Arabul „szolgálat” vagy „odaadás” – Az iszlám hitélet fontos kifejezése, az Allah parancsainak való engedelmesség [abd = szolga] megjelenése a magatartás bármely területén. A többes számú alak [ibádat] a vallásjogban [fiqh] az istenszolgálati, rituális törvények...
Keresési találatok az alábbi kifejezésre:
Lexikon
ibádí
Arabul „szolgáló”, vsz. Abdalláh ibn Ibádí nevéből – Az iszlám ún. harmadik, független ágának neve (a szunnita és a síita mellett). Történeti gyökerei a 7. sz-i muszlim polgárháború idejére nyúlnak vissza. A 657-es sziffini csata előtt sok muszlim nem akart dönteni a...
Iblísz
A Koránban egy gonosz dzsinn neve (Q 2:34 7:11-18 15:28-44 17:61-65 20:116 38:71-84 vö. 18:58 26:95 34:20), aki az iszlám hagyományban kb. az „ördög” megfelelője. Iblísz és a koráni „sajtánok” [sajátín] egyaránt különböznek a bibliai „Sátán”...
Ibráhím
A bibliai Ábrahám neve arabul a Koránban [Ibráhím].
idzsmá
Arabul „megegyezés” – Az iszlám vallásjogban [fiqh] a konszenzus mint számos és neves jogtudós közmegegyezése iskolától [madzhab] függően elfogadott. Mohamed iszlám próféta több hadísz szerint is kijelentette: „Az én ummám sosem fog egyetérteni...
idzstihád
Arabul „megküzdés” – Az iszlám vallásjog [fiqh] egyik módszertana, amikor egy kiemelkedő tekintélyű vallásjogász [mudzstahíd] – konkrét koráni vagy hadísz szöveg, illetve konszenzus [idzsmá] és analógia [qijász] híján – a saját jogi iskolája keretein is túllépve...
Igazhitű Jehova Tanúi
Jehova Tanúi vallási szervezetéből kivált felekezet. 1962-ben az Őrtorony Társulat megváltozatta a Róm 13:1 korábbi értelmezését: a „felsőbb hatalmak”, amelyeknek engedelmeskedni kell, nem Jehova és Krisztus, hanem az emberi korányzatok. – Mivel Romániában Jehova...
ihrám
Arabul „tisztaság” vagy „szentség” – Az iszlámban – a mekkai zarándoklat megkezdéséhez szükséges – lelki állapotra, illetve a minden férfi által viselt egyszerű fehér ruhára utal. Vö. harám
ikonoklazmus
A gör. eikón = „kép” és klaszmosz = „rombolás” szóból. A keleti egyházban egyes császárok által elindított képromboló mozgalom (725 és 842 között), amely tagadta a Krisztusban emberré lett Isten ábrázolhatóságát, és a képek tiszteletét „bálványimádásnak” minősítette....
iláh
Arabul „isten” vagy „Isten” [t.sz. alihá] – Vö. Allah