ötvenezer embert késztettek arra, hogy otthagyják egyházukat. A csalódások után tömegek hagyták ott a kereszténységet vagy tértek vissza egyházukba. Ezrek követtek azonban olyanokat, akik újabb dátumokat számoltak ki, vagy azt mondták, hogy a dátum jó volt, csak más történt. Bár a millerizmus „egy-tanos” mozgalom volt (ld. parúzia), összeomlása után egyes sehova sem tartozó és saját identitást kereső tanítók a millennarizmushoz újabb „felismeréseket” csatoltak (szombattartás, lélek halandósága, vizsgálati ítélet). Így az évtizedek során tucatnyi „adventista” felekezet és szekta jött létre. Közülük hazánkban főleg a „hetednapi” (szombatos) adventista felekezetek és Jehova Tanúi ismertek. – NEM = millennizmus
