Arabul „tanúsítás” – Az iszlám alapvető hitvallásának neve, „a vallás oszlopai” [arkán ad-dín], tehát az „Öt Pillér” közül az első: „Tanúsítom, hogy nincs Isten, csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed Allah küldötte.” [Ashadu an lá iláha illa-lláh, wa-ashadu anna Muhammadan raszúlu-lláh]. A tanúságtétel két része a Koránban együtt nem olvasható, csak külön (pl. Q 37:35 és 48:29). Első része standard formában kétszer (Q 37:35 47:19), más formában – „nincs Isten, csak ő” [lá iláha illá huvá] – több mint harmincszor olvasható.
A hitvallás a hadísz-irodalomban is szerepel. A 692-ben emelt jeruzsálemi Sziklamecset felirata hasonló: „Nincs Isten, csak Allah, nincs társa, és Mohamed a küldötte.” A két muszlim tanú előtti hitvallás az iszlám hitre térés egyetlen formális követelménye. A hitvallást súgják az újszülött és a haldokló fülébe is. Egyes muszlim többségű országok zászlaján is szerepel (pl. Szaúd-Arábia).
# Az iszlám síita ágában a hitvallás harmadik elemeként hozzáteszik: „…és tanúsítom, hogy Alí Allah barátja” […wa-ashadu anna Alíjan walíju-lláh]. A síita hitvallás három eleme ui. az egyistenhit [tauhíd], Mohamed prófétasága [nubuvva] és az örökletes szellemi vezetés [imáma] Mohamed „háznépe” [ahl-albajt] és leszármazottai révén.
Ld. sahíd, Amentu, aqída, arkán ad-dín, uszúl ad-dín