Arabul „forró (hónap)” – Az iszlám holdnaptár 9. hónapjának a neve, illetve az ebben a hónapban tartott böjti időszak neve (a ramad = „száraz” szóból). Ramadán hónap az iszlám minden irányzatában szent hónap. Mivel hadíszok szerint a Ramadán szó Allah egyik neve, ha a hónapról van szó, hozzá kell tenni: „Ramadán hónap közeledik”. A Ramadán-havi böjt [szaum] a hitélet „oszlopai” [arkán ad-dín] közé tartozik, vallási kötelesség.
Az iszlám hagyomány több megemlékezni valóról tud ebben a hónapban (pl. Khadídzsa, Aisa és Alí halála, Mekka elfoglalása), de alapvetően azt ünneplik, hogy Allah ebben a hónapban küldte le a hetedik égből a legalsóba a Korán szövegét, amit Dzsibríl arkangyal a következő 23 évben részletenként lediktált Mohamednek. (Az iszlám hagyomány szerint Mózesnek, Dávidnak és Jézusnak is ebben a hónapban lett leküldve a Taurat, a Zabúr és az Indzsíl). Hadíszok szerint Mohamed kijelentette, hogy ebben a hónapban a menny [dzsanná] kapui nyitva állnak, a pokol [dzsahannam] kapui pedig csukva vannak. A hónap utolsó tíz napját különösen áldottnak tekintik, mert – bár a pontos dátum nem ismert – az öt utolsó páratlan nap valamelyikének éjjelén, a „sorsdöntő éjjelen” [lajlat al-Qadr] történt az első angyali kijelentés (Q 96). A qadr szó jelentésköre (mérték, határ, érték, sors) miatt az éjjelnek sok neve és értelmezése van. A muszlimok egész éjjel imádkoznak, hogy bűnbocsánatot vagy imameghallgatást nyerjenek, és sokan hiszik, ahogy a következő évük (sorsuk) is ekkor dől el.
Egész hónapon át napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, nemi életet élni. Érthető módon a következő, 10. hónap (Savvál) első három napján a böjt megtörését [Íd al-Fitr] vidámsággal, édességekkel ünneplik. Mint a legtöbb vallási előírás esetében, a böjthónapra is van kivételezés, könnyítés a gyermekek, terhes nők, betegek és idősek számára. A böjti előírás betartása – pl. sivatagi körülmények között – az egészséges felnőtt szervezetet is nagyon igénybe veheti.